Nagy Márton a portál beszámolója szerint egyebek mellett az alábbiakról beszélt:
- nehéz ez az év, és nehéz hitelezésről beszélni, hiszen lényegében nincs hitelezés idén, illetve jószerivel csak támogatott hitelek vannak,
- a monetáris politikai szigorításhoz semmi köze sincs a vállalati hitelezés támogatásának, a hitelezés kormányzati ösztönzése a gazdasági teljesítmény szinten tartását és növelését, illetve az egy számjegyű inflációs tartomány elérését segíti,
- 2023-ban az átlagos irányadó kamat 16% körül lehet a tavalyi 10% után, 2024-ben pedig még mindig a magas kamatok lesznek meghatározók, főleg az állam finanszírozásában,
- az államadósságra fizetett kamatkiadás a tavalyi 2,8% után idén 3,5-3,8%-ot tesz ki a GDP arányában, 2024-ben már 4% körül alakulhat, ez két év alatt 1000 milliárd forintos növekedést jelent, a támogatott hitelprogramok idén már 500 milliárd forintba kerülnek (babaváró + CSOK 300, Széchenyi Kártya + Baross 200 milliárd),
- a magas kamatok a hitelpiac összeomlását okozhatják, a piaci hitelek az év elején teljes mértékben leálltak, és az a kockázat fenyegetett, hogy a hitelpiacok kiszáradtak volna, ha az állam nem avatkozik be akár a Széchenyi Kártyák, akár a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramon keresztül,
- két számjegyű kamat mellett nincs élet a hitelpiacon, a hitelkamatok leszorításához azonban nem elég az infláció egy számjegyű tartományba való leszorítása, ahhoz a 3% körüli, árstabilitást jelentő szint elérésére van szükség, ezért bár év végére az egy számjegyű infláció elérése a cél,
- tranzakciós alapon már jelentős visszaesés látható a lakossági hitelezésben, utoljára a Covid-járvány elején, 2020 tavaszán volt ilyen alacsony két egymást követő hónapban az új lakossági hitelszerződések darabszáma, lakáscélú hitel szinte nincs,
- a lakossági új hitelszerződések értéke 2017 eleje óta nem látott alacsony szinten van, a vállalati hiteltranzakcióknál a forinthitelek visszaesése és a devizaalapú hitelek térnyerése látható – az árakkal deflálva ugyanakkor borzalmas visszaesést látnánk mind a lakossági, mind a vállalati hitelpiacon,
- a vállalati hitelek új szerződéseiben 15%-os, a forinthiteleknél ezen belül 36%-os visszaesést látunk, az euróhiteleké viszont 25%-kal növekedett az év első két hónapjában, a kérdés az, utóbbiak mögött van-e természetes fedezet.
Az állami vállalati hitelprogramok, nevezetesen a Széchenyi Kártya és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 1,0-1,2 százalékkal járulhatnak hozzá a 2023-as GDP-növekedéshez, ezek nélkül recesszió lenne a magyar gazdaságban.
