Mit tudnak nyújtani azoknak, akiknek elegük van az állami egészségügyből?
Az OTP Öngondoskodási Index adatai, valamint pénztártagjaink költései alapján úgy látjuk, hogy az emberek egyre inkább hajlandóak a magánegészségügy felé fordulni. Hiszen egyfelől a megkérdezettek 49 százaléka szerint érdemes az állami szolgáltatások mellett a magánegészségügyet is igénybe venni, másfelől az OTP Egészségpénztárnál az utóbbi hat év során megduplázódott az egészségügyi szolgáltatásokra fordított összegek nagysága. Jó hír, hogy aki hajlandó erre a célra félretenni, azokat ki tudják szolgálni szerződött partnereink. Egészségbiztosítással egy rendszeres havi fix biztosítási díj ellenében akár részben vagy egészben ingyenessé is válhatnak aztán magánegészségügyi szolgáltatások. Úgy gondolom, ez már komoly kiegészítés, vagy ha úgy tetszik alternatíva. Az állami egészségügyre szerintem mindig szükség lesz, de a mi kiegészítő szolgáltatásunkra is egyre inkább.
Ingyenes magánegészségügyi ellátás?
Az egészségpénztárakon keresztül lehet egészségbiztosítást kötni. A mi partnerünknél – Groupama – jövő februártól akár havi hatezer forintos biztosítás mellett a meghatározott és szükséges járóbeteg-ellátást ingyenesen lehet igénybe venni a biztosító által kijelölt magánegészségügyi szolgáltatóknál. Nem hónapok múlva végzik el a szükséges vizsgálatot, hanem 5 munkanapon belül, időpontra megy a beteg, nem kell a fél napját a rendelőben tölteni, szakszerű ellátást kap. A biztosítás célja egy állandó rendelkezésre állás, elérhetőség és előre gondoskodás olyan esetekre, amikor betegség, egészségügyi probléma esetén szükség van információs, orvosi segítségre és/vagy egészségügyi ellátásra. Természetesen senkinek nem kívánjuk, hogy állandóan beteg legyen, de ha valakinek például egy évben háromszor-hatszor el kell mennie vizsgálatra vagy egy komoly diagnosztika szükséges, akkor bőven megtérülhet számára a biztosítási díj.
Szakterület szerint szinte mindent le tudnak fedni, az országos lefedettség azonban nem egyenletes – számos térségben a nagyobb városokban elérhetőek leginkább a szolgáltatók, és ugyan folyamatosan javul a lefedettség a magánegészségügy rohamos bővülésével, de ez valószínűleg nem fog jelentősen változni. Ilyen esetben a tag lakásához vagy munkahelyéhez legközelebb eső szolgáltatót ajánljuk. A többi pénztárnál is elérhető ugyanez a szolgáltatói kör. Az OTP Egészségpénztár stratégiai partnere a Budai Egészségközpont, ahol a pénztár tagjait kiemelten kezelik, függetlenül attól, hogy a biztosítás keretében érkeznek, vagy pedig pénztári megtakarításuk terhére.
Azért ez nem ingyenes, hiszen a biztosítási díjat fizetni kell. De megfontolandó lehetőség annak, aki nem akar sztk-ba járni, és van havi 6 ezer forintja a biztosításra. Mi a helyzet, ha nagyobb a baj, kórházba kell menni, de nem szeretnénk államiba?
A legfelsőbb biztosítási kategóriában közel havi 20 ezer forintért van fekvőbeteg-ellátás is – ez egy megnyíló költségkerettel elkülönített kiemelt ellátást jelenthet akár állami kórházakban is. Ilyen részleg van például a Honvéd- vagy a MÁV-kórházban, a magánszolgáltatók közül pedig a Duna Medical Center nyújt fekvőbeteg-ellátást. A biztosítók igyekeznek ebbe az irányba is nyitni, de kifejezetten fekvőbeteg-ellátásra alkalmas magánkórházak nincsenek. Remélem, idővel lesznek.
És ha sürgős MR-re van szükség?
Idén novembertől minden 16-74 év közötti pénztártagunkra kiterjesztettünk egy alap egészségbiztosítást, ami havi 119 forintba kerül. Az alapbiztosításban benne van az orvosi call center szolgáltatás – elmondja a beteg, mi a problémája, elirányítják a megfelelő orvoshoz, ha igényli, 5 munkanapon belülre időpontot foglalunk neki egy szerződött magánorvoshoz, amit aztán ő fizet, akár a pénztári megtakarításából. Ezen kívül egynapos orvosi sebészeti beavatkozásra, szakorvosi javaslat alapján nagy értékű diagnosztikai vizsgálatra (MR, CT) és újonnan kialakult kritikus betegségek diagnosztizálására, ellátására is fedezetet nyújthat az alapbiztosítás, meghatározott költséghatárig.
A kockázat kizárólag a biztosítóé. A pénztártag a tagi befizetéseiből vásárolja meg a biztosítást, amelyre érvényesítheti az adókedvezményt.
Bármelyik magánrendelést fedezheti a pénztáron keresztül igénybe vett egészségbiztosítás?
Nem. Az egészségpénztárak szinte minden magánrendeléssel leszerződtek, hogy a tagok költései után érvényesíteni lehessen az adókedvezményt. A biztosító azonban csak egy szűkebb körrel, olyan szolgáltatókkal, akik képesek garantálni, hogy mindenhol hasonló színvonalú minőségi szolgáltatást kapjanak a biztosítottak. Ez a pénztár részéről is elvárás volt. Természetesen folyamatosan bővül ez a lista.
Ellenőrzik a minőséget? Van visszacsatolás a betegektől?
Kifejezetten minőségellenőrzés nincs. A pénztártagok azonban jelezhetik a véleményüket. Nem jellemzőek a panaszok, azonban már előfordult, hogy érkezett ilyen, és ennek következtében megváltunk egy szolgáltatói partnerünktől.
Az applikáción nem lenne érdemes ügyfélelégedettség-méréseket végezni?
Jó ötlet, megfontoljuk, bár a magánrendelők egy része is végez lekérdezést. Emellett a honlapunkon, azaz a portálon van folyamatban egy ilyen fejlesztés, mely a szolgáltatók értékelését lenne hivatott kezelni. Ez várhatóan 2020-ban élesedik.
Az sztk-t és az állami kórházi ellátást kiváltó biztosítás azoknak lehet megoldás, akiknek van erre pénzük. Akiknek nincs, azoknak nem.
Akik csak a kétezer forintos havi minimumtagdíjat tudják fizetni, azoknak is többet tudunk nyújtani az alapbiztosítással, mint az sztk. Például az orvosi call centert, vagy a díjmentes és gyors MR-vizsgálatot. Betegség esetén a gyógyszerköltésekhez is jól jöhet az előre befizetett összeg. Aki pedig van olyan szerencsés, hogy a munkáltatója is ad neki tagdíjtámogatást, mondjuk átlagos havi 5-7 ezer forintot, annak kitágulnak a lehetőségei, beleférhet a magánegészségügy igénybe vétele is. De fel lehet használni a számlán lévő pénzt önsegélyezésre is, például ha újszülött érkezik a családba. A szerződött partnerek egy része kedvezményt is ad. És fontos szempont, hogy megtérülhetnek a pénztár egészségügyi ajánlásai is, mert kizárólag minőségellenőrzött partnerekkel dolgozik együtt.
Mennyit érdemes befizetni az egészségpénztárba ahhoz, hogy valódi segítség legyen?
Megfordítanám a kérdést: nézze meg mindenki, mennyit költ gyógyszerre a család, különösen amikor influenzajárvány van, mennyit hagynak évente magánorvosnál, mennyi megy el gyógyászati segédeszközre, szemüvegre, és sajnos hálapénzre. Szerintem sokkal többet elköltenek egészségügyi célokra azok is, akik egyébként úgy érzik, havi kétezer forintnál többet nem tudnak befizetni a pénztárba. Ha az átlagos költésüket mind a pénztárba tennék, akkor előre biztosítanák, hogy legyen miből finanszírozni az egészségügyi kiadásaikat.
Ennyi lehet az optimális összeg – és ezen megnyerhetik pluszban a 20 százalékos adójóváírást, ami szintén az egészségpénztári számlájukra kerül.
Becslések szerint a magyarok évi 400 milliárd forintot költenek hálapénzre, egészségpénztárba meg nagyjából 80 milliárd forintot fizetnek be. Ötször ennyi egészségügyi költésre lenne meg tehát a fedezet csupán attól, ha a hálapénzt sikerülne kiirtani a rendszerből. De ha csak a 10 százalékát sikerülne, már az is nagy lépés lenne. Ehhez még sokat kell győzködni az embereket.
Akiknek nincs fizetendő szja-juk, így nem tudják érvényesíteni az adójóváírást, azoknak nem is ajánlják az egészségpénztárat?
Így van. De számukra is van megoldás. Ha van a családban, aki tudja érvényesíteni az adójóváírást, akkor társkártyával az is élvezheti a tagság előnyeit, aki egyébként nem tud adójóváírást érvényesíteni. És ez érvényes az egészségbiztosításra is, ami szintén kiterjeszthető a hozzátartozókra.
Ha a tagok számára az adójóváírás a nyereség, többségük gondolom el is költi hamar a befizetéseit, nem tartalékol a jövőbeni kiadásokra. Így van?
Jellemzően igen. Az éves befizetés 11-12 milliárd forint – ennek 80 százalékát el is költik az adott évben, harmadát magánegészségügyi szolgáltatásokra, felét gyógyszerekre, a többit gyógyászati segédeszközökre, és egyre többet önsegélyezésre (baba-mama programra, lakáshitel-törlesztésre). A bent maradó 20 százalék fele lehet tudatos öngondoskodás, felkészülés a jövőbeni kiadásokra. Fontos lenne, hogy minél többen gondoljanak erre is – ezt igyekszünk tudatosítani. Az előtakarékosság jól jöhet nemcsak betegség esetén vagy önsegélyezésnél, hanem például akkor is, ha idősotthoni gondozásra van szükség.
A számlákon lévő pénzt le is lehet kötni, két évre – a kamat ugyan jelképes, viszont ez további 10 százalék adójóváírást jelenthet. Ezt a lehetőséget is kevesen használják még ki.
Az adójóváírásról jutott eszembe, felhasználóként macerásnank érzem, ahogy a számlákat át kell futtatni a rendszeren. Ha nem lehet a szolgáltatónál egészségkártyával fizetni, a kapott számlát el kell juttatni a pénztárhoz, aztán fel kell tölteni a már egyszer elköltött összeget a pénztárba, hogy aztán jó pár nap múlva visszautalják, a költségek levonása után. Nem tetszik, hogy a számlákat be kell küldeni, hogy hosszú napokig nélkülöznöm kell a pénzem, ez az egész elég kőkorszaki megoldásnak tűnik a XXI. században. Miért nem lehet mindenhol bankkártyával fizetni?
Nekünk is sokkal egyszerűbb lenne, ha minden partnerünknél lehetne fizetni az egészségkártyával, és nem kellene a nem egészségkártyás fizetések számláit keresztülfuttatni a rendszeren. Szeretnénk, ha mindenhol lehetne az egészségkártyával fizetni, de sajnos a szolgáltatók többsége nem akar POS-terminált – ezzel nem tudunk mit kezdeni. Mintegy 20 ezer partnerükből csak kb. 5-6 ezernél lehet jelenleg fizetni az egészségkártyával. Dolgozunk másfajta megoldáson – jövő év közepétől szeretnénk, ha online lehetne fizetni az úgynevezett okos-egészségkártyával azoknál a partnereknél, akiknél nincs POS-terminál, de van számítógép és internet.
Említette, szerencsések azok, akiknek még fizet a munkáltatójuk tagdíjtámogatást. Gondolom arra célzott, hogy az idei évben már nincs semmilyen adókedvezmény a munkáltatói tagdíj-befizetésekre, bérként adóznak.
Igen. Szektorszinten ez 58 százalékkal vetett vissza a céges egészségpénztári juttatásokat, nálunk pedig 44 százalékkal. Ez igen jelentős visszaesés. Az adóváltozásokkal évek óta csökkentek a munkáltatói befizetések – két éve volt először, hogy kevesebb lett a munkáltatói befizetés, mint az egyéni. Szerencsére az egyéni befizetések dinamikusan nőnek, mostanra már több mint háromszor-négyszer annyit tesznek ki, mint a céges támogatások. Így tudott szinten maradni a bevételünk. Viszont talán annyi előnye van a pénztári szektornak, hogy az idei évtől már a munkáltatói befizetések után is igénybe vehető a 20 százalékos adóvisszatérítés.
Hogy az egyéni befizetések ilyen szépen nőnek, annak örülünk, szerintem ez azt jelezi, rájöttek az emberek, hogy érdemes használni a pénztári rendszert.
Mit tudnak tenni? Az adószabályok nem változtak ezen a téren 2020-ra.
Lobbizunk a munkáltatóknál és a törvényhozóknál is. Arra számítunk, hogy a munkáltatói befizetéseknél 2020-ban már nem lesz jelentősebb visszaesés. A kormány felé az a kérésünk, fontolják meg az Önkéntes Pénztárszövetség (ÖPOSZ) javaslatát, mellyel a dolgozókat takarékosságra, a munkáltatókat hozzájárulásra ösztönöznénk. Azt szeretnénk, hogy a dolgozó minden forintnyi megtakarítása mellé ugyanannyit, vagy dupláját fizethessen be a cége az önkéntes pénztárakba, kedvezményes adózással.
Fontosnak tartanánk még, hogy a sportolás költségeit újra el lehessen számolni az egészségpénztárakban. Ezzel reméljük a fiatalok számára is vonzóbb lehet a tagság. Most a zöm a 40-60 év közötti korosztályból kerül ki.
Emellett elérhetővé tettük a munkáltatók számára, hogy úgynevezett célzott támogatásokkal járuljanak hozzá munkavállalóik egészséges életmódjához. Ez azt jelenti, hogy bizonyos meghatározott célokra, például fogászati kezelésekre, szűrésekre, vagy éppen egészségbiztosításra a korábbi, kedvezményes adóteher mellett adhatnak befizetést. Azt tapasztaljuk, hogy a munkáltatók lassan, de biztosan elkezdték felismerni ezt a lehetőséget.
Mikor lenne elégedett?
Ha a 4,5 millió munkavállaló fele egészségpénztári tag lenne. 20 éve vannak egészségpénztárak, jelenleg mintegy 1,2 millió taggal. Úgy vélem, nem kell újabb 20 évet várni arra, hogy megközelítsük a célomat, elég lesz rá 5-6 év is. És akkor lennék még elégedettebb, ha a tagok zöme öngondoskodásként tekintene az egészségpénztárra. Remélem, erre sem kell túl sokat várni már. Ha ez mind megvalósulna, az igénybevétel növekedése miatt a magánegészségügyi szolgáltatói háttér is sokat fejlődne.
De addig is, amíg eljutunk idáig, fokozatosan tudjuk levenni a terhet az állami ellátórendszerről, így jobban fókuszálhatnak azokra a területekre, amelyek náluk maradnak. Én mindkét rendszert használom, folyamatosan tesztelem. Az állami egészségügy szakmai színvonalát mindig is nagyra tartottam, s bár a körülmények gyakran tényleg még mindig nem ideálisak, látok javulást. Abban bízom, hogy mindkét oldal megerősödhet idővel, amivel minden magyar nyerhet.
