Gazdaság

Brutális áremelkedések vannak az átlag mögött

A statisztika szerint az átlagos éves infláció mindössze 2,9 százalék volt júniusban, az élelmiszerek ára azonban továbbra is messze átlagon felül nőtt, egyes termékek 10-20 százalék feletti mértékben drágultak. A GKI elemzői arra jutottak, hogy a KSH által kimutatott átlagnál gyorsabb lehet a pénzromlás. Mutatjuk, miért.
Korábban a témában:

A KSH adatai szerint júniusban a fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az élelmiszerek ára jóval gyorsabban, 7,8 százalékkal nőtt, brutálisan drágult például a párizsi, a kolbász (20,5%), a burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs, azaz az idényáras élelmiszerek (18,1%), a sertéshús (17%), a cukor (14,2%), a szalámi, szárazkolbász és sonka (10,8%). Ugyancsak átlag felett emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára (6,7%), ezen belül a dohányáruk 11,1 százalékkal drágultak. Az üzemanyagok ára májushoz képest nagyon megugrott, az olajárak emelkedése miatt 9,3 százalék volt a drágulás, az egy évvel korábbihoz képest azonban 11,6 százalékkal alacsonyabb az üzemanyagár.

Egy kiló alma majdnem kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A részletesebb, termékek és szolgáltatások átlagárait tartalmazó KSH-táblázatban még nagyobb kiugrásokat látni tavaly júniushoz képest az élelmiszerek átlagárai mögött.

 

  • Egy kiló alma 289 forintról 546 forintra drágult  (+89%),
  • a citrom 709 forint helyett 1030 forint (+45%), a narancs 468 forint helyett 667 forint  (+43%),
  • az olasz felvágott kilója 1650 forint helyett 2090 forintért kapható (+27%), a párizsit 1520 forint helyett 1890 forintért adták (+24%), a sertészsírt pedig (400-500 gramm) 374 forint helyett 449 forintért (+20%).
  • 10 és 20 százalék között drágult (csökkenő sorrendben) a rövidkaraj, a fehér kenyér, a kristálycukor, a sertéscomb, a paradicsom, az uborka, a gépsonka, a rizs, a zsemle, a pulykamellfilé, a banán, a szárazkolbász.

A sertéspestis és a gyengülő forint hatása

Az inflációt az élelmiszerek húzzák már hónapok óta. Januártól kezdtek a korábbinál jobban emelkedni az élelmiszerárak, márciustól óta pedig átlagban már 8 százalék körülire gyorsult az élelmiszerek drágulása.

A GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója, Czelleng Ádám az élelmiszerárak januártól érzékelhető dinamikusabb emelkedését részben a Kínában dúló sertéspestisre vezeti vissza, mivel a kínaiak felvásárolták Európából a sertéshúst, ami masszív áremelkedést okozott az európai piacon. A magyar sertésárak pedig mindig szorosan együtt mozognak az európaival.

Kilőhet a rántott húsnak való karaj ára, tartós drágulás várható
A termelői árak az év eleje óta 35 százalékkal nőttek. Előbb-utóbb a bolti árak is felzárkóznak.

A másik tényező a gyengülő forint, ami jelentkezik egyrészt az importáruknál, másrészt a nem import áruknál is, az emelkedő üzemanyagárakon keresztül. Igaz, az idei évben az üzemanyagárak az olaj piaci árának bezuhanása miatt tavasszal jelentősen csökkentek, de az üzemanyagár-csökkenés nálunk jellemzően nem jelenik meg az árakban, azt inkább haszonként megtartják a szállítók, csak az áremelkedést vezetik át – avatott be Czelleng.

Januárban a távol-keleti piacokon voltak már korlátozások, akadozott a termékek szállítása, az alacsonyabb kínálat pedig árfelhajtó hatású – ez a magyar árakra, így az élelmiszerárakra is hatással lehetett.

Enni válságban is kell

A koronavírus-válság előtt már 4 százalék fölé kúszott az átlagos infláció, márciustól azonban 3 százalék alá került. Ennek oka a szakértő szerint a keresleti sokk – munkahelyek szűntek meg, bércsökkentések voltak, visszaesett a fogyasztás, ennek hatására csökkenhetett az átlagos fogyasztói árindex. Az élelmiszerárak azonban mindig különleges pozícióban vannak, ugyanis enni mindig kell, mindenkinek, akkor is ha válság van. Az egyes termékeknél a szűkülő kínálat is árfelhajtó hatású lehetett. Így fordulhatott elő, hogy összességében csökkenő kereslet mellett mégis nőhetnek egyes termékkörök árai, mint ahogy most kiemelkedően emelkedtek az élelmiszerárak.

Idén még tarthatja magát az erőteljes élelmiszerdrágulás

Az élelmiszerárakon keresztül érzékeli egyébként legjobban a lakosság is az áremelkedést. Ha azt várják, hogy nőnek az élelmiszerárak, vagyis hogy egyre többe kerül nekik az étel megvásárlása, máshol húzzák meg a nadrágszíjat, és kevesebb lesz a megtakarítás is. A GKI arra számít, hogy az idén 8 százalék körüli lesz az átlagos élelmiszerár-növekedés, jövőre azonban 4 százalékra mérséklődhet az idei évhez képest az éves élelmiszerár-infláció.

Fotó: Olvasói kép

Eddig összességében csökkenő kereslet mellett is masszívan nőttek az élelmiszerárak, a közeljövőben viszont arra lehet számítani, hogy visszarendeződik, azaz emelkedik a kereslet, ami szintén árfelhajtó hatású.

A magyar gyümölcstermés fele elpusztult
Tavaszi fagy, aszály, aztán extrém mennyiségű eső: az átlagtermés kevesebb mint fele várható barackból, cseresznyéből, de meggy és alma is kevés lesz. Ezt az árakban is érezni fogjuk.

Kényszerből átalakultak a vásárlási szokások

A GKI június 25-i előrejelzésében 2020 végére 3 százalék körüli, éves átlagban 3,3 százalékos inflációt prognosztizált, de megjegyzik, hogy a valóságos áremelkedés ennél nagyobb lehet. A KSH ugyanis az inflációt az úgynevezett inflációs kosár alapján számítja, amiben mindig a két évvel korábbi fogyasztási szerkezetet veszi figyelembe, és mint megtudtuk, ezen most sem változtattak. A KSH a nemzetközileg elfogadott módszertan és az Európai Bizottság idevágó rendeletei alapján alakítja ki a fogyasztóiár-index számítása során figyelembe vett termékek és szolgáltatások (reprezentánsok) körét és az ezekhez kapcsolódó súlyszámokat. A reprezentánsok és a súlyszámok felülvizsgálatára a tárgyév kezdetekor van lehetőség, adott éven belül módosításra (az összetételhatásból eredő esetleges torzítások elkerülése érdekében) nincs lehetőség – válaszolták kérdésünkre. A reprezentánsok körét minden évben a legfrissebb fogyasztási szokásokhoz igazítják, míg a súlyszámok kialakítása mindig a rendelkezésre álló legfrissebb, azaz a tárgyévet két évvel megelőző, a háztartási fogyasztási adatok alapján történik. Mindezek értelmében a reprezentánsok körének és a súlyszámok felülvizsgálatára utoljára 2019 decemberében került sor, ezek a 2020. januári fogyasztóiár-index számítása során léptek először életbe, a legközelebbi módosításra az idei év végén lesz lehetőség.

Vagyis a statisztika nem tud számolni azzal, hogy a járvány következtében az egyes termékcsoportok súlya radikálisan megváltozott.

Az üzemanyag-vásárlás súlya (csökkenő árak mellett) például jelentősen csökkenhetett, hiszen a kijárási korlátozás miatt kevesebb üzemanyagot vásároltunk. Egyes vásárlásaink akár teljesen le is nullázódhattak időlegesen, amíg az üzletek, szolgáltatók nem voltak nyitva, illetve jelentősen csökkenhettek a rövidített nyitva tartások alatt – ez a kereskedelem forgalmi adatain is látszik. Viszont élelmiszert továbbra is vásároltunk, sőt volt egy bespájzolási időszak is, amikor kiugróan sok élelmiszert hordtunk haza. Az élelmiszerüzletek forgalmában csak egyetlen hónapban, áprilisban volt minimális, 0,4 százalékos visszaesés.

Magasabb lehetett az infláció, mint amit a statisztika mutat

Mindezek alapján belátható, hogy az élelmiszer-vásárlások súlya jelentősen megnövekedhetett, ám ez a statisztikában nem jelent meg. Az élelmiszerek változatlanul a 2020-ra beállított 26,4 százalékos súllyal szerepelnek a fogyasztói kosárban, a hivatalos számítási módszernek megfelelően, azaz a két évvel korábbi, 2018-as fogyasztási szerkezet alapján. A 2,9 százalékos átlagos infláció úgy jött ki tehát, hogy a 26,4 százalékos súllyal vették figyelembe az élelmiszereket, amelyek 7,8 százalékkal drágultak. De ha az élelmiszerfogyasztás súlya valójában több volt, mondjuk 35 százalék, akkor az átlagos infláció máris 3,2 százalékra jött volna ki – vezette le a gazdaságkutató. Ha még nagyobb volt az élelmiszerek súlya átmenetileg, akkor még magasabb lehetett az infláció.

A maginflációnál nem volt hasonló ingadozás, minimális csökkenést eredményezett csak a keresletvisszaesés – ez is jelzi, hogy

valójában 3,5-4 százalékos infláció lehet jelen a gazdaságban hónapról hónapra.

2021-re a GKI 4 százalékos élelmiszerár-emelkedés mellett 4 százalékos vagy annál kicsivel magasabb átlagos inflációra számít. A szeszesitalokon, dohányárukon kívül a szolgáltatásoknál várnak jelentősebb áremelkedést.

Kiemelt kép: Mónus Márton /MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.