Kíváncsiak voltunk, mit mutatnak a számok, mekkora a különbség a nyugdíjaknál attól függően, hogy ki milyen régen vonult nyugdíjba. Vajon igazolható-e az az állítás, miszerint azoknak, akik régebben mentek nyugdíjba, jó eséllyel kisebb lehet az ellátásuk, mint a nemrég nyugdíjba vonulóknak, mivel az utóbbi években jelentősen nőttek a bérek, így az ehhez igazodó, frissen megállapított nyugdíjak is?
A Központi Statisztikai Hivatal a rendelkezésünkre bocsátotta a Magyar Államkincstár adatai alapján készített statisztikáját, amely azt mutatja, hogy tavaly január elsején – négyéves ugrásokkal számolva – mekkora volt az egyes nyugdíjas korcsoportokban az átlagnyugdíj. Mint látható, az öregségi nyugdíjakat korcsoport szerint egy grafikonon ábrázolva egy csúszdaszerű ábra rajzolódott ki, melyen a legutóbb nyugdíjba mentek átlagnyugdíja érezhetően magasabb, mint a korábban nyugdíba vonultaké.
A legnagyobb esés a legkésőbb nyugdíjba ment két korosztálysávnál figyelhető meg, mert amíg a férfiaknál
- az 1955 és 1959 között született legfiatalabb nyugdíjasok (64–68 év közöttiek) átlagos ellátása 211 892 forint volt tavaly januárban,
- addig a négy évvel idősebb, 1950 és 1954 között született (69–73 évesek) korosztályé mindössze 174 487 forint, azaz több mint 37 ezer forinttal kevesebb.
A nőknél annyiban más a helyzet, hogy a Nők40 miatt körükben vannak fiatalabb nyugdíjasok is, de az utóbbi pár évet nézve náluk is
- több mint 31 ezer forinttal nagyobb az átlag (183 372 forint) a legfiatalabbaknál (63 évesek vagy fiatalabbak),
- mint a 69–73 éves korosztálynál (152 165 forint).
A kapott adatokban tükröződik a korábban megállapított nyugdíjban részesülők relatív elszegényedése
– kommentált a 24.hu-nak Farkas András nyugdíjszakértő.
A tendenciában nyilván szerepe lehet a 2012 óta érvényben lévő, inflációkövető nyugdíjemelésnek is, ami ugyanakkor hol teljesült az évek során, hol nem. Feltehetően az idén is elmarad a nyugdíjemelés az inflációtól. És, mivel százalékos az emelés, a kis összegű nyugdíjak egyre jobban lemaradnak. Szerepe van az elmaradásban annak is, hogy az utóbbi pár évben jelentősen emelkedtek a bérek, így egyforma életút (jövedelem, szolgálati idő) mellett pusztán attól jóval magasabb nyugdíjat kaphatott valaki, ha nem rögtön kérte a nyugdíjazását, amikor lehetségessé vált, hanem egy-két évet még rádolgozott. Ráadásul jövőre megint magasabbak lehetnek a kezdő nyugdíjak.
Az is jellemző volt az utóbbi pár évben, hogy az átlagnyugdíjaknál jóval ütemesebben emelkedtek az átlagkeresetek. Ebből következően arányaiban egyre kevesebb lett az átlagos nyugdíj a nettó átlagkeresethez képest. A következő ábrán is kirajzolódik egy csúszdaforma, a narancssárga vonal a nyugdíjak leszakadását mutatja a keresetekhez képest. Mint látható,
Vagyis tavaly már a nettó átlagkereset felét sem tette ki az átlagnyugdíj.
2023 júliusában, a KSH legutóbbi jelentése szerint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 371 800 forint volt, az átlagnyugdíj pedig 210 700 forint (az előbbi 56,6 százaléka). Ez a javuló arány azonban Farkas András szerint aligha tart ki egész évben. A javulás fő oka a nyugdíjszakértő szerint az volt, hogy a januári, 15 százalékos nyugdíjemelés révén gyorsabban nőtt az átlagnyugdíj, mint a nettó átlagkereset, amely a statisztika szerint átlagban még 10 százalékos emelkedést sem mutatott eddig. Úgy véli azonban, hogy ez csak ideiglenes arányjavulás lehet, és megfordulhat a trend, amennyiben a következő években ismét beindul a gazdaság.
Azt már tudjuk, hogy jövőre megint szerényebb nyugdíjemelést tervezett a kormány az inflációkövetés jegyében.
