„A Kormány és a Parlament nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat. Ilyen intézkedésre kizárólag a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében, konszenzusra törekedve kerülhet sor” – áll az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) nevű programcsomagban, amiben a 2021 és 2027 közötti szociális felzárkózás támogatását célzó programok találhatók. Ezeknek a programoknak a legnagyobb részét az Európai Bizottság finanszírozza. A kezdeti tanári béremelések költségének 80 százalékát az EU állná – olvasható a portálon.
Egy április 12-én tartott, a jelenlévők szerint meglehetősen egyoldalú „egyeztetésen” Kisfaludy László oktatásért felelős államtitkár-helyettes közölte a szakszervezetek képviselőivel, hogy a kormány kitart a státusztörvény mellett.
A tanári bérek emelését még márciusban jogszabályban kellett volna rögzíteni, de ennek egyelőre nyoma sincs. Az EFOP Plusz program célkitűzései szerint a tanárok átlagbére 2025. január 1-jére elérné a magyarországi felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80 százalékát, és ez legalább 2030. december 31-ig így is maradna. A pályakezdő (gyakornoki fokozatú) pedagógusok esetében az éves béremelés 2023. január 1-jétől legalább 2030. december 31-ig minimum a pedagógusok átlagos éves béremelésével megegyező mértékű lenne.
Fontos fejlemény, hogy az emelést nem az ágazati pótlék növelésével, hanem az alapbérbe történő beépítéssel és a szakmai ágazati pótlék kivezetésével akarják elérni. A jelenleg a rendszerben lévő pótlékok ettől függetlenül megmaradhatnak – teszi hozzá az EFOP Plusz terv, aminek lényegi eleme, hogy a tanárok fizetése úgy emelkedjen, hogy közben a terheik nem nőnek. Csakhogy kritikusai szerint a státusztörvény tervezete ennek az elvnek egyáltalán nem tesz eleget, sőt.
„Most nézem a költségvetési törvény módosítását, és a tanári bérekről szóló rész bizony nem került bele. Megint átverte a kormány az Európai Bizottságot, mert megígérte, hogy nem fog a tanárok státuszán hátrányosan változtatni. Tulajdonképpen úgy szeretne bért emelni, hogy közben sokkal rosszabb helyzetbe hozza őket” – mondta Totyik Tamás, a Pedagógus Szakszervezet alelnöke a Qubitnek.
A pedagógusbérek folyamatos növekedését garantáló jogszabályt a magyar kormánynak 2023. március 31-ig hatályba kellett volna léptetnie. És bár brüsszeli források szerint a jogszabály késlekedésének önmagában nem kellene fennakadást okoznia a pénzek lehívásában, az őket is aggasztja, hogy sem önálló törvényben, sem a költségvetési törvény módosításában nem látják nyomát a tanári béremeléseknek. „Azt viszont látom a költségvetési törvény módosításából – mondta Totyik –, hogy az oktatás működésére szánt kiadásokat 4 milliárd forinttal még csökkentették is.”
De mi a baj a törvénytervezettel?
A státusztörvény tervezete (hivatalos nevén: Köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény) teljesen ellentmond mindannak, amit az Európai Bizottság a tanári béremelésre szánt összeg folyósításának feltételéül szabott.
A törvény kritikusai szerint ebben a formában
- tovább központosítja a közoktatást a tankerületek és a Klebelsberg Központ megerősítésével;
- a pedagógushiányt röghöz kötéssel, munkaóraemeléssel és átvezényelhetőséggel, magyarán a munkáltatók számára jogi engedményekkel akarja „kezelni”;
- egyrészt a munkabeszüntetések és polgári engedetlenség láthatatlanná tételével, másrészt a rendkívüli felmondási idő sok hónappal való kihúzásával félelemben tartja a pedagógusokat;
- a pedagógusok szakmai szabadságát tovább korlátozza, miközben a nevelőtestületek jogkörét szinte nullára csökkenti;
- tovább súlytalanítja az igazgatói döntéseket és redukálja az intézményi önállóságot;
- számos ponton a mostaninál is kedvezőtlenebb munkajogi szabályokat vezet be.
„Most már az is fel van háborodva, aki eddig nem sztrájkolt és nem polgári engedetlenkedett. Többen is fontolgatják, hogy felmondanak, ha tényleg bevezetik a törvényt” – mondta a Qubitnek egy neve elhallgatását kérő iskolaigazgató. Totyik szerint legalább 6-7 ezer pedagógus lesz, aki elhagyja a pályát, ha valóban ilyen formában vezetik be a státusztörvényt.
