Rögtön a behajtó kereste
Ausztriában élő magyar olvasónk időről időre hazalátogat, ugyanazt az autópálya-szakaszt használva, hite szerint a megfelelő matricával. Különös levélből tudta meg, hogy tévedett, valójában nem a megfelelő matricával járt.
Olvasónk furcsállta ezt a nemzetközi felállást, de mivel fénykép is volt a levél mellé, és szerepelt rajta a Nemzeti Útdíjszolgáltató Zrt. (NÚSZ) neve is, feltételezte, hogy nem átverésről van szó. Jól gondolta.
Mint kiderült, külföldi rendszámú autók esetében nem a NÚSZ keresi meg a tulajt, hanem egy általa megbízott behajtó, és ez nemcsak a pótdíjat követeli, hanem a behajtás során felmerült költségeit is.
37 ezer forint helyett 78 ezret követeltek
Olvasónk kisbusszal jár haza, a jármű össztömege 3500 kg, 3 személyes, viszont mivel a forgalmija „J” oszlopában „N1” bejegyzés szerepel, ezért a NÚSZ honlapján elérhető tájékoztatás szerint a drágábbik, vagyis D2 matricát kell rá megvenni. Olvasónk tehát rosszul tudta, hogy elég a D1. Ha vele volt az utánfutó, emiatt arra sem vett matricát, mert D1-hez nem kell, viszont D2 mellé kellett volna. Hibázott, ezt elismeri, problémája a megduplázott büntetéssel van.
Három pótdíjat szedett össze, egyet utánfutó nélkül (pótdíjkülönbözet 7500 forint), kettőt utánfutóval (pótdíj 2*14 875 forint), azaz összesen 37 250 forintnyit. A behajtó azonban a pótdíj több mint kétszeresét, összesen 78 486 forintnyi eurót követelt rajta, mert mindegyik pótdíj mellé felszámította saját adminisztrációs költségét is.
Ezzel a dupla díjjal még szerencséje is lehetett amúgy olvasónknak, mert mint a Totalcar magazin korábbi cikkéből kiderült, volt, akinek triplázódott a fizetendője, egy másik behajtónál. Ez az autós egyébként perelt is, mert nem érezte jogosnak a felszámított pluszdíjakat, de nem járt sikerrel.
A behajtó jogosan számíthat fel költséget
Ha külföldi jármű használja jogosulatlanul az útdíjköteles magyar utakat, akkor a NÚSZ a pótdíj beszedését külföldi behajtókra bízza. Az ok az útdíjszolgáltató magyarázata szerint egyszerű: nincs hozzáférésük más országok közhiteles járműnyilvántartásához, az európai útdíjszolgáltatók között nincs információcsere, vagyis a NÚSZ nem tudja kideríteni, ki az autó gazdája, kitől kell beszedni a pótdíjat. A négy külföldi behajtópartner a már említett EPC, az Ungarische Autobahn Inkasso GmbH., a pozsonyi Petkov & Co s.r.o. Advokátska kancelária – Ügyvédi Iroda és a napokban felkerült Solventis Követeléskezelő Kft. romániai ügyfélszolgálata, az UAI Inkasso S.R.L. A székesfehérvári székhelyű Solventis eddig sok vizet nem zavart, 2018-ban bevétele sem volt, tulajdonosa azonban az Opten adatai szerint a Vitári Ügyvédi Iroda, amely korábban a belföldi behajtást intézte a NÚSZ-nak, egy 2016-os közbeszerzési eredményhirdetés szerint nettó 160 millió forintért szerződött a munkára.
A NÚSZ a külföldi behajtásról azt közölte, hogy nem fizet semmilyen díjat a behajtóknak, és tőlük csak magát a pótdíjat kapja meg. Egy 2018-as törvénymódosítás azt is kimondja, hogy az útdíjszolgáltató, vagy az általa igénybe vett közreműködő (azaz a behajtó) felszámíthatja az autósnak a pótdíj behajtásával kapcsolatban felmerülő igazolt költségét is.
Legfeljebb az lehet tehát a kérdés, mi számít igazolt költségnek – ezt a jogszabály szerint nem kell kifejezetten ellenőriznie a NÚSZ-nak. Az útdíjszolgáltató szerint a költségeket minden országban az ott hatályos jogszabályoknak megfelelően számolhatják fel a behajtópartnerek. (Magyarországon csak a felszámítható költségek típusát határozta meg az MNB, magukat az összegeket nem.) A NÚSZ annyit tesz, hogy külföldi behajtóitól kér egy nyilatkozatot, miszerint az érintett országokban érvényes jogszabályok alapján járnak el, valamint elvárják, hogy ha változnak a tevékenység elvégzésével kapcsolatos kinti jogszabályok, arról tájékoztassa őket a partner.
Ha jogtalannak érzi az autós a fizetendőt
Ha a külföldi rendszámú autó tulajdonosa szeretné bizonyítani, hogy megvette Magyarországon a megfelelő matricát, nem a NÚSZ-hoz kell fordulnia, hanem a behajtóhoz, ezt felé kell igazolnia a szükséges dokumentumokkal. Amennyiben az érintett autós valóban rendelkezett az előírt e-matricával és azt igazolni is tudja, akkor a NÚSZ törli a kiszabott pótdíjat, az érintett behajtópartner pedig eltekint az általa meghatározott egyéb díjak megfizettetésétől – ismertette az ügymenetet kérdésünkre az útdíjszolgáltató.
Felmerülhet még a pótdíj-maximalizálás, ami akkor igényelhető, ha olvasónkhoz hasonlóan valaki több alkalommal is abban a tudatban használta a díjköteles útszakaszokat, hogy van megfelelő matricája, és csak az első pótdíjfizetési értesítő után tudta meg, hogy tévedett. Ha ilyenkor kettőnél több pótdíjat kap, akkor az első fizetési felszólítás után 75 napon belül kérheti, hogy csak két pótdíjat kelljen megfizetnie, megjelölve melyik kettőre gondolt. Külföldi rendszámú autós a díjmaximalizálást kérheti közvetlenül a NÚSZ-nál is, nem csak a behajtónál. Ezt akkor is megteheti, ha már befizette a kiszabott összes pótdíjat – ekkor visszatérítést kérhet. Amennyiben az ügyfél közvetlenül a NÚSZ Zrt.-nél kéri a pótdíj-maximalizálást, annak kapcsán sem a behajtó, sem pedig az útdíjszolgáltató nem számít fel további költséget.
Ha az ügyfél szerint nem felel meg a kinti jogszabályoknak a behajtó által elszámolt és ráhárított költség, egyetlen megoldást lát a NÚSZ: perelni lehet a behajtót.
A behajtóknak van rálátásuk a nyilvántartásokra
A NÚSZ azt írta, külföldi behajtópartnereit hatékonysági mutatóik és nemzetközi tapasztalatok alapján választották ki. Hogy miért elég négy cég, amikor ennél több országból járhatnak nálunk autósok, arra magyarázat, hogy a behajtók nemcsak a székhelyük szerinti országban végzik tevékenységüket, hanem más országokban is, tehát nekik van rálátásuk a nyilvántartásokra. Hogy melyikük lehet a legeredményesebb, azt a NÚSZ szerint nehéz lenne megmondani, mert az üzembentartói/tulajdonosi adatok megszerzésének módja országonként eltérő lehet, akárcsak a polgári jogi igényérvényesítés lehetőségei és költségei, valamint a fizetési hajlandóság is.
A pótdíjakat többnyire már az átadás utáni 3-4 hónapra be tudják szedni, de vannak elhúzódó ügyek is. Tájékoztatásuk szerint 2020 január és május között körülbelül 45 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest az eredményes külföldi behajtásból származó bevétel, és mintegy 1,3 milliárd forintot tett ki. Tavaly az első félévben 85 százalékkal tudták növelni a külföldi behajtások összegét, és összesen 3,2 milliárd forintnyi belföldi és külföldi pótdíj folyt be.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu
