Első pillantásra azt gondolhatnánk, hogy a sport világában azért sikeresebbek a fejlettebb és gazdagabb országok, mert több energiát tudnak fordítani a sportolóik testi épségére, fejlesztésére, egészségére. Ebben lehet is valami igazság, de messze nem csak ezen múlik.
A világ legkompetitívebb sportligái azért ennyire sikeresek, mert megértették, hogy a sportolók mentális felkészítése legalább olyan fontos, mint a fizikai felkészítés. Az, hogy egy sportoló elérje a maximumot, nagyrészt a mentális felkészültségén, összpontosításán, magabiztosságán múlik, és vannak olyan iparágak, amelyekkel ezeket fejleszteni is lehet. Sőt, az utóbbi években egyre többször hallani, hogy fizikai felkészülés terén már elérte a világ nagyjából a maximumát, így egy-egy világversenyen valóban a mentális képességek döntenek.
Az utóbbi időben egyre sikeresebben alkalmazzák például a vállalati mentoring megoldásokat a sport területén. A sportban hagyományosan a sportoló, vagy csapatsport esetében sportolók, valamint az edző és a stábja dolgoznak együtt. Ezek a hagyományos keretek valamennyire megkötik azt, hogy milyen típusú felkészítést tud nyújtani az edző a sportolóinak. Az edző-sportoló viszony ugyanis sok szempontból a múltban ragadt felállás, amelynél gyakran előfordul, hogy nem a maximumot hozza ki a lehetséges teljesítményből.
A vállalati mentoring viszont az elmúlt pár évben hatalmas fejlődésen ment keresztül, hiszen a cégek gyakran jobban megértik azt, hogy mennyire fontos a saját embereikből kihozni a maximumot, és könnyebben kísérleteznek újabb megoldásokkal. Ők is túlléptek a hagyományos „coaching” és a klasszikus tanácsadás nyújtotta lehetőségeken, és leginkább ezek ötvözetét, a valódi mentoringot használják. A mentoringban az emberek fejlesztése, a maximális teljesítmény elérése fontos, és ennek konkrét kontrollja is van az eredményekben.
Senki sem tökéletes, mindenki tud fejlődni
Önmagában persze a mentoring sem nagyon különbözik a sportban és a céges világban. Bármennyire jó is valaki, senki sem tökéletes, ezért mindenkiben van olyan tartalék, amelyet jó felkészítéssel ki lehet hozni belőle. A mentoring célja pontosan ez lenne: a sportoló hozza ki magából a legtöbbet, ami lehetséges. De ebben túlmutat a legtöbbek által ismert pszichológiai megoldásokon. Ma már az adott sportoló mentális felkészítése alapnak számít. Ha csapatsportról van szó, akkor ehhez hozzáadódik a csapatkohézió fejlesztése is. De az igazán professzionális csapatok ma már az ellenfelek személyiségét, abból adódó mentális gyenge pontjait is meg tudják határozni videók, socia media profilozás, interjúk értékelése stb. segítségével, így a sportoló, a csapat, az edző konkrét mentális stratégiát kap. A mentoring pedig gondoskodik ennek gyakorlatba történő átültetéséről és az eredményes megvalósítás nyomon követéséről.
Ilyenkor az jelenthet problémát, ha a sport területére is beszivárognak az otthoni, vagy magánéleti problémák, ha a hirtelen stressz alatt összeomlik a sportoló teljesítménye, ha nem fogalmazza meg magának elég pontosan az elérendő célt, vagy ha nem abban a mentális állapotban lép be a versenybe, ami a legmegfelelőbb lenne. A mentális felkészítésben kritikus szerepe van a sokszor „kíméletlenül őszinte” személyiségelemzésnek, melyhez komoly rendszereket hívnak segítségül a mentoring cégek. Ezek a rendszerek már nem csak pszichológiát, hanem generációkutatást, szociológiai értékelést, élsportolók, szövetségi kapitányok visszajelzéseiből építkező big data alapokat is használnak.
Nem jobbnak kell lenni, hanem figyelni
Felmerült a kérdés, hogy mi az, amivel egy mentor többet tud egy sportolónál, miért éri meg hallgatni rá. Ahogy az edzők, úgy a mentorok esetében sem kell feltétlenül jobbnak lenni a sportban, mint a sportló, ez nem is lenne lehetséges. Amihez a mentor ért, az a sportoló minél hatékonyabb felkészítése. Nem ahhoz ért, hogyan kell még jobb technikával úszni vagy jobban szerválni, hanem ahhoz, hogy ha a sportoló pályára lép, akkor tökéletes állapotban legyen a győzelemhez, és hogy kihasználva az ellenfél gyenge mentális pontjait, nyerni tudjon.
A mentor és a sportoló kapcsolata ebben különösen fontos. Mentorálni nem lehet az ajtón beesve, vagy csak adatok alapján. A mentor feladata, hogy ismerje a sportoló lelkiállapotát, tudja, milyen gyengeségekre hajlamos, és az egyénre igazítva segítsen ezeket legyőzni. Ettől még persze az adatalapú elemzés is kifejezetten fontos, hiszen ebből derülnek ki a fontos részletek.
A mentorok az edzők mellett fontos kiegészítő szerepet is játszhatnak a sportolók életében. A sportolók az idejük nagy részét az edzőkkel és a csapattársakkal töltik. Ilyen helyzetekben gyakran vannak olyan felvett szerepek az egymással való érintkezésben, amelyeken nehéz áttörni. A mentor valamennyire kívülről látja ezt a folyamatot, ezért hibákat és újdonságokat is azonosítani tud a szereplők teljesítményében, fontos visszacsatolásokkal tud hozzájárulni ahhoz, hogy ezek ne okozzanak a sport során problémákat.
A mentoring pont azért működik jól céges és sportkörnyezetben is, mert új típusú felkészültséget visz a rendszerbe, és segít azt hatékonyabbá tenni. Ebben az esetben viszont nem a profit, hanem a siker a cél.
