Gazdaság

Jönnek a közel nulla energiaigényű épületek

Getty Images
Getty Images
Jövő június végétől jelentősen szigorodnak az energiahatékonysági előírások, ami alapvetően érinti az új lakást vagy és házat építőket, de azokat is, akik nagyobb átalakításba, felújításba fognak.

Az épületenergetikai, energiahatékonysági előírások nem azt szabják meg, hogy például milyen anyagból készült és hány centis téglát kell választani a falazáshoz, hanem az úgynevezett hőátbocsátási tényezőt írják elő szerkezettípusonként. Ennek a paraméternek a figyelembe vételével választhatnak az építkezők megfelelő építőanyagokat a falazáshoz, tetőfedéshez, kereshetnek szigetelőanyagot az aljzathoz, falakhoz, a födémhez, illetve dönthetnek arról, milyen nyílászárókat építenek be.

A neten találomra kiválasztott energetikai tanúsító cégtől kérdeztük, mit javasolnak, új lakóház esetén milyen építőanyagokat, szigetelést, illetve épületgépészeti megoldást célszerű használni. Előrebocsátották, hogy a konkrét megoldás számos tényezőtől függ, bízzuk ezt a kivitelezőre, de ökölszabályként annyit írtak, hogy födém esetében minimum 20 centiméter, padlóban, falban 10-15 centiméter szigetelésre lehet szükség, természetesen az építőanyagtól függően. A fűtésrendszer tekintetében a legkorszerűbb kondenzációs gázkazánt ajánlották. De nincs egyedüli üdvözítő módszer, a konkrét adottságokhoz érdemes igazítani a megoldást.

Az épületenergetikai előírások az utóbbi másfél évtizedben fokozatosan szigorodtak, a konkrét határértékek az idevágó rendeletből olvashatók ki.

A határértékektől függetlenül ma már alap, hogy az új építésű házaknál háromrétegű nyílászárókat, az oldalfalaknál legalább 10 centiméter vastag szigetelést alkalmaznak vagy már eleve olyan téglát választanak a falazáshoz, amelyre nem szükséges utólagos külső hőszigetelés.

Nem lehet azonban ilyen nagyvonalú becslésre hagyatkozni, az építési tervhez, sőt az egyszerű bejelentéshez is mellékelni kell energetikai számítást, a használatba vételi engedélyhez pedig energetikai tanúsítvány kell (ezt feltöltik az országos építésügyi nyilvántartóba), amiket erre specializálódott szakemberek készítenek. A lapunk által megkérdezett tervező arra figyelmeztet, hogy nem elég az egyes építőanyagok, szerkezetelemek paramétereit figyelembe venni, a teljes építményt komplexen kell kezelni, épülettípusonként más az energiaveszteség, ennek megfelelően kell kalkulálni a részleteket, a felhasznált anyagokat is. Ezt a szakértők a fajlagos hőveszteség-tényezővel fejezik ki, ami megmutatja, hogy az épület egészét vizsgálva egy légköbméter épülettérfogatra mennyi hőveszteség jut. Értékét az energetikai tanúsítás során bonyolult képlettel számolják ki, figyelembe véve a fűtött légtérfogatot, a lehűlő felületek jellemzőit és az épület tájolását (benapozottságát). Általános tapasztalat ugyanakkor, hogy ha a szerkezetek megfelelnek az előírásoknak, akkor a fajlagos hőveszteség-tényező is megfelel – írja az Országos Tanúsító Központ blogja.

A legnagyobb változás, hogy jövő június végétől csak a közel nulla energiaigényű épületek kaphatnak használatba vételi engedélyt, a megengedett, egy évre számított, négyzetméterenként 100 kWh energiafogyasztásból pedig 25 százalékot megújuló energiával kell fedezni.

Ez utóbbi rendelkezés hatályba léptetését többszörösen elhalasztották, legutóbb tavaly december 30-án tolták el a dátumot, 2022. június végére. Az építkezőknek ezzel együtt úgy kell kalkulálniuk, hogy a jövő júniusi határidő a használatba vételi engedélyre vonatkozó időpont, gondolva az esetleges csúszásokra, célszerű a most induló vagy már folyamatban lévő építkezések esetében a megújuló energiatermelést is betervezni az épületgépészeti beruházások közé.

100 kilowattóra a határ

A közel nulla energiaigényű épületekre szóló energiahatékonysági követelményeknek való megfelelést legalább „BB” minősítésű energetikai tanúsítvány igazolja. Az energetikai tanúsítványt az építtetőnek kell beszereznie. Az összesített energetikai jellemző megadja az épület egy négyzetméter alapterületére jutó, egy évi energiafogyasztását. Ez az érték számításba veszi az épületgépészeti berendezések hatásfokát, a szabályzást, a felhasznált energiahordozókat. A BB kategória teljesítéséhez az összesített energetikai jellemző értéke nem lehet több négyzetméterenként 100 kWh-nál. Minél kisebb persze ez a szám, annál gazdaságosabb az épület fenntartása.

Megújuló energiahordozóként figyelembe vehető többféle anyag, illetve megoldás: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet; nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia; illetve a távhő is bizonyos speciális esetekben. Gyakorló tervezők tapasztalata alapján azonban a házépítők jellemzően kétféle megoldással igyekeznek a 25 százalékos új előírásoknak megfelelni:

  • gázfűtés mellett napelemet telepítenek, ezzel termelik meg az áramot, vagy
  • hőszivattyúval termelik meg a fűtéshez és a melegvíz előállításához szükséges energiát.

Előbbit akkor választják jellemzően, ha a gázvezetéket már nem kell kiépíteni, az a telken belül van. (A 2015-től életben lévő energia-hatékonysági rendelet – közismertebb nevén kazánrendelet – szerint csak olyan gázkazán beépítése engedélyezhető, amelynek szezonális hatásfoka legalább 86 százalék. Ezt a követelményt pedig csak a kondenzációs kazánok teljesítik.) Ha nincs kiépítve a gázinfrastruktúra, akkor már inkább valamelyik típusú hőszivattyús rendszer kiépítésébe fognak bele.

A megújuló energiaforrásra vonatkozó előírás teljesítése egy 100 négyzetméteres, 50 millió forintos ház esetében durván 2-3 millióval dobhatja meg a költségeket – becsülte kérdésünkre Nagy Tamás építészmérnök, a Wienerberger project sales tanácsadója.

Így ne legyen rémálom az építkezés!

Családi ház építése okosan: energiahatékony és innovatív építőanyagokból, megfelelő kivitelezéssel. Először építkezik? Segítünk!

A cikk a Wienerberger támogatásával készült.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik