A parlament elé október 31-én benyújtott őszi adócsomag számos változtatást tartalmaz 187 oldalon keresztül – ezek közül emeltük ki az EY szakértőjével, Bajusz Dániellel azokat, amelyek talán a leginkább hatást gyakorolhatnak a gazdasági szereplők életére a jövőben. Nézzük mi van a Túró Rudi áfacsökkentésén és a lottónyeremény adómentessé tételén túl.
Adókönnyítések
A logisztikai ágazatnak tett kormányzati ígéret szerint emelkedne januártól a gázolajból visszaigényelhető jövedéki adó – közúti árufuvarozásban, valamint M2 vagy M3 kategóriájú gépjárművel végzett személyszállításban –, a korábbi literenkénti 3,5 forintról 10 forintra. Mint írtuk, eredetileg 14,60 forintra emelkedett volna a visszaigényelhető összeg – a 10 forint tehát kompromisszum volt a fuvarozók részéről. A törvényjavaslat azt is rögzíti, hogy ha a gázolaj világpiaci ára miatt magasabb lesz a jövedéki adó, akkor literenként 13,5 forintról 20 forintra nőhet a visszaigényelhető összeg.
A közművezetékadót két lépcsőben kivezetnék – először 2024. január 1- jétől a hírközlési vezetékek kerülnének ki az adó hatálya alól, majd 2025. január 1-jétől megszűnne a közművezetékadó-kötelezettség.
A reklámadónál további egy évig (2024 év végéig) maradna a felfüggesztés, azaz jövőre is 0 százalék lenne az adó, és továbbra sem kellene alkalmazni az eljárási, illetve a szankciós rendelkezéseket.
Jelenleg a veszélyhelyzeti kormányrendelet szerint 500 millió forint nettó bevételig nem kell adót fizetni, 500 millió forint és 30 milliárd forint között 0,15 százalék a kulcs, 30 milliárd forint és 100 milliárd forint között 1 százalékot kell fizetni, 100 milliárd forint felett pedig 4,1, százalékot kell befizetniük a cégeknek. A legfelső kulcs jövőre 4,5 százalékra emelkedik.
A tervezet a kiskereskedelmi adóról szóló törvényben egyébként továbbra is szereplő eredeti kulcsokat meghagyja. Beemelnék azt is a jogszabályba (ami már gyakorlat egyébként), hogy a 12 hónapnál rövidebb, tört adóévben arányosítani lehet az adót.
Bajusz Dániel kitért arra is, hogy egy november 2-án megjelent veszélyhelyzeti kormányrendelet alapján átalakítják az üzemanyag-kiskereskedelemre vonatkozó kiskereskedelmi különadót. 500 millió forint felett minden sávban egységesen 3 százalék lesz az adókulcs (a jelenlegi 0,15; 1, illetve 4,1 százalék helyett). Vagyis a nagyokét (például a Molét) pedig csökkentenék.
Az 5 évnél fiatalabb vállalkozásoknak kedvezne, hogy nem minősülne bevételnek munkavállaló, illetve vezető tisztségviselő induló vállalkozásban ingyenes vagy kedvezményes, tagsági jogot megtestesítő részesedése (üzletrész, részvény) vagy az arra vonatkozó jog szerzése, ha három évig megtartják a részesedést. Ez praktikusan azt jelenti, hogy ha elfogadják a törvényjavaslatot, akkor ezen részesedésszerzések után nem kell majd adózni.
Jelentős adminisztrációs könnyítést jelenthet az adószakértő szerint, hogy a béren kívüli, és egyes meghatározott juttatásnál nem havi, hanem negyedéves lenne a bevallási és befizetési kötelezettség. (Ezt egyébként minden juttatással érintett dolgozóra teljesíteni kell.)
Mint írtuk, idén november 16-tól meghatározott feltételekkel adómentesen lehet adni borjuttatást. Az adómentesség csak a borászatoktól, pincészetektől vásárolt, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel vagy eredetmegjelöléssel rendelkező, reprezentáció, üzleti ajándék vagy csekély értékű ajándék címén ajándékozott borokra vonatkozik. A tervezet alapján nyilvántartást is kell majd vezetni az adómentességhez a borok forrásáról, illetve a felhasználás módjáról, december 1-től. Januártól beépül az szja-törvénybe az adómentes borjuttatás, vagyis már nem csak a veszélyhelyzet idején marad érvényben, hanem állandósul.
A háztartási munkánál megmarad a regisztrációs kötelezettség, de a havi 1000 forintos regisztrációs díjat eltörölnék. A 2023-as költségvetésben 20 millió forint bevételt állítottak be ezen a címen – ennyit engednek el tehát. Azt is rögzítik, hogy az egyébként adó- és járulékmentes háztartási munkát végző személyek nem számítanak biztosítottnak.
A légitársaságok hozzájárulásánál I-es kategóriába (azaz alacsonyabb adózásba) sorolnák januártól Törökországot is. Idén szeptemberben Izrael került ebbe a kategóriába.
Szigorítás
Szűkül a munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adó kedvezmény, 2024. január 1-től csak magyar állampolgárok, illetve Magyarországgal határos nem EGT állampolgárok után lehetne igénybe venni (ez gyakorlatilag Szerbia és Ukrajna). Az adószakértő hozzátette, eddig nem volt magyar állampolgársági feltétel, és csak a harmadik országok állampolgárait zárták ki a kedvezmény alól, tehát az EGT-t és azon országok állampolgárait, melyekkel Magyarország szociális egyezményt kötött, nem.
Adókedvezmények
A jelenlegi K+F adóalap-kedvezmény mellett egy új K+F adókedvezmény válna elérhetővé, amely alternatívája lehet az eddigi adóelőnyöknek. Az új adókedvezményt legfeljebb 5 évig tartó projektekre, de csak a közvetlen K+F költségek 10 százalékára lehetne igénybe venni. A közvetlen költség szűkítés, mert például az igénybe vett K+F szolgáltatásokra nem lenne érvényesíthető az új kedvezmény. Viszont a számított éves társasági adó 100 százalékáig terjedhetne és minden más adókedvezmény előtt alkalmazhatnák a cégek. A szakértő szerint az új adókedvezmény készpénztámogatássá konvertálható, mivel ha az adózó nem tudja a közvetlen K+F költségmegtakarítást felhasználni a költségfelmerülés adóévében, vagy az azt követő 3 adóévben, akkor kérheti annak megtérítését. Emiatt a globális minimumadóban elismert visszatérítendő adókedvezménynek tekintendő.
Szigorodna az energiahatékonysági adókedvezmény, mert ugyan a keretösszeg a duplájára, 30 millió eurónyira (mintegy 12 milliárd forintra) nőne, de a költségelszámolás megnehezülne. Uniós elvárások alapján kellene meghatározni a beruházás során elszámolható költségeket, ami a szakértő szerint korlátozhatja a teljes projektérték figyelembe vehetőségét. Például elsősorban épületenergetikai fejlesztéseknél előírnának egy minimum energiahatékonysági szint javulást is.
A már elfogadott uniós rendelkezések nyomán nőne a hazai hatáskörben megítélhető fejlesztési adókedvezmény mértéke – a beruházás helyszínétől függően a maximálisan 24,75-49,5 millió euró lenne.
KIVA-változások
A kutatók esetén a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény felső határa 500 ezer forintról a minimálbér kétszeresére változna. A kisvállalati adóalanyiság megszűnne akkor is, ha a zrt.-ből nyilvánosan működő részvénytársaság lesz.
Ugyanakkor egyesülésnél, szétválásnál nem kellene 24 hónapot várni arra, hogy ismét lehessen a KIVA-t választani, hanem ezt már 15 napon belül meg lehetne tenni, meghatározott feltételek mellett. Egyesülés, szétválás során az érintettek a vagyonmérleg szerinti részesedés arányában osztoznának az elhatárolt veszteségen és a beruházási kedvezményen.
E-áfa
2024-től a NAV elkészíti és kiajánlja a vállalkozói áfabevallások tervezeteit is. Bajusz Dániel szerint ezt nagyjából úgy kell elképzelni, hogy az online számlaadat-továbbításból és összesítő nyilatkozatokból kapott számlaadatok alapján állítja majd össze a program az áfa-analitikát, és abból a bevallási adatokat. Választani lehet majd, hogy ki hogyan teljesíti az áfabevallást, az eddig megszokott módon, vagy használva a NAV e-áfa tervezetét. Az e-szja-val szemben az e-áfabevallás adózói közreműködés nélkül nem jöhet létre. Jóvá kell hagyni a tervezetet, de a levonható adóról, az adólevonás feltételeinek fennállásáról külön is nyilatkozni kell majd, mert erről a NAV-nak nincs információja.
Az EY várakozásai szerint a kisebb méretű, alacsony számlaforgalmú, egyszerűbb, típusügyleteket végző vállalkozások fogják az e-áfa tervezetet használva elkészíttetni áfabevallásukat, de a nagyobb cégeknek is hasznos lehet a tervezetet, kontrolladatként.
E-nyugta
2025. január 1-jétől megjelenhet az e-nyugta, melynek kiállítása és kibocsátása kizárólag elektronikusan történhet, kötelező adattartalma pedig bővebb lesz (az e-nyugtának nem minősülő nyugta kötelező adattartalma azonban nem fog változni).
Az e-nyugta akkor lenne kibocsátott, amikor beérkezett az ún. nyugtatárba, amelyet az adóhatóság üzemeltet. A kibocsátott e-nyugtát a vevő egy vevői alkalmazás segítségével tudja majd elérni a nyugtatárból. A vevő kifejezett kérésére, illetve jogszabályban meghatározott esetekben kellene csak papír alapú másolatot kiadni. Az e-nyugtákról adatokat kell majd szolgáltatni a NAV felé.
Alanyi áfamentesség kiterjesztése
2025. január 1-jétől az adóalanyok számára megnyílna a lehetőség, hogy határon átnyúló értékesítésnél egyablakos bejelentkezéssel már uniós tagállamokban is alanyi adómentességet választhassanak. Ez a tervezet szerint megkönnyítené, hogy az alanyi adómentes vállalkozók más tagállamban is piacra léphessenek. Ehhez a Magyarországon jelenleg érvényben lévő 12 millió forint/év alanyi áfamentességi határon kívül figyelembe kell majd venni az adott tagállami piacon elért bevételre nézve a tagállami értékhatárt, az összesített, uniós piacon elért bevételre pedig az uniós árbevételi értékhatárt is (100 ezer euró/év, azaz mostani árfolyamon 37,7 millió forint/év). A bevételi értékhatárba a módosítás alapján beleszámít majd, ha a vállalkozó az új közlekedési eszközt értékesít adómentesen a közösségen belül.
Ezen kívül EU-s irányelv alapján minden alanyi adómentes adózó egyszerűsített adattartalommal állíthat majd ki számlát.
Kettős adóztatás
Az USA – Magyarország között fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény január elsejével megszűnik. Az egyezményt tavaly nyáron az USA mondta fel, amit akkor azzal indokoltak, hogy Magyarország nem szavazta meg a globális minimumadót.
A törvényjavaslat több ponton igyekszik enyhíteni a felmondás hátrányos következményeit, például a hitelezőknél, befektetőknél, melyek lényege, hogy az USA-ból származó tőkejövedelmek továbbra sem kerülnek át az összevont adóalapba, az USA-ban székhellyel rendelkező befektetési szolgáltatón keresztül kötött tőzsdei műveletek pedig továbbra is a kedvezőbb adózási feltételek alá eső úgynevezett ellenőrzött tőkepiaci ügyletek alá fognak tartozni.
A vállalkozói jövedelemadózás szerinti adózásra, a másodállás vállakozók kötelező diktált járulékalapjára vonatkozó részek a Gazdasági Bizottság javasalata alapján kikerülnek a tervezetből.
