Január közepén eldőlt, hogy ki újíthatja fel a Lánchidat. Az A-Híd Zrt. vállalta nettó 18,8 milliárd forintért a projektet. Akkor még úgy volt, hogy a munkákat elméletileg február végén kezdhetnék meg, de a BKK januári közleménye e felől némi kétséget ébresztett, abban az állt, hogy „már csak a magyar kormány által ígért, de mind a mai napig meg nem kötött támogatási szerződés hiányzik, amely lehetővé tenné a felújítás megkezdését”. Ezzel arra a 6 milliárd forint költségvetési támogatásra utaltak, amelyet még az előző főpolgármester, Tarlós István idejében ígért meg a kormány, majd ezt a Karácsony Gergely vezette önkormányzatnak is megerősítették, tavaly októberben határozat formájában is. Most már úgy fest, márciusban állnak neki a munkának.
A kivitelező vezére most elmondta a magyarepitok.hu oldalán, hogy miért lett drágább az ajánlatuk a mostani felújításra, mint egy évvel korábban.
Sal László úgy fogalmazott, hogy „a félreértéseket nagyrészt két dolog okozta. Egyrészt nem vették figyelembe, hogy a két kiírás között eltelt időszakban a Lánchíd műszaki állapota sajnos tovább romlott (a gyors állagromlás miatt a szakértők arra már évekkel korábban felhívták a figyelmet, hogy a beruházás elodázása évről évre jelentősen növeli a költségeket – a szerk.). Ez a felhasznált anyagmennyiség növekedésével is jár: többek közt több acélszerkezetet és erősebb korrózióvédelmet kell alkalmaznunk.”
Emellett figyelmen kívül hagyták azt is, hogy a 2019-es tender becsült költségeinek a Lánchídra vonatkozó oszlopa, illetve az ahhoz kapcsolódó műszaki tartalom nem fedi le a 2020-as kiírás tételeit. Számos olyan elem van például, ami korábban a Széchenyi István téri munkálatoknál szerepelt, de a mostani projektnek része lett. Bár a pesti oldalon a villamosaluljáró fejlesztése most nem tartozik a feladataink közé, de az afölötti útépítést, elektromos munkákat és díszkivilágítást, illetve a közvilágítás korszerűsítését el kell végeznünk – ez mind plusz tételként jelentkezik, ha összevetjük a két tendert. Mindezek mellett új munkarész a pesti hídfőnél levő, a Széchenyi István teret körülvevő nagy körforgalom fejlesztése, amelynek köszönhetően a híd felé eső része teljesen megújul. Jelentősen nőtt tehát a megvalósítandó feladatok köre.
Annyit fűzött még hozzá ehhez a nyertes cég vezére, hogy „nekünk a hozzávetőleg 10 százalékos építőipari inflációt is be kellett áraznunk a második árajánlatunkba. Ehhez tudni kell, hogy az ágazatban egy év alatt az ITM rendeletben szabályozott, úgynevezett minimális rezsióradíj növekedése 12,7 százalékos volt, miközben az anyagárindex csaknem 8 százalékkal nőtt. A hídépítésben létfontosságú acél anyagára például tavaly november óta 40 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor ide tartozik az euró árfolyam-változása is, ami a két ajánlat beadása között eurónként 30 forintos különbséget jelentett. Tehát ugyanazt tapasztaltuk nagyobb léptékben mint amit bárki, aki építkezést vagy felújítást tervezett „kicsiben”: miközben a felújítandó építmény állapota romlott, drágultak az alapanyagok, és a hozzáértő szakembereknek, alvállalkozóknak is többet kell fizetnünk.”
