A történelemben példátlan mind a jelenlegi leggazdagabbak aktuális vagyonának mérete, mind pedig a vagyonfelhalmozás ütemének elsöprő dinamikája. Bár Magyarországon a teljes lakossági vagyongyarapodás folytatódott tavaly, a legtehetősebbek sokkal gyorsabban gazdagodtak, mint az alsóbb vagyondecilisek tagjai.
- A háztartások bruttó klasszikus pénzügyi vagyonának mérete 2021. december 31-re elérte a 43 185 milliárd forintot, azaz 4 867 milliárddal, 12,7 százalékkal nőtt egy év alatt.
- A nettó általános pénzügyi vagyon pedig újabb történelmi csúcsot döntött, és meghaladta a 62 400 milliárd forintot.
Továbbra is azt látjuk azonban, hogy ebből a folyamatból elsősorban a leggazdagabbak, a 9. és a 10. vagyondecilishez tartozók profitálnak. Magyarországon a pénzügyi eszközök értékének 62 százaléka a legfelső vagyondecilisben lévők tulajdonában van.
– hívja fel a figyelmet az elemzést készítő cég pénzügyi tanácsadó és business intelligence cég ügyvezetője, Karagich István.
Szerinte fontos leszögezni, hogy több millió háztartás gazdagodása csupán az ingatlanok felértékelődésének következménye – hiszen Magyarországon nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magas a saját tulajdonú lakások, házak aránya. Azaz ez csak relatív győzelem. Statisztikailag valóban egyre többen és egyre többet mondhatnak vagyonösszegben magukénak, a valódi jólét azonban továbbra is kevesek kiváltsága – tette hozzá Karagich István.
Brutális növekedés, egyedülálló piaci potenciál
Nincs ez másként világszinten sem, hiszen 1995 óta a vagyonrétegek felső egy százaléka 19-szer többet tudhat magáénak gyarapodásában, mint az emberiség legkevésbé tehetős 50 százaléka. Negyed évszázad alatt a bolygó lakosságának alsó vagyonfele a globális növekedésnek csupán ötvenedét tudhatta a magáénak. Mindeközben a leggazdagabbak a teljes vagyonnövekedés 38 százalékát zsebelték be.
Érdekes adat a hazai vagyonosok mennyiségéről, hogy Magyarországon a privátbanki ügyfélszámlák száma tavaly lényegében megegyezett a 2010-essel, ám a teljes kezelt vagyon több mint háromszorosára, 2349 milliárdról 7000 milliárd forint főlé nőtt ez idő alatt. Idén pedig újabb ezer milliárddal nőhet ez a vagyontömeg – hívta fel a figyelmet Karagich István. A cég prognózisa szerint 2024 végére eléri az 5 ezret azon magyarok száma, akik legalább egymilliárd forint fölött rendelkeznek. A dollármilliárdosok száma addigra 3-ról minimum 7-re nő, a 300 millió forintnál gazdagabbaké pedig 13 ezerről 20 ezerre bővül.
A pénzügyi tudatosság még várat magára
Az általános gazdagodás azonban nem feltétlenül jár együtt a pénzügyi tudatosság növekedésével, sőt. A készpénzben, folyószámlákon és lekötött betétben álló összegek aránya a klasszikus pénzügyi vagyonon belül 2010 óta 49 százalékról csupán 47 százalékra csökkent. Látra szóló betétekben fekszik a vagyonok csaknem negyede, 12 és 14 százalék közötti a készpénz, a befektetési jegyek és a különféle biztosítások aránya. Elenyésző a rövid lejáratú kötvények (2,6 százalék) és a tőzsdei részvények (3,6 százalék) aránya is. Bíztató ugyanakkor, hogy a lakosság már 9.179 milliárd forinttal finanszírozza a költségvetést hosszú lejáratú állampapírok birtoklásával, míg ez az eszközosztály 2010-ben még csupán 969 milliárd forintot vonzott – ismeretette a szakértő.
Szerinte nem csak a lakosságon múlik azonban, hogy nem jönnek létre kellően komplex befektetési portfóliók: a bankok sokáig nem fektettek elegendő energiát abba, hogy kellően szofisztikált értékajánlatokat tegyenek, és mélységeiben megismerjék ügyfeleik vagy potenciális ügyfeleik szokásait, lehetőségeit. A verseny és a digitalizáció azonban új kapukat nyit, melyeknek szerinte egyértelműen az ügyfelek lesznek a nyertesei. Ehhez azonban mélységi ügyfélprofilozásra lesz szükség szektorszerte és nem csupán a privátbanki, hanem a magas prémiumszegmensben is.
