Gazdaság

„A kormány próbálja minél olcsóbban megúszni ezt a felfordulást”

Kicsi, elkésett és hibás a munkahelyvédő csomag, így a tömeges leépítést nem fogja megakadályozni – vélik közgazdászok. De miért óvatos az Orbán-kormány?

Márciusban a kormányzati tájékoztatás szerint legalább 30-40 ezer ember veszítette el munkáját, és a kirúgások gyorsulni látszottak, a Miniszterelnökséget vezető miniszter már napi 4 ezer új állástalanról beszélt. A munkaerő-piaci helyzet azóta csak romlott, egy minapi felmérés eredményei alapján 200-250 ezer embert is elbocsáthattak a cégek.

Ezért is volt sürgető, hogy a kormány – több héttel más EU-s országok után – előálljon a munkahelymentési csomagjával, amelyről azonban kiderült, annyi feltételt szabtak a bértámogatáshoz, és olyan visszafogott a teljes bérköltségből átvállalt rész a már bejelentett európai megoldásokkal összevetve, hogy ez aligha fogja megállítani a tömeges elbocsátásokat. A munkaidőkiesésre fizetett 70 százalékos állami bértámogatás a legnagyobb bajba került cégeken és dolgozóin ráadásul nem is segít, véli a szakszervezet és a munkaadói oldal is.

Legfeljebb 75 ezer forinttal egészíti ki az állam a bérünket, de a legnagyobb bajban lévőkön nem segít
Ráadásul jön az új rabszolgatörvény is, immáron rendelet formájában: a munkáltatók egyoldalúan szabhatnak meg 24 havi munkaidőkeretet. Mik a bértámogatás szabályai?

Nagyon szerény segítséget jelent a bértámogatás a nyilvánosságra került formában, ráadásul nagyon megbonyolították – mondja Kónya István, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára is, aki szerint mindez kevés lesz ahhoz, hogy gátat szabjon a leépítési hullámnak. Úgy tartja, a kormány el is késett a csomaggal, március közepén kellett volna előállni vele úgy, hogy egy hétre rá elindul. (Az április 10-én közzétett rendelet szerint április 16-tól lehet benyújtani az igényeket a kormányhivatalokhoz, amelyek 8 napon belül bírálják el a kérelmeket, ráadásul vannak a feltételek között gumiszabályok, például hogy nemzetgazdaságilag fontos munkahelyek megőrzését támogatja csak az állam.) Ekkor lehet, hogy még időben jött volna a segítség, több tízezer munkahelyet meg lehetett volna óvni – mondja.

Kónya – aki a jegybank kutatási részlegének a vezetője volt 2014-ig – hibának tartja, hogy a munkanélküliekkel egyelőre nem akarnak semmit kezdeni. Szerinte az egyik első lépésnek kellett volna lennie, hogy kiterjesztik a munkanélküli segély időtartamát a mostani háromról 9-12 hónapra, akár úgy is, hogy ideiglenesen tolják ki az időtartamot, akár úgy, hogy azt mondják, az év végéig munkájukat elveszítők kaphatnak gondoskodást hosszabb időre, aztán visszaáll minden.

Kónyához hasonlóan több mint egy tucat magyar közgazdász is ennek a fontosságára hívta fel a figyelmet a napokban, kiemelve, hogy társadalmi katasztrófa bontakozik ki Magyarországon. A kormányzati nyilatkozatok alapján azonban úgy fest, nemcsak az intézkedéscsomag második körébe nem került be az állástalanná váltak segítése, de nagyon szándék sincs rá: Orbán Viktor ragaszkodik a munkaalapú társadalom koncepciójához, a munkájukat elveszítők támogatását kizárja, de ez teljes félreértés a mostani válságban – mutatott rá Zsiday Viktor közgazdász a 444.hu-nak nyilatkozva. Az Orbánnak tanácsokat adó iparkamarai elnök, Parragh László pedig csak széttette a kezét, amikor azzal szembesítették, hogy óriási tömegek kerültek már most utcára, mondván, nem tudnak mit kezdeni az állásukat már eddig elveszítőkkel.

Mennyit költ valójában a kormány?

A bértámogatás csak egy része a teljes csomagnak. Ugyanakkor hiába állította eddig a kormányfő, hogy a GDP akár 18-20 százalékát is elérheti a beavatkozás, azaz 9200 milliárd forintot is kitehet, a részletek megismerése után egyre többen hívják fel a figyelmet arra, hogy friss pénz alig van az Orbán-csomagban. Sok tételnél csupán átnevezés történt (például a munkaerő-piaci alapnál), korábban már elhatározott lépéseket is beleszámoltak a 9200 milliárdba (például két éve elhatározták, hogy idén csökkentik a szochót, vagyis a munkáltatói járulékot), és gyaníthatóan a turizmusra szánt hatalmas összeg, a 600 milliárd forint nagy része már eddig is erre szánt forrás (Kisfaludy-program). A Portfolio odáig jutott, 9000 helyett akár csak 900 milliárd forint lehet a csomag, azaz a GDP 2 százaléka.

Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgató-helyettese pedig úgy számol, csupán a GDP 1 százalékának megfelelő, tehát 400-450 milliárd forintnyi élénkítést jelentett be a kormány, amely,

látva a gazdasági visszaesés várható mértékét, eléggé visszafogott reakció. De azért tűnhet szűkmarkúnak a kormány, mert a finanszírozási oldalból indulnak ki: azért óvatos a kabinet, mert jelenleg ekkora csomag finanszírozását látják biztosítottnak. Az elmúlt hetekben a külföldi befektetők a magyar állampapírpiacon inkább az eladói oldalon álltak, és az elmúlt néhány év slágertermékénél, a lakossági állampapíroknál is érdemi lassulás látszik a keresleti oldalon.

Ráadásul júniusig – ahogyan a Portfolio.hu is rámutatott – több mint ezermilliárd forintnyi lakossági állampapír jár le, amit meg kell újítani.

Az a megfontolás húzódhat az óvatos megközelítés mögött, hogy kis, nyitott gazdaságként nem nekünk kell költségvetési élénkítést csinálni. A költségvetési stimulus olyan a világon, hogy mindenki azt szereti, ha a másik ország csinálja, mert az ő adóssága romlik el, és én élvezem, ha van fellendülés

– világít rá Samu.

Egy harmadik, neve elhallgatását kérő közgazdász arra emlékeztetett, hogy rezeg a léc a hitelminősítőknél. Egyiknél vagyunk eggyel a bóvli kategória felett, másik kettőnél kettővel, és ha két hitelminősítőnél kerülünk vissza a bóvli kategóriába, akkor azzal a külföldi befektetők, nagy alapok a belső szabályaik miatt automatikusan nagy tételben meg kell hogy szabaduljanak a magyar állampapírjaiktól. Ezért is lehet az, hogy a kormány azt szajkózza, minden áron 3 százalék alatt marad a költségvetési hiány (1 százalék helyett most 2,7 százalékot vár a kabinet), amiben sok elemző kételkedik.

Az meglehetősen sajátos élénkítésnek tűnik, hogy közben plusz adókat vetnek ki a kiskereskedelmi szektorra és a bankokra (igaz, náluk csak előrehozott adóbefizetésről van szó), illetve az önkormányzatoktól vonják el a gépjárműadó-bevételt.

Az a koncepció körvonalazódik, hogy a kormányzat megpróbálja minél olcsóbban megúszni ezt a felfordulást, részben a jegybankon, részben a kereskedelmi bankokon keresztül igyekeznek tompítani a visszaesést – véli Kónya.

Ennek az az előnye, hogy ha az MNB garanciákat tesz a kereskedelmi bankok által nyújtott hitelek mögé, az nem jelenik meg a költségvetésben, csak akkor, ha lehívják a garanciavállalást, vagyis ha bebuknak a hitelek. De ha lesz ilyen, az nem idén lesz, hanem pár éves időtávon. A spanyolok és írek a 2008-as válságban ilyenekbe buktak bele.

A monetáris politika terén a kínaiak hasonló eszköztárat működtetnek, mint a Matolcsy-féle jegybank: temérdek eszköz van, mindent ezeken keresztül próbálnak kontrollálni, az MNB is ezt csinálja, és most még inkább próbálnak mikromenedzselni. Ez a zsonglőrködés folyik. Nem hiszek abban, hogy közép- és hosszútávon ez működik

– mondja Kónya.

És bár az alapkamatot nem emelte meg explicit módon a jegybank, bekövetkezett egy körülbelül 1 százalékpontos kamatemelés különböző lépéseken keresztül, amiből az látszik, hogy a gazdaságpolitikai vezetés megijedhetett az elszálló euróárfolyamtól, hiszen 1 euró csaknem 370 forintot ért már, de a jegybanki intézkedések után az árfolyam visszakúszott a 350-es szint alá.

Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.