Gazdaság

A Tesco, a Spar és a Lidl fizeti majd a legtöbb különadót az élelmiszerláncok közül

Korábban a témában:

A kormány ugyanannyira sarcolja meg a kiskereskedelmi cégeket, mint 2010-ben tette, csak az indoklás más: most a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetre tekintettel vet ki különadót. Az adó sávos, a kiskereskedelmi üzletek félmilliárdos árbevételig megússzák a sarcot, felette pedig egyre emelkedő adóval kell számolniuk.

Az adó mértéke

  • a nettó árbevételhez igazított adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
  • az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forint alatti része után 0,1 százalék,
  • az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forint alatti része után 0,4 százalék,
  • az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 százalék.

A 2010-ben bevezetett, 2012 végéig fenntartott kiskereskedelmi különadó ugyanezeket a sávokat alkalmazta.

A rendelkezésre álló legfrissebb, 2018-as nettó árbevételi adatok alapján annyi biztos, hogy minden nagy élelmiszerkereskedő multilánc a legmagasabb kulccsal fog adózni. A legtöbbet

  • a 600 milliárd forint feletti forgalmú Tesco,
  • valamint az 500 milliárd forint körül teljesítő Spar, illetve Lidl fizetheti,
  • de 100 milliárd forint feletti forgalma miatt az Auchan, a Penny és az Aldi is számíthat a 2,5 százalékos adókulcsra.

Viszont a társult rendszerben működő magyar láncok (Coop, CBA, Reál) zöme, ahogy az előző évtized elején, most is megúszhatja a különadó-fizetést. Hiszen a Tescónak nem sikerült a korábbi különadóval kapcsolatban az uniós eljárásban elérnie, hogy az egységes cégjelzés alatt, franchise rendszerben – boltonként jellemzően külön gazdasági társaságként – működő vállalkozásoknál egybe kelljen számítani a nettó árbevételt az adófizetés megállapításához, csak a kapcsolt vállalkozásoknál kell ezt a szabályt alkalmazni.

Az, hogy végül mennyi lesz majd a fizetendő adó, nagyban függ attól, mennyi ideig tart a veszélyhelyzet. Annyi biztos, hogy a rendelet május 1-jén lép hatályba, onnantól ketyeg az óra, először tehát májusra kell megfizetni a különadó-előleget, mégpedig a legutolsó lezárt évi mérleg árbevételi adatai alapján. Az eddigi információk alapján ugyan valószerűtlen, de ha csak május végéig tartana a veszélyhelyzet, akkor a hat multiláncnak csaknem 4 milliárd forinttal kellene hozzájárulnia a költségekhez, míg ha még októberben is tartana, akkor 23 milliárd forint körül lenne összesen a fizetendőjük.

Extra mozgásteret jelent a kormánynak, hogy ha nem a hónap végével zárják le a veszélyhelyzetet, hanem a következő hónap elejével, az még egyhavi adóbevétel, ugyanis az adót azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben ha csak egy napra is, de fennáll a veszélyhelyzet.

A kormány úgy kalkulált, hogy összesen 36 milliárd forint adóbevétel jöhet be a kiskereskedelmi cégektől – vagyis ezek szerint még pár hónapig eltarthat a veszélyhelyzet. Amikor előzőleg szedték a kiskereskedelmi különadót, az utolsó évben 33 milliárd forint jött be belőle az Index cikke szerint. Azóta a kiskereskedelmi forgalom nőtt, és a különadó nemcsak a cikkünkben említett élelmiszerkereskedő láncokat sújtja, hanem gyakorlatilag minden megfelelő nagyságú árbevétellel rendelkező kiskereskedelmi céget, így a benzinkutakat és a webáruházakat is. Az utóbbiak közül a két legnagyobb forgalmú, az eMag és az Extreme Digital a közelmúltban egyesült, közleményük szerint az egyesülés után 70 milliárd forintos forgalomra számítottak, így náluk elvileg a 0,4 százalékos adókulcs jöhet be. Ez éves szinten 190 millió forintos adófizetést jelentene – de ha csak 2-3 hónapig tart a veszélyhelyzet, akkor 32-48 millió forinttal megúszhatják. A GKI Digital elemzése szerint 2018-ban az összes netes értékesítés 425 milliárd forintot tett ki.

A különadóra ítélt cégek közül az élelmiszerdiszkontok forgalmát felpörgették a pánikvásárlások, ugyanakkor más kereskedelmi szektorokban brutális a visszaesés. Fontos, hogy azoknak, akik adott hónapra számított forgalma legalább 40 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képes, egy speciális, adóelőleg-mérséklési rendelkezés lehetővé teszi az adócsökkentést, ezt azonban külön kell kérelmezni:

Az az üzletlánc, amely nem kapcsol gyorsan, a tavalyi, óriási forgalma után fizet különadót
Aki elveszítette a forgalmának a nagy részét idén, annak méltányossági kérelmet kell beadnia, gyorsan.

Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.