Miközben a teljes kiskereskedelmi forgalom 2020-ban 0,2 százalékkal csökkent, addig a teljes forgalom felét adó élelmiszerkereskedelem éves szinten 3 százalékkal nőtt a járvány ellenére. Jelentős életmódbeli változások is formálták a szektort: számottevően nőtt az online értékesítés aránya – bár ez még mindig messze elmarad az európai átlagtól –, nőtt a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt, ugyanakkor csökkentek a prémium élelmiszerek eladásai, és egyes termékeknél jelentős áremelkedés történt.
A nem élelmiszer kategóriát a pandémiával járó változások és korlátozások érzékenyen érintették, a globális ellátási láncok pedig átformálódnak, a szektor ezen része így egészen más képet mutat: a tavalyi 0,4 százalékos visszaesés a 2019-es 9,2 százalékos növekedéshez képest jelentős fordulat.
Elektronika és IT területen rekordévet zártak a kereskedők, illetve a barkácsáruk, lakberendezési termékek és fitnesztermékek piaca is pozitív évet tudhat maga mögött. Nem így az üzemanyag kiskereskedelem, a textil-ruházati és lábbeli üzletek, ahol komoly visszaesés volt látható – olyannyira, hogy a divatáru ágazat a turizmus és vendéglátás után a harmadik helyen áll a járvány „áldozati listáján”. – írta az Euler Hermes közleményében.
Mi várható a kereskedelemben?
A kiskereskedelem jövő évi kilátásaival kapcsolatban a cég kockázatkezelési igazgatója, Bujdosó Tünde kiemelte, hogy mivel 2020 folyamán a lakossági megtakarítások nőttek, így ez egy jó alapja lehet a 2021-es kiskereskedelmi növekedésének. Ugyanakkor úgy tűnik, a globális ellátási láncokban történt változások, valamint a lokális fogyasztói szokások megváltozása hosszú távon velünk marad, ami kihat majd az egyes szektorok belső szerkezetére. Vagyis a kiskereskedelem jelentős része egyelőre ellenált a járvány hatásainak, szemben más gazdasági ágazatokkal – ugyanakkor a kiskereskedelem specifikumait figyelembe véve az minden változásra élesen reagál.
A korábbi boltbezárások forgalomkiesése már az előző évben is komoly veszteséget okozott az ágazat azon szereplőinek, akik nem tudtak online értékesítésre váltani, így az újonnan bejelentett korlátozások hatása ismét komoly kiesést okozhat. Összességében a fizetésképtelenségek számának növekedésére egyelőre inkább azoknál a kisebb vállalatoknál számít az Euler Hermes, amelyek nem tudtak reagálni, alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, esetleg egy-egy rosszul megtervezett beruházás, beszerzés, rossz készletezési stratégia miatt komolyan eladósodtak, illetve az elmúlt időszakot nem tudták kihasználni a hatékonyság növelésére és átszervezésre.