Az Európai Unió soros elnökségét ellátó Csehország hétfőn későn este bejelentette, hogy mind a négy, Magyarországot érintő vitás kérdésben megállapodásra jutottak az EU-hoz akkreditált nagykövetek. A részletekről ebben a cikkben írtunk, a következőkben csak a felzárkóztatási támogatások felfüggesztéséről lesz szó.
Magyarország eredetileg december 19-éig kapott határidőt, hogy a jogállamisági mechanizmus keretében végrehajtsa a vállalt közbeszerzési és korrupcióellenes intézkedéseket. Aznap ülésezik a tagállamok képviselőit tömörítő Európai Tanács, amely hivatalosan jóváhagyhatja a 2021-2027-es uniós ciklus felzárkóztatási (kohéziós) forrásai egy részének felfüggesztését, amint azt az Európai Bizottság javasolta. A bizottság két döntési lehetőséget ajánlott a Tanács számára:
- a kohéziós forrásokhoz hozzárendelt nyolc magyar operatív program közül három – a Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Plusz és a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Plusz – esetében a kötelezettségvállalási keret 65–65 százalékát függesszék fel. Ez együttesen 7,5 milliárd eurót, vagyis kicsit több mint 3000 milliárd forintot jelentene.
- A Tanács emellett dönthetett volna úgy is, hogy mindhárom érintett operatív programot blokkolja. Ez azt jelentené, hogy a teljes, hét évre szóló felzárkóztatási keret 52 százalékát, 11,36 milliárd eurót (több mint 4600 milliárd forintot) függesztenek fel.
Dankó Béla, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Nagy István agrárminiszter és Valánszki Róbert, Dévaványa polgármestere a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kőmagtári Tábla állattartó telepének átadási ünnepségén Dévaványán 2021. november 8-án. A beruházás a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretéből valósulhatott meg.
Navracsicsék ígérik, senki semmit nem fog érezni
Lapunk még a hétfő esti megállapodás előtt megkérdezte a brüsszeli tárgyalásokra kijelölt Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert, hogy a tervek szerint az érintett operatív programok teljes keretösszegére írnák-e ki a pályázatokat, vagy csak a felfüggesztéssel nem érintett részösszegekre. A következő választ kaptuk a sajtófőnökétől: „A kormány, ahogyan az eddigiekben, úgy ezután is előfinanszírozza az uniós fejlesztési programokat a hazai költségvetésből. Az operatív programok forrásainak bármilyen arányú felfüggesztéséből tehát a kedvezményezettek semmit nem fognak érzékelni, a pályázati kiírások 2023-ban folytatódhatnak. Az uniós források hozzáférése érdekében tett vállalásokat pedig az Európai Bizottsággal történt előzetes megállapodásnak megfelelően ütemezetten és maradéktalanul teljesítjük, így 2023-ban a bizottság is beláthatja, hogy nincs szükség felfüggesztésre, és a források 100 százalékát elérhetővé teszi számunkra”.
Eddig sem fogták vissza a pályázatokat, legalábbis az 1962,5 milliárd forint keretösszegű TOP Plusz esetében, a 2021–2027 időszakra nézve az igényelt támogatások értéke már elérte az 1170 milliárd forintot.
A program már megjelent felhívásai a többi között a helyi egészségügyi és szociális infrastruktúra, valamint bölcsődék és óvodák fejlesztését, energetikai korszerűsítést, városrehabilitáció elősegítését, helyi turizmusfejlesztést, útfejlesztéseket és helyi gazdaságfejlesztést támogatnak.
A TOP Pluszon kívül a kormányzat eddig csak egy másik operatív programot nyitott meg a nyolcból a pályázók előtt. Ez a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz), mely nem érintett a jogállamisági mechanizmusban, így elvileg kockázatot sem jelent a költségvetés számára. Az igényelt támogatások már ennek az esetében is meghaladták az 1100 milliárd forintot, a megítélt támogatások kerete a 556 milliárdot, 426,5 milliárdot pedig már kifizettek a pályázók számára.
Tehát az új hétéves ciklusra már összesen közel 840 milliárd forintot utalt ki a büdzsé a kedvezményezetteknek.
A bizottság tudta hová kell nyúlni
A három forrásfelfüggesztéssel fenyegetett operatív program előző ciklusbéli verziói (a TOP, a KEHOP és az IKOP) sok kiemelt projektet, jellemzően nagyobb állami és önkormányzati pályázatokat tartalmaztak. Ez a terület mindig is a pályázati szektornak azt a részét képezte, mely központi befolyás alatt állt, és vonzotta a nagypolitikához közel álló szereplőket. Ez az új ciklusban is hasonlóan alakul az újabb operatív programok esetén. Vagyis az Európai Bizottság tudatosan választotta ki a TOP Plusz, a KEHOP Plusz és az IKOP Plusz programokat, ezek érintettek a nagy közbeszerzésekben, amelyeket gyakorta egyetlen szereplő nyert meg – értékelt lapunknak Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója.
Ezzel szemben például a GINOP „radar alatti területnek” nevezhető, ennél jellemzően az államtól távol álló magánvállalkozások, kkv-k igényelnek kisebb összegű, legfeljebb néhány száz millió forintos támogatásokat, egyebek közt gépbeszerzésre vagy üzemcsarnok-építésre. Visszaélések persze itt is előfordulhatnak, de csak kisebb volumenben. Ugyanez elmondható a további négy operatív programról is – tette hozzá.
A GINOP Plusz esetében már nem csak az előlegkifizetések jelentek meg, hanem rengeteg a lezárt, befejezett projekt is, miközben a TOP Pluszos projekteknél csak az előlegeket fizették ki, de még egyetlen beruházás sem indult el. A magánvállalatok jellemzően gyorsak a megvalósításban, nem két-három éves projekteket futtatnak, mint az önkormányzatok, hanem akár fél, háromnegyed év alatt az egész beruházást megcsinálják.
A szakember úgy számolt: amennyiben a három célba vett operatív program keretének 35 százalékához hozzájut a kabinet jövőre, akkor is zavartalanul ki lehet írni az összes pályázatot. Végül azonban ennél is több, 45 százalék érkezhet. A járulékos veszteség inkább a lassúságban nyilvánulhat meg, azaz időbeli csúszás lesz érzékelhető a kiírásoknál.
A felfüggesztésben nem érintett pályázatoknál már 2023 január-februárjában el lehet indítani a kiírásokat. Márciustól beindulhat a nagyüzem, április és július között pedig már tömegesen be lehet fogadni a pályázatokat. Ezzel szemben a KEHOP és az IKOP Plusznál csak március-április környékén kezdődhetnek a kiírások, és akár az őszig is eltarthat, mire nagyobb tömegben érkezhetnek a beadások. Mivel itt a társadalmi egyeztetés, az elbírálás és a hiánypótlás is átfutási időt igényel, további fél-háromnegyed évig várniuk kell a döntésre a pályázóknak. Addig az Európai Unió nem fog utalni.
Ha jóváhagyják, akkor sem biztos semmi
Essősy úgy becsüli, 2023 során még nem lesz lehetőség sok pénzt lehívni Brüsszelből. A számlák kiküldése csúszni fog, míg a kifizetett számlák összege csak 1000 milliárd forint körül alakulhat. A nagy boom 2024-ben jöhet, amikor már több ezer milliárdot hívhat le az ország. Mindezt fűteni fogja, hogy önkormányzati választás lesz, amikor a mindenkori kormánypárt arra törekszik, hogy eredményeket mutasson fel.
Ez az alapforgatókönyv azonban bizonytalan lábakon áll. Az uniós forráselosztást várhatóan folyamatosan monitorozni fogja az Európai Bizottság. Amennyiben a jövő év második felében vagy 2024-ben sor kerül az ellenőrzésekre, és a bizottság problémákat talál az elszámolásnál, akkor a felfüggesztések, pénzmegvonások újra napirendre kerülhetnek.
Ha viszont a kormány tartja magát a vállalásokhoz, rendszerezettebbek és sokkal hatékonyabbak lesznek a költések. Az átláthatóságnak és az antikorrupciós lépéseknek köszönhetően rengeteg pénz felszabadulhat, és például az útépítéseket, főtér-felújításokat akár 30 százalékkal olcsóbban meg lehet oldani. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a csúszásnak lehet pozitív hozadéka is: a felpörgetett építő ágazat az év elején konszolidálódik mind az árak, mind a kapacitások terén, ami hozzájárul az EU-támogatások hasznosulásában.
