Sokan az orbánizmussal való szembefordulásként értelmezték az elmúlt hetekben Matolcsy György megnyilvánulásait. A Magyar Nemzeti Bank elnöke előbb a parlament gazdasági bizottsága előtt tárta a hallgatóság elé sarkos véleményét a magyar gazdaság helyzetéről, kilátásairól, utóbb pedig a szignója nélkül tette közzé a Költségvetési Tanács a 2023-as államháztartásról szóló kormányzati előterjesztéshez fűzött álláspontját. Ebből is azt olvasták ki a „nerológiára” nyitott elemzők, hogy Matolcsy immár nyíltan kritizálja a kormány gazdaságpolitikáját, vagyis megtört a harmónia a kormányfő és a jegybankelnök között.
Lapunk most újabb háttérinformációkat szerzett a jegybanki „különutasság” motivációiról, melyek érthetőbbé teszik, hogy az MNB elnökének mi lehetett a szándéka, amikor a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt osztotta meg különvéleményét. A jegybankból származó értesüléseink szerint Matolcsy úgy magyarázta a bizottsági meghallgatáson elmondottakat a Szabadság téren: azért mondta el most mindezt, „hogy máskor ne kelljen”.
Több szakértő, köztük Surányi György volt jegybankelnök, is felhívta arra a figyelmet, a monetáris csúcsintézmény élén felelőtlenség arról beszélni, hogy az általuk is felügyelt magyar gazdaság mennyire sérülékeny állapotban van, mert ez – még ha jelentős is a valóságtartalma – nagyon rossz üzenet a piac felé, tovább gyengíti az MNB hitelességét. Ki fogja elhinni, hogy a Magyar Nemzeti Bank képes megvédeni a forintot, ha az intézmény vezetője fogalmazza meg leghangosabban kétségeit a gazdaság ütésállóságát illetően?
Oka kellett, hogy legyen tehát annak, hogy Matolcsy erre az útra lépett. Forrásaink szerint
Ami a Költségvetési Tanácsot illeti, úgy tudjuk, valós az a jegybanki magyarázat, hogy Matolcsy objektív okok miatt nem írta alá a dokumentumot. Tudomásunk szerint már a december 27-i ülés – ekkor tárgyalta a tanács a költségvetési előterjesztést, amire nagyon szűk határidőt hagyott számára a kormány – előtti alkalommal jelezte az MNB-elnök, hogy az év hátralévő részében nem lesz elérhető. Ami nem rendkívüli az ünnepi időszakban; Matolcsy ezúttal is külföldön járt, ezért vett részt a december végi ülésen a jegybank részéről Virág Barnabás alelnök. Aki – Kovács Árpád költségvetési tanács elnök elmondása és forrásaink alapján is – együttműködő jegybanki álláspontot képviselt, nem hangzott el olyan észrevétel az MNB képviselőjétől, ami érdemben kétségbe vonta volna a benyújtott kormányzati javaslatban szereplő tételeket.
Információink szerint a költségvetési hiány esetében tett olyan észrevételt a jegybank, hogy erősebb elköteleződés kellene a kormánytól a 3 százalékos hiányhoz való visszatérésre. (Matolcsy a parlament gazdasági bizottság előtt a 2021-es deficittel kapcsolatban azt mondta: „súlyos gazdaságpolitikai műhiba volt a múlt évi 6,8 százalékos költségvetési hiány”.)
A tavaly nyáron elfogadott költségvetési törvényben 3,5 százalékos deficit szerepelt, ezt emelték az év végén 3,9 százalékra a rezsivédelemre hivatkozva. De informátoraink ebben sem láttak olyan jelet, ami a jegybank és annak elnöke szembeszegülésére utalt volna, az legalábbis biztos, hogy a költségvetés – a szűkös határidő miatt nagyon sürgőssé vált – elfogadását nem akarták megakadályozni a nemzeti bankban. Az más kérdés – tették hozzá –, hogy a rendkívüli helyzetre tekintettel Matolcsy elhalaszthatta volna a külföldi útját, és hogy nem tette, abba, aki akarja, beleláthatja, hogy nem kívánta a nevét adni a dokumentumhoz. Felkészülve arra, hogy a számos kockázattal övezett büdzsé év közbeni megbicsaklása esetén rá semmiképpen ne vetüljön a felelősség árnyéka.