Getty Images
Gazdaság

A DK-s képviselő érdekeltsége mellett NER-es szálak is vezetnek a karibi adóparadicsomba

Lényegében teljes anonimitást biztosít a cégtulajdonosoknak a karibi térségben található Nevis, ahol akár le is csukhatják azt, aki elárulja a kilétüket. A cégalapításhoz nincs szükség semmilyen minimális alaptőkére, így egy offshore cég elindítása olcsóbb, mint idehaza egy kft.-é. Nem a DK-s Ráczné Földi Judit körüli cégháló az egyetlen, amely Magyarországról a turista- és adóparadicsomba vezet: több tucat, Nevisben bejegyzett offshore-cég ugrik elő a magyar cégadatbázisból, az egyiknél kézbesítési megbízottként a Mészáros Lőrinc jobbkezeként emlegetett Antal Kadosa tűnt fel.

A karibi térségben elterülő Saint Kitts és Nevis Államszövetség a nyugati félteke legkisebb szuverén állama, mind területét, mind a lakosság létszámát tekintve. Az 52 és fél ezer lakosú ország 1983-ban nyerte el a függetlenségét, és jelenleg is a Nemzetközösség tagja, vagyis Ausztráliához, Kanadához és Új-Zélandhoz hasonlóan az államfő II. Erzsébet angol királynő, akit a kormányzó képvisel, azonban a koronának nincs beleszólása az ország ügyeibe.

Az ország két, esőerdőkkel és fehér homokos tengerpartokkal tarkított, egy-egy elnök (premier) által irányított fő szigetből áll: a nagyobb Saint Kittsből, ahol az államszövetség fővárosa, Basseterre is található, és Nevisből, amelynek központja a mindössze 1500 lakosú Charlestown. Utóbbi fő utcáján egy irodaházban van a székesfehérvári DK-s képviselőhöz, Ráczné Földi Judithoz köthető cégháló egyik tagjának székhelye is, de más magyar vállalkozások is felfedezték maguknak a karibi adóparadicsomot, amely összességében több tízezer offshore cégnek ad otthont.

A Fürge Nyuszi Sportbarlangtól Mészáros Lőrinc jobbkezéig

Mint a Ráczné előválasztási kampánya közben vihart kavart ügyben megírtuk, a politikusnő és üzleti körének céghálójában három offshore-cég is felbukkant, közülük a Greco Invest Vagyonkezelő és Hasznosító Kft.-ben tulajdonos delaware-i Minos King Global Business LLC-t képviselte Ráczné, a tulajdonostárs, a Greekhome Ltd. pedig egy másik offshore paradicsomban, Nevisben vagy bejegyezve. De ezen kívül is

több tucat, Nevisben bejegyzett offshore ugrik elő a magyar cégadatbázisból.

A nevisi anyák magyar leányvállalatai többnyire ingatlanos vagy vagyonkezelő profillal működnek, de akad közöttük óra-ékszer nagykereskedő, kőmegmunkáló és építési vállalkozás is. A talált cégek közül a legnagyobb, egymilliárd forintot meghaladó forgalmat a pécsi székhelyű Focivilág Pécs Kft. vallott 2020-ra, melynek tulajdonosaként a nevisi bejegyzésű Football Shop AG szerepel a cégnyilvántartásban. A futballra szakosodott kiskereskedő cég webshopot és saját üzletet is működtet, a honlapján 400 ezer elégedett vevővel büszkélkedik, és azzal, hogy Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező sportszer-forgalmazó vállalkozása, első üzletét, a Fürge Nyuszi Sportbarlangot 25 éve nyitották meg.

A Jászberényben bejegyzett Navayo Research Kft. tulajdonosai között három offshore-cég is feltűnik: kettő – az Omnipotent Technilogies Inc. és a Creative Digital Technologies Corporation – a nevisi Charlestownban, egy Panamában van bejegyezve. Mindhárom kézbesítési megbízottja a Bolevácz és Vörös Ügyvédi Iroda. Bolevácz Éva nevét leginkább a NER egykori állami fővagyonkezelője, Szivek Norbert kapcsán lehetett olvasni, a 444.hu azt írta, hogy ő járt el Szivek nevében egy sajtó-helyreigazítási ügyben. A Navayo Kft. neve amúgy a navajo indiánok történetére utal. Egy navajo szövegét csak egy másik navajo tudta megérteni, üzeneteiket egyetlen titkosszolgálat sem tudta megfejteni, ez a lényege annak a távközlési, mobilinternetes rendszernek, amelyen a vállalkozás fő profilja alapszik, és a cég saját szabadalma – írják magukról beszámolójuk kiegészítő mellékletében.

Kényszertörlés alatt álló cégek is akadnak a nevisi érdekeltségek között, ilyen volt cikkünk írásakor például a Danubio and Friends Kft., amelynek a tulajdonosa a Fosbery Enterprises Ltd., az Opten adatbázisában kézbesítési megbízottként pedig egy igazi nagyhal tűnik fel: Antal Kadosa Adorján. Ő egy időben a NER első számú közbeszerzési tanácsadó gurujának számított, a közpénzmilliárdok költésében segédkező Provital Zrt., illetve az Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt. máig az ő érdekeltsége. Mészáros Lőrinc jobbkezeként is emlegették, a TV2 Zrt. igazgatóságában ugyanúgy tag volt, mint például a Mátrai Erőművet akkoriban tulajdonló Mátra Energy Holding Zrt. vezető testületében.

Szebb napokat látott valaha a Nemzeti Logisztikai Szolgálat Kft., amelynek offshore tulaja a Nello Real Estate Corporation. 2016-ban még 1,8 milliárd forint bevételt hozott össze az emberierőforrás-ellátással, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalat, a 2020-as mérlegben azonban jobbára már csak nullák sorakoznak. A nevisi cég alighanem egyedüli tulajdonos, a taggyűlés döntéseiről legalábbis az egyszemélyes társaságok esetében szokásos alapítói határozatot hoztak, és a jegyzőkönyvbe beírták, hogy a taggyűlésen részt vett Irene G Spoerry, a Nello képviseletében „elektronikus hírközlési eszköz útján”.

Friss alapítású céget is találni Charlestownban bejegyzett anyavállalattal: az ApolloPharma Research Kft.-t idén áprilisban hozták létre, a Székesfehérváron bejegyzett társaság profilja biotechnológiai kutatás, fejlesztés, gyógyszer és gyógyászati termékek nagykereskedelme. A New World Capital LLC. mellett tulajdonosa a Capitalisatio Kockázati Tőkealap, amely 2018 októberében indult 13,35 milliárd forint jegyzett tőkével. Utóbbit a Rogán Antal holdudvarához sorolt Carionhoz köthető CV Alapkezelő Zrt. kezeli.

A szigetcsoport természeti adottságai miatt közkedvelt hely a turisták körében, így lett az ország rendszeres látogatója Bill Barnard amerikai ügyvéd, aki 1984-ben unszolta Nevis akkori elnökét, hogy az ország nem akarna-e beszállni az offshore bizniszbe. A Guardian 2018-ban hosszú riportot szentelt a témának, amiben arról írt, hogy mivel Nevis szinte teljes autonómiát élvez az államszövetségen belül, Simeon Danielt semmi nem akadályozta meg abban, hogy rábólintson Barnard tervére, és törvénybe foglalja az ügyvéd által elkészített javaslatot. Ezzel egy időben Barnard cége, a Morning Star Holdings exkluzív engedélyt kapott a cégek alapítására és ez a monopólium 1994-ig tartott.

Ha körülnézünk a különféle, offshore-ozást népszerűsítő honlapokon, sok helyen ma is azt olvashatjuk, hogy Nevis az egyik legjobb hely arra, hogy elrejtsük a pénzünket. 

Az adóparadicsomokat sokszor egy kalap alá veszik, pedig nagyon különbözőek: az Egyesült Királysághoz tartozó Jersey szigetén a leginkább trösztöket találunk, míg Liechtensteinben alapítványokat. Gibraltáron több minden megengedett, mint Guernsey szigetén, de még mindig átláthatóbb, mint Anguilla. Az afrikai és indiai üzletemberek leginkább Mauritiuson offshore-oznak, a Szovjetunió volt tagállamaiból érkezők Cipruson, az amerikaiak pedig a Bahamákon. A Guardian úgy fogalmaz, hogy az átláthatóságot tekintve Nevis valahol legalul található az offshore-ok világában: sokkal nagyobb anonimitást enged meg a cégek tulajdonosainak.

Nevis offshore szabályzata az amerikai Delaware államén alapszik, de az 1990-es évek közepén megreformálták, és azóta – a leginkább kft.-ékhez hasonlítható – LLC-ket is lehet alapítani, melyek egyszerre segítenek az anonimitás fenntartásában és az adózás megkerülésében.

Olcsóbb, mint egy magyar kft.

Egy nevisi cég létrehozásához elég egyetlen igazgató és egy tulajdonos, ráadásul ugyanaz az ember is betöltheti a két pozíciót. Aki ráadásul lehet egy ügynök is, aki abból él, hogy mások megbízásából hoz létre cégeket. A tulajdonosok és az ügyvezetők személye semmilyen külső szervezet számára nem látható, és egy Nevisben alapított LLC a hitelezők és a bírósági perek elől is megvédi a cégbe pakolt vagyont.

Az interneten fellelhető hirdetések szerint akár 24 óra alatt létrehozhatunk egy nevisi céget, már ezer amerikai dolláros ártól, ami nagyjából 310 ezer forint. Más ügynökségek 2235 dolláros összköltséggel számolnak, ebben már benne van a bankszámlanyitás díja is.

Mivel a cégalapításhoz nincs szükség semmilyen minimális alaptőkére, így egy ilyen offshore cég elindítása olcsóbb, mint egy magyar kft.-é.

Azoknak a nevisi székhelyű cégeknek, amelyek egy másik országban folytatnak tényleges tevékenységet, nem kell adót fizetniük a bevételeik után, ráadásul az ország semmilyen más országgal nem írt alá adóegyezményt. Ez alól némi kivételt jelent, hogy Saint Kitts és Nevis 2018 óta tagja a Common Reporting Standardet (CRS) alkalmazó országok csoportjának. Ennek az a célja, hogy megállapítsák, a bankszámla-tulajdonosok melyik másik CRS-országban rendelkeznek adóilletőséggel, és arról tájékoztassák a másik felet.

Mint a Forbes tavalyi cikkéből kiderül, annak sincs különösebben nehéz dolga, aki Saint Kitts és Nevis-i állampolgár szeretne lenni: a kérvény mellé vagy 150 ezer amerikai dollárt kell befizetni egy helyi fenntarthatósági alapba, vagy be kell fektetni valamelyik, a kormány által meghatározott ingatlan-beruházásba. A legtöbb esetben 60 napon belül elbírálják a kérvényt, és a nevisi útlevéllel a világ 199 országából 156-ba vízum nélkül be lehet utazni. Az állampolgársághoz nem kell nevisi lakóhely vagy tartózkodási hely, akár a családtagok is megkaphatják, sőt a kettős állampolgárság is engedélyezett.

Mivel az egyes szuverén országok elismerik és tisztelik egymás törvényeit és szuverenitását, ezért a Nevisen alapított cégek ugyanannyira „tiszta” cégnek minősülnek, mint egy Magyarországon alapított, hagyományos kft. Emiatt persze ameddig a nevisi kormány életben tartja az anonimitást biztosító szabályokat, addig a kétes üzleteket bonyolító személyek egy része oda fogja menekíteni a pénzét.

Getty Images

Beperelne-e egy nevisi offshore-t? Sok sikert!

Nevisen nem érvényesek automatikusan a más országban hozott bírósági ítéletek, és az, aki helyi bírósági ítélet nélkül hoz nyilvánosságra vagy ad tovább céges adatokat, 10 ezer dolláros büntetéssel vagy akár egyéves börtönnel is büntethető. A nevisi bírósági procedúra pedig igen drága mulatság: a perindításhoz százezer dolláros illetéket kell befizetni azért, hogy valaki bizonyítsa, komolyan gondolja a jogi eljárást, és azt is alá kell támasztani, hogy felmerült valamilyen illegális tevékenység gyanúja.

 

És ha valaki megnyeri a pert, az még csak a kezdet: a nevisi hatóságoknak nincsenek információi a cégek tulajdonosairól vagy a vagyontárgyaikról. Ha valaki meg akarja kérdőjelezni a vagyontárgy nevisi offshore-ba apportálásának törvényességét, annak minden kétséget kizáróan bizonyítania kell, hogy a céget illegálisan hozták létre, mindezt a cég megalapításától számított egy éven belül. Viszont mivel a nevisi törvények szerint minden, a vállalkozásokra vonatkozó információ titkos, így a felperes nagy valószínűséggel még csak nem is tud a cég létezéséről, és akkor sem biztos, hogy megtalálja, ha keresi.

 

Ez a helyzet – ahogy arra a Guardian cikke is rámutat – különösen előnyös azok számára, akik éppen válófélben vannak, és a vagyonukat szeretnék elrejteni a házastársuk elől. A lap megszólaltatta az Egyesült Államok egyik neves válóperes ügyvédjét, az egykor ügyészként dolgozó Jeffrey Fishert, aki kifejezetten ilyen ügyekre specializálódott. Fisher elmondta, hogy a nevisi offshore-ok esetében annyit tudnak tenni, hogy az LLC-khez köthető amerikai tulajdonokat és bankszámlákat „támadják meg” és igyekeznek annyira megnehezíteni az ellenfél helyzetét, hogy az kész megegyezni. Ez persze rengeteg időt és pénzt emészt fel, és a legtöbb érintett kénytelen elfogadni, hogy még bírósági döntés birtokában sem juthatnak hozzá az őket megillető részhez.

Nevisnek megéri a titkolózás

Egyelőre nem úgy tűnik, hogy Nevis, ahol 11 ezer lakosra hat belföldi és egy nemzetközi bank, 18 biztosítási menedzser, hét nemzetközi biztosító, négy pénzügyi szolgáltató és 58 regisztrált ügynök (a többségük ügyvédi iroda) jut, a közeljövőben átláthatóbbá tenné a szabályozását.

Különösebb oka nincs is erre, egyrészt mert igen jól jövedelmező üzletről van szó: 2012 és 2019 között a sziget pénzügyi szolgáltatói szektora több mint a negyedével nőtt. A sziget elnöke és egyben az államszövetség külügyminisztere, Mark Brantley szerint évente 5-5,5 millió dollár bevételük van csak abból, hogy a cégek megújítják a regisztrációjukat, és ehhez jön az irodabérlet, az ügynökök és a bankszámlák díja és így tovább. 2015-ben a nevisi kormányzat éves bevételének több mint 16 százalékát adták a cégalapítási díjak, illetve a regisztrációk éves megújítása. Másrészt a külföldi kormányok tehetetlenek: a diplomáciai nyomás, a bankok ellen indított jogi eljárások nem működnek Nevis esetében. Ráadásul Gibraltárral és a Brit Virgin-szigetekkel szemben Nevis egy önálló ország része, az Egyesült Államokban működő cégalapítási irodák pedig nem elég nagyok ahhoz, hogy az ottani igazságügyi minisztérium célba vegye őket.

A Guardian újságírója maga is ellátogatott Nevisre, hogy megpróbálja felderíteni két, pénzmosással vádolt cég székhelyét. Természetesen nem járt sikerrel, és amikor interjút készített a helyi pénzügyi felügyelet vezetőjével, fagyos fogadtatásban részesült. Heidi-Lynn Sutton a többi között azzal védte a nevisi offshore-szabályozást, hogy „vannak, olyan országok, amelyek nagyon szeretnek pereskedni”, és ők csak ezeket a felesleges eljárásokat akarják megakadályozni, továbbá azt is tagadta, hogy a sziget cégadatbázisa átláthatatlan lenne.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.