Az energiahivatal adatai szerint Magyarországon a lakosság 2022-ben 472 milliárd forintot költött villamosenergiára, a versenypiaci szereplők pedig 2061 milliárd forintot. A G7 szerint az akkumulátorgyárak miatt ez a költség biztosan növekedni fog.
Teljes kiépítés mellett a gyárak várható áramfogyasztása 3,5 terawattóra lenne évente, ami a KSH adatai alapján 39,8 terawattórás 2021-es hazai villamosenergia-felhasználáshoz mérve igen jelentős, annak 8,7 százalékát teszi ki. Arra jutottak, hogy ha a teljes kiépítés melletti 8,7 százalékos fogyasztásbővülést teljes egészében importból fedeznék, az 3,6 százalékos áremelkedést hozhat a nem lakossági fogyasztóknak, vagyis alapvetően a vállalati szférának. Ez a számítás azonban nem tudta bemutatni a komplex és erősen integrált régiós villamosenergia-piac működését.
A Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) modellje alapján a 8,7 százalékos többlet áramfogyasztás hatására a hazai nagykereskedelmi áramár kisebb mértékben, 0,5 százalékkal növekedne.
Ha ez utóbbi becslést vesszük figyelembe, az azt jelenti, hogy
Bár ez a modell is számos feltételezésen alapul, egy azonban biztos a portál szerint. Az, hogy az akkumulátorgyárak erőltetett ütemű fejlesztését nemcsak az állam (és rajta keresztül az adófizetők), hanem minden magyar vállalat meg fogja fizetni az áramszámlájában.
Arra is kitérnek, hogy számításaik szerint ezer milliárd forinttal támogatja a kormány a magyarországi akkumulátorgyárakat (ez azt jelenti, hogy 64 millió forintba kerül egy új munkahely), illetve hogy a villamosenergia-hálózat akkugyárak miatti fejlesztése önmagában mintegy 200 milliárd forintba kerülhet, amit szintén az állam finanszíroz.
Megkérdezték az illetékeseket róla, készült-e bármiféle becslés, elemzés arra vonatkozóan, milyen hatása lesz a hazai villamosenergia-árakra a nagyon jelentős többletfogyasztást generáló akkumulátorgyárak megjelenésének, de választ nem kaptak.
Kiemelt kép: Göd, Samsung, akkumulátorgyár.
