70 százalékos bértámogatást jelentett be Palkovics László innovációs miniszter, a gazdaságmentés főkoordinátora kedden:
Állami támogatást biztosítunk a rövidített munkavégzéshez kapcsolódóan. Az elkerülhetetlen leállás idejére eső bért egy igazságos plafon mellett a magyar állam 70 százalékban átvállalja 3 hónapra. Ezt a németek Kurzarbeitnek (rövidített munkaidőnek) hívják, mi ezt egy kicsit átalakítottuk, azt is szeretnénk, hogy ez alatt a Kurzarbeit idő alatt azok a munkavállalók, akik így kapják a jövedelmüket, azok nem otthon lennének, hanem olyan hasznos, a cég számára fontos tevékenységet végeznének, legyen az oktatás, legyen az a cég egyéb ügyeinek a továbbfejlesztése, ami hozzáadott értéket állít elő, és amely nem vezet egyfajta szünethez a munkavállaló szempontjából.
Szavai alapján nem volt világos, hogy a támogatás leállás vagy rövidített munkaidő idejére jár-e, hogy csak bérre, vagy bérköltségre is vonatkozik-e, mikortól elérhető, és milyen egyéb feltételei vannak. Nem véletlenül, a magyaros Kurzarbeit szabályaira a javaslatokat csak péntek-szombaton adták be, a részletek még nincsenek kidolgozva – nyilatkozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az ATV-nek. Palkovics bejelentését sokan úgy értelmezték, hogy csak a fizikailag bejáró, rövidített munkaidőben dolgozókra vonatkozik a bértámogatás, a home office-ba küldöttekre például nem, Parragh viszont úgy fogalmazott: elképzelhető, hogy végül ez nem így lesz.
Rövidített munkaidő kell a támogatáshoz
A 24.hu megkérte az innovációs tárcát, értelmezze, hogy kinek és milyen feltételekkel jár a 70 százalékos támogatás. A válaszból annyi kiderült, hogy
A programban csak a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatott munkavállalók vehetnek részt. A munkavállalónak vállalnia kell továbbá, hogy a kieső munkaidőt a társadalom számára hasznos formában tölti, részt vehet távoktatásban, önkéntes vagy közösségi munkában, ha van kiskorú gyermeke, az ő tanulását segítheti.
Csak a kieső munkaidőre jár a 70 százalékos bértámogatás
Palkovics az Inforádiónak adott nyilatkozatából ennél jóval több részlet derült ki. Példával érzékeltette, hogyan képzeljük el a magyar Kurzarbeitet. Ha egy cég a rendelésállomány csökkenése miatt csak három napig tudja finanszírozni a munkavégzést, két napig nem, mert nincs rá pénze, akkor valószínűleg átrendezi kapacitásait, például a dolgozók egy részét megtartja, a többieket elbocsátja. Erre a helyzetre is megoldás lehet, hogy
Ennek alapján már kiszámolható, mit jelent az intézkedés konkrétan, mennyi támogatást ad az állam és mennyit kell fizetnie a munkaadónak ahhoz, hogy a dolgozó kapja a rendes fizetését. Megnéztük minimálbérnél, bérminimumnál és átlagkerestnél, hogy mennyit jelent a 70 százalékos állami bértámogatás attól függően, 15 vagy 50 százalékkal csökkent-e a munkaidő.
Minimálbérnél a teljes havi bérköltség 191 590 forintra rúg – ebből vállalna át az állam a kieső munkaidő függvényében 20-67 ezer forint közötti részt. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató havi bérköltsége 20-67 ezer forinttal csökkenhet, azonban a fennmaradó 171-124 ezer forintot továbbra is meg kellene fizetnie minimálbéres dolgozója után. Vagyis a teljes bérköltség legalább 10, legfeljebb 35 százaléka lehet csak az állami bértámogatás. A dolgozó nettója pedig nem változna.
Az arányok nem változnak a többi kereseti kategóriánál sem. Bérminimumnál az állami bérköltség-támogatás 26-88 ezer forint lehet havonta, a munkáltatói fizetendő pedig 162-224 ezer forint, szemben az eredeti 250 ezer forintos teljes bérköltséggel. Átlagkeresetnél az eredeti 446 ezer forintos teljes bérköltséghez képest 46-156 ezer forint közötti terhet vehet le az állami támogatás a munkáltató válláról.
Otthon lógni nem lehet
Palkovics László az interjúban kitért rá, különbség a német javaslathoz képest, hogy míg az ottani munkások egyáltalán nem dolgoznak a rövidített munkaidőn túl, addig a magyar kormány csak akkor adná a támogatást, ha a dolgozók a felszabaduló idejükben hasznos tevékenységet végeznének. Példájánál maradva ha heti öt napból háromra van munka, a maradék két napon vegyenek részt a dolgozók mondjuk vállalati képzésben, távoktatásban, vagy végezzenek olyan feladatokat, amire eddig nem volt idő, vagy amit korábban külsős támogatással oldottak meg a cégek.
Megkérdezték tőle, ez azt jelenti-e, hogy ha a cég kevesebbet termel, akkor mondjuk nyolc órásról leveszik hatórásra a dolgozót, amire Palkovics nemmel válaszolt. Elmondása szerint inkább úgy kell elképzelni, hogy például egy 50 százalékos kapacitáscsökkenésnél nem mond fel a főnök, hanem állami támogatással megtartja a dolgozóit, akik megtarthatják a jövedelmüket, három napot dolgoznak, két napon pedig más hasznos dolgot csinálnak. A kieső munkaidő 70 százalékát finanszírozza az állam, 30 százalékot kell finanszíroznia a munkáltatónak, a dolgozót pedig nem éri kár.
Kérvényezni kell a bértámogatást, májustól elérhető
Május elsejétől lehet igénybe venni a támogatást, három hónapra, azaz július végéig, a járási munkaügyi hivataloknál kell kérvényezni. Abban bíznak, hogy júliusra már rendeződni látszanak a gazdaság ügyei, visszatérhet minden a szokott kerékvágásba. Amennyi ideig támogatást kapott a cég, legalább annyi ideig meg kell tartania a dolgozóit – ezt is ellenőrzik majd.
A lehetőség mindenki számára él, de a vállalatnak be kell tudni mutatni a kérvényben, hogy valóban kiesett a rendelési állománya egy része. A kérelmeket egyedileg bírálják el, a visszaéléseknek komoly következményei lesznek.
A miniszter szerint azt kell megfontolniuk a cégeknek, hogy az újrainduláskor sokkal magasabb lehet egy új ember felvételének, betanításának költsége, mint az a 30 százalék, amit a régi dolgozók megtartása érdekében kifizetnek.
Kérdésre válaszolva azt mondta, lesz arra lehetőség, hogy akiket már kirúgtak kisebb rendelésállomány miatt, azokat visszavegyék rövidített munkavégzésre, támogatással a cégek. De nem gondolja, hogy csak emiatt új embereket alkalmaznának, legfeljebb akkor, ha emelkedik a rendelésállományuk.
Parragh: Ezzel nem tudunk mit kezdeni
A jelenlegi állás szerint azonban a munkájukat már elvesztők, a kényszerszabadságra küldöttek aligha reménykedhetnek állami segítségben.
Most erre mit mondjak? Annyi ember ment tönkre az elmúlt napokban, és most is megy tönkre, hogy ezzel nem tudunk mit kezdeni.
– tárta szét a kezét a kamara elnöke arra az ATV-s kérdésre, mi lesz azokkal, akiknek sem home office, sem munkahelyi munka nem jut. Válaszai alapján az is világos, hogy nincs szó a munkanélküli ellátás összegének és 3 hónapos időtartamának felemeléséről, azaz az ellenzék által szorgalmazott havi 100 ezer forintról és 9 hónapra nyújtott az álláskeresési támogatásról. De ki fogja fizetni? – tette fel a kérdést.
Pénzt nem lehet csak úgy nyomtatni, jó, egy darabig lehet, de ennek az az ára, hogy elszalad az infláció, a hiány, az adósság, a következő 3-4-5 évünket tesszük tönkre – vetítette előre. A közmunkát viszont erősíteni fogja a kormányzat, aki elvesztette a munkáját, az valószínűleg közmunkába fog menni – mondta.
A válságkezelő intézkedések közül az legelsők között bejelentett 600 milliárd forint turisztikai beruházásokat azzal vette védelmébe, hogy a beruházás a gazdaság fűtésének az eszköze, a kormány a negatív hatásokat próbálja meg így kivédeni. Az politikai értékrend kérdése, hogy a forrásokat mire fordítják, autópálya-építés vagy szállodafelújítás mellett döntenek.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által beharangozott brutális gazdaságvédelmi csomagból, vagyis a GDP 18-20 százalékát jelentő 9200 milliárd forintból nem jut mindenkinek, és nem is azonnal érkezik a válságtól elsöpört ágazatokba, a vállalkozásokhoz. Mind Palkovics, mind Parragh arról beszélt, hogy 2020 és 2022 között húzzák el a védekezést. Az összeg növekedhet, további lépésekre, intézkedésekre lesz valószínűleg szükség, de egyelőre nem látszik tisztán, meddig tart a járvány és mekkora károk keletkeznek.
Kiemelt kép: Neményi Márton /24.hu