Fontos változás jön a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint adózók (katázók) életében, ugyanis az Országgyűlés által megszavazott törvénymódosítás értelmében 2021. január 1-jétől amennyiben egy katás vállalkozó ugyanattól a cégtől egy év alatt 3 millió forintnál magasabb összegű bevételre tesz szert, a határösszeg fölötti rész után 40 százalékos különadót kell bevallania és megfizetnie a megbízó cégnek. Emellett megszűnik a kettős katázás is, tehát ugyanaz a személy csak egy vállalkozásban lehet kisadózó.
A katás ügyfeleik adatait megvizsgálva a K&H-nál úgy látják, hogy a vállalkozók harmadát érintheti a változás. A szigorúbb szabályokat alkalmazva
- 17 százalékuk esetében az adó körülbelül 400-800 ezer forint körüli összeggel emelkedhet,
- további 15 százalékuknak pedig meg kell fontolnia, hogy más megoldást keressen, mivel milliós nagyságrendű, akár 3 millió forint is lehet a pluszteher
– ismertette a bank marketingfőosztályának vezetője, Kökény Roland.
A kisadózóknak át kell gondolniuk, hogy eddigi működésüket hogyan tudják folytatni a jövő évtől. A bank szakértői csapatának vezető tanácsadója, Szilágyi Anita szerint nincs egy általánosan bevált megoldás arra vonatkozóan, hogy milyen adózás lesz megfelelő a megváltozott szabályok miatt, azonban a lentebb felsorolt szempontokat érdemes figyelembe venni a döntés meghozatala előtt. Ha ezek alapján mégis adózásiforma-váltására kerülne sor, akkor opció lehet az átalányadó és a normál tételes költségelszámolás, de akár az egyéni vállalkozás melletti cégalapítás is szóba jöhet szerinte. Íme, mit érdemes mérlegelni.
- Meg kell nézni, milyen értékben számláz a katás.
Aki továbbra sem számláz 3 millió forint felett partnerének, annak a jövőben is megfelelő adózási formát jelent a kata.
- Azt is érdemes átgondolni, hogy kinek számláz a katás, ugyanis a szabályoknak megfelelően a kapcsolt vállalkozás felé benyújtott számla után értékhatártól függetlenül 40 százalékos pluszadót kell fizetnie a számla befogadójának.
Ilyen kapcsolt vállalkozási viszony jellemzően többségi tulajdon vagy szavazattöbbség, meghatározó befolyásgyakorlás, illetve közös ügyvezetés esetén állhat fenn.
- Ha a katás belföldi partnernek számláz egy évben 3 millió forintnál magasabb összeget, akkor a 40 százalékos adó a számlabefogadó céget terheli.
- Külföldi vállalkozástól származó, 3 millió forintot meghaladó éves bevétel esetén viszont a plusz 40 százalékos többletet a kisadózónak kell fizetnie.
Nem mindegy az sem, hogy a tevékenységet fő- vagy mellékállásban végzi-e a katás, ugyanis főállás mellett nem kötelező járulékot fizetni sem az egyéni vállalkozásban, sem a cégben.
A mérlegelés során érdemes megvizsgálni az elszámolható költségek mennyiségét, illetve azt, hogy milyen kedvezményekkel tud élni a vállalkozó, mivel ezek a tényezők is befolyásolhatják a váltást. A szociális, családi vagy foglalkoztatott munkaerő kapcsán elérhető kedvezmények megismeréséhez célszerű bérszámfejtő segítségét kérni.
Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu