A kormány október 4-én adott ki rendeletet arról, hogy
- a bor, mint céges juttatás, meghatározott feltételek mellett adómentes lesz a veszélyhelyzet végéig.
A rendelet egy csütörtöki napon, november 16-án lép hatályba, és a veszélyhelyzet végéig él, azaz (mostani tudásunk szerint) november 25-éig, vagyis első ránézésre 10 teljes napig. Persze jó eséllyel jön majd a veszélyhelyzet újbóli meghosszabbítása, és akkor a karácsonyi, évvégi repibor, ajándékbor is adómentes juttatás lehet.
Cafeteriaszakértőt és borászt kérdeztünk, mit is jelent ez a cégeknek, a dolgozóknak és a borszakmának.
Így lehet majd adómentesen adni a borjuttatást
A rendelet szerint az „egyes meghatározott juttatásnak” számító reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátásban, valamint üzleti ajándékként, illetve csekély értékű ajándékként eddig is adható borok egy része lehet adómentes november 16-tól a veszélyhelyzet végéig. Az egyes meghatározott juttatások után 1,18-szoros adóalapra 15 százalék szja-t és 13 százalék szochót, azaz összesen 33,04 százalék adót kell fizetni – ez lesz nulla november 16-tól, a rendeletben rögzített borokra. De nézzük, mit is takarnak ezek a juttatások.
Az szja-törvény definíciója alapján reprezentatív vendéglátás lehet a juttató cég tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvényen, eseményen, illetve az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). A nem reprezentatív vendéglátásra nem találtunk az szja-törvényben külön definíciót, így Fata László cafeteriaszakértőt kérdeztük, az mit takarhat. Szerinte nem reprezentatív célú vendéglátás lehet például az,
Az üzleti ajándék a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint kizárólag erre szóló utalvány). A csekély értékű ajándék pedig a dolgozóknak adható juttatás, évente egy alkalommal, legfeljebb a minimálbér tizedéig (idén 23 200 forint), nyilvántartás mellett – írja az szja-törvény. Tehát karácsonyra kaphatnak akár fejenként 23 200 forintért adómentesen bort a dolgozók a munkáltatójuktól, amennyiben év közben nem kaptak még csekély értékű ajándékot, és feltéve, hogy addig meghosszabbítják a veszélyhelyzetet.
Ha idén szaloncukrot ad csekély értékű ajándékként a munkáltató, az drágább lehet neki, mint a bor, mert a szaloncukor adója marad 33,04 százalék, a boré meg lehet, hogy nulla lesz
– kommentált Fata László.
Úgy véli, a juttatástervezés szempontjából mindenképpen van jelentősége az adóterheknek. Tapasztalata szerint a bor, mint ajándék rendszeresen előfordul az ajándékozók palettáján. Gyakori például év végi „köszönjük, hogy a partnerünk volt” ajándékként, de konferenciákon, előadásokon is előfordul, hogy az előadói részvétel megköszönésére adott ajándékcsomagba bor is kerül.
Csak a termelőtől vásárolt palackos, eredetjelölt bor lesz adómentes
A rendeletből az világosan kiderül, hogy csak palackozott borokra, mint juttatásra fog vonatkozni az adómentesség, de vajon mit jelent a „forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyes” kifejezés. A Varga Pincészet egyik tulajdonosa, Varga Péter szerint ez magát
Tőlük lehet majd adómentes juttatási célra vásárolni. Ebből következik, hogy a boltban, borszaküzletben, bornagykereskedőtől, stb. vásárolt borra nem fog vonatkozni az adókedvezmény, ami jelentős szűkítés – tette hozzá. Tudomása szerint az ajándék, illetve reprezentatív felhasználású borokat eddig jellemzően a nagy borkereskedőktől vásárolták a cégek – az adómentesség tehát valamennyi forgalmat átterelhet a borkereskedőktől közvetlenül a pincészetekhez, a bortermelőkhöz.
Az adómentesség feltétele még, hogy a bor eredetvédett legyen – mint elmondta: a Magyarországon forgalmazott borok túlnyomó része, még az olcsóbbak is eredetvédettek, a reprezentatív, illetve ajándék célokra vásárolt borok pedig száz százalékban azok, szóval ez nem jelentős korlátozás.
Úgy véli, az adómentesség révén előnybe kerülhet a bor a többi céges ajándéktárggyal szemben. A teljes borforgalom kevesebb mint 1 százaléka tartozhat egyébként a juttatási körbe, szóval, ha népszerűbb is lesz az adómentesen ajándékozható bor, mint eddig, attól sem várható nagy, maximum 1–2 tizedszázaléknyi forgalomnövekedés – valószínűsítette. Vagyis ez nem fogja megmenteni a magyar borászatot, de kisebb pincészeteknél talán érzékelhető lesz a forgalomnövekedés.
A reprezentatív és nem reprezentatív vendéglátást, mint juttatást nézve nem tartja valószínűnek, hogy vidéki pincészetekbe szerveznék a céges bulikat, hogy az ott felszolgált, és/vagy ajándékba adott palackozott bor adómentes legyen. Azt viszont nagyon is elképzelhetőnek tartja, hogy a kiválasztott étterembe vagy adott helyszínre szervezett céges partihoz a bort egy pincészetből rendelik majd meg az adómentesség érvényesítéséhez. Egyes éttermek ilyenkor felszámítanak valamennyi „dugódíjat” (a máshonnan származó, felbontott üvegek darabszáma alapján), de az adókedvezmény miatt még így is megérheti pincészetből hozatni a bort – tette hozzá.
Ami a bort illeti, egyértelmű a háborúkkal, a szankciókkal az összefüggés – a magyar borok egyik legnagyobb felvevő piaca ugyanis 2014-ig Oroszország volt, és ezt elveszítették. A Magyarországon fogyasztott bor 96–97 százaléka magyar bor, vagyis nagyon kevés importbor fogy. Varga Péter a vele korábban készült 24.hu-s interjúban többek között elmondta, jelentősen csökkent a magyarországi borfogyasztás – szerinte nem függetlenül a motorizációtól és a Magyarországon a vezetésre érvényes zéró toleranciától. Szerették volna, ha a zéró toleranciát a kormány megszünteti, de úgy tűnik, ebből mégsem lesz semmi. A bor, mint juttatás azonban annyira jelentéktelen tétel, hogy nem gondolja, hogy ezért borágazati lobbi indult volna. Legalábbis ő nem hallott róla.
Kérdeztük a Pénzügyminisztériumot is a borjuttatás részleteivel kapcsolatban, hogy jól értelmezzük-e a rendeletet, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. A borászatoknak egyébként külön weboldalt szentelt a kormány, itt arról is tájékoztatnak, milyen támogatásokkal igyekeznek segíteni a szektort, és az sem titok, hogy Nagy István agrárminiszternek is szívügye a bortermelés.
A vezetés előtti teljes alkoholfogyasztási tilalmat 2008-ban vezették be Magyarországon. A hazai borfogyasztás a KSH adatai szerint kis kilengésekkel, de azóta is csökken.
