Gazdaság

33 focipályányi fát vágnak ki az új Duna-híd építése miatt

Akár 50 milliárd forintot is felemészthet egy olyan híd építése, amit leginkább a sokak által megkérdőjelezett paksi bővítés indokol. A Paksot Kalocsával összekötő átkelő nem csak anyagiakban követel áldozatot.
Korábban a témában:

Még az idén elkezdik az új Duna-híd építését, amely Kalocsát és Paksot, Bács-Kiskun és Tolna megyét fogja összekötni. Heteken belül várhatóan az is kiderül, ki kapja meg a hatalmas megbízást a 1133 méter hosszú, 12 támaszon álló, 2×1 sávos építmény kivitelezésére. Az építkezést kiemelt állami beruházássá nyilvánították, így a híd a kivitelező kiválasztása után 40 hónappal már állhat is.

A beruházás előkészületei gőzerővel folynak, mint a 24.hu megtudta, nemrég éppen 23,6 hektárnyi, Natura 2000-es területen található fa kivágására adott engedélyt a Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatala az állami beruházónak, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt.-nek, jóllehet a híd nyomvonala a természetvédelmi szempontból kitüntetett jelentőségű, Tolnai Duna elnevezésű természetmegőrzési területet érinti, amely a Kiskunsági, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik.

Az új híd Kalocsa nyugati elkerülőjét, az 512-es utat köti össze a Duna túlpartján futó M6-os autópályával. A projekt tartalmazza az 512-es út 13,2 kilométeres meghosszabbítását Kalocsától Dunaszentgyörgyön át az M6-os autópályáig, ennek során 11 kilométernyi 2×1 sávos új útszakaszt is átadnak a Duna nyugati oldalán, Paks és Gerjen között pedig 9,6 kilométernyi új útszakaszt építenek fel. Kép: NIF Zrt.

A Natura 2000-es státusz azt jelenti, hogy az európai ökológiai hálózat szempontjából fontos a terület, de társadalmi érdek esetén a törvény lehetőség ad olyan beruházásra, amely az élővilág megszüntetésével jár. Ilyenkor az élőhelyvesztés kedvezőtlen hatásaival arányos, azt ellensúlyozó helyreállítási és fejlesztési feladatot kell elvégeznie a beruházónak – ez esetben fákat kell telepítenie valahol máshol. Az építési és a környezetvédelmi engedély már a NIF Zrt. zsebében van, az utóbbiban engedélyezték a növényzet kiirtását. A hatóság szerint ugyanis a 23,6 hektár kiirtandó helyszín 89 százaléka degradált, az ember természetátalakító hatásainak kitett terület, az építkezés és az üzemeltetés pedig elviselhető következménnyel jár majd az élővilágra nézve.

Kalocsának fontosabb, mint Paksnak

A kormány 2015-ben rendelkezett arról, hogy a Paks 2 projekttel összefüggésben tanulmányban kell vizsgálni egy Paks és Kalocsa között összeköttetést biztosító híd megvalósíthatóságát. A hídépítést Lázár János jelentette be, kiemelve, hogy az új hídra azért van szükség, hogy az atomerőmű-beruházásban minél hatékonyabban részt tudjanak venni a Bács-Kiskun megyében élők is. A miniszter ekkor még azt mondta, hogy esetleg a vasutat is átvezetik rajta, ám ebből nem lett semmi, jóllehet a nyugati hídfőhöz a paksi, a keletihez pedig a kalocsai szárnyvonal esik közel.

Sajtóhírek már a bejelentés után azt pedzegették, hogy a Duna ezen szakaszára feleslegesnek tűnik egy újabb átkelő, mivel Kalocsától 27 kilométerre délre található az alig használt Szent László híd, amely Szekszárdtól északra köti össze a Dunántúlt az Alfölddel. Északon pedig Dunaújvárosnál, az M8-as átkelőjén, illetve a dunaföldvári Beszédes József hídon lehet keresztezni a folyót, azonban ezeken az útvonalakon autóval körülbelül egy óra Kalocsáról Paksra jutni.


A gerjeni kompkikötő.

A kormány által megrendelt tanulmányt végül a Hegymagas Kft. készítette el, munkájukat a 24.hu a NIF Zrt.-től teljes terjedelmében megkapta. Azt reméltük, a tanulmányból kiderül, milyen számítások támasztják alá, hogy például a Kalocsán és környékén jellemző munkanélküliség enyhítésére egy több tízmilliárd forintból megépülő híd a leghatásosabb megoldás, azonban a dokumentumban ilyesmire csak általánosságban térnek ki.

Ami viszont egyértelműen kiderült, hogy a hely sajátosságai miatt csak olyan nyomvonal kerülhetett szóba, amely Natura 2000-es területeket érint, és hogy rendkívül költséges beruházásról van szó. A Hegymagas Kft. 2015-ben 36,6 milliárd forintra becsülte a projekt költségeit. Ez az általunk megkérdezett építési szakember véleménye szerint mára reálisan inkább 45-48 milliárd forintot jelenthet, de a hídépítő cégek kis száma és az építőiparban bekövetkezett drágulás miatt azon sem lepődne meg,

ha az összköltségek jelentősen meghaladnák az 50 milliárd forintot. 

Lukács Norbert, Tésits Róbert és Alpek B. Levente a Közlekedéstudományi Szemlében megjelent tanulmánya a számok nyelvén is közelebb visz a híd létjogosultságának kérdéséhez. A szakemberek egyebek mellett azt vizsgálták meg, hogy a híd és az atomerőmű bővítése milyen hatással lehet az érintett járások munkaerőpiacára és mobilitására. Eszerint a híd a bővítéssel összefüggésben a szállítási célokat szolgálja majd, munkaerőpiaci szempontból leginkább Kalocsa érdekelt a kivitelezésben. Mint írják:

a munkavállalók lényegesen jobb feltételek mellett érhetik el a nagyberuházás által létrejövő munkahelyeket. További települések is részesülnek e pozitív hatásból, szinte mindegyik a 30 perces útidővel elérhető intervallum-határérték alá kerül.

Azonban azt is megjegyzik, hogy a Kalocsai járásban élők inkább az utak felújítását, valamint egy kompkikötő megépítését szorgalmazzák. A szakemberek által felvázolt modell szerint a kalocsai járásból legalább 100-120 ember fog majd közvetlenül munkát vállalni a bővítéssel összefüggésben. Szerintük Paks 2. építésének négy-öt éves periódusában a híd kihasználtsága egyértelmű,

de a beruházás megtérülése a környező települések jövőképe szempontjából még nem látható.

Cikkünk elkészítése előtt megkerestük Paks és Kalocsa önkormányzatát is, mivel szerettük volna megtudni, hogy előzetesen megvizsgálták-e a híd kiváltásának lehetséges módjait, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Ahogyan a környék ellenzéki politikusai is vonakodtak véleményezni az új hidat, illetve annak költségeit és megtérülését. Egyikük név nélkül úgy fogalmazott: lehet hogy a híd soha nem térül meg és nem is enyhít érdemben a Kalocsa-környéki munkanélküliségen, de ártani biztosan nem fog.

Helyesbítés

Cikkünk megjelenése után NIF jelentkezett lapunknál, hogy pontosítást kérjen. Válaszukat közöljük:

A Kalocsa-Paks új Duna-híd és kapcsolódó úthálózat építése projekt 2015-ben készült tanulmányterve alapján a NIF Zrt. elkészíttette az építési engedélyhez és a kivitelezői ajánlatadáshoz szükséges terveket. A tervekben szereplő új Duna-híd adatai a cikkben megjelentekkel (1133 méter és 12 támasz) szemben helyesen: hossza 946 m és támaszainak száma 10 db. A beruházás útépítéssel érintett teljes területe 92 hektár. Az érintett beruházási terület kitűzése után végzett felmérés alapján fás szárú növényzet (akác, nyár, fenyő, juhar, fűz, kőris, egyéb) 14,5 hektáron található. Ebből az Országos Erdőállomány adattári nyilvántartás szerint az erdő 7,43 hektár, a többi bokros fás terület, útmenti fa.A kitermelésre kerülő fás növényzetre vonatkozóan a Kormányhivatal a Bács-Kiskun Megyei (Foktő) részen 3,85 hektárra, a Tolna Megyei (Paks, Gerjen, Dunaszentgyörgy) részen 3,58 hektárra adott ki határozatot.

A beruházással érintett erdőállományból a cikkben szereplő 23,6 hektárnyi Natura 2000-es területtel szemben 2,4 hektárnyi erdő tartozik a „Tolnai Duna Natura 2000 területhez”, amelynek legfeljebb negyede tekinthető természetszerűnek, a többi nagyrészt idegenhonos és özönnövényekkel fertőzött. A letermelt ligeterdőt az erdőtörvénynek megfelelően a beruházó csereerdősítéssel pótolja, amelynek eredménye a korábbinál jóval természetesebb, hazai fafajokból álló növényzet.

Kiemelt kép: NIF Zrt.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.