A teljes közszférában, a minisztériumoktól és az állami cégektől kezdve a rendőrségen keresztül egészen az egészségügyig létszámstopot rendeltek el november 6-ától. Arról, hogy az egészségügyben új jogviszonyt nem lehet létesíteni, azaz az intézmények nem vehetnek fel se orvosokat, se nővéreket – legfeljebb megbízási szerződéssel –, a Népszava írt először kedden egy kormányhatározatra hivatkozva. Lapunk birtokába került a 4116-os számú kormányhatározat (itt elolvasható: 1. oldal, 2. oldal), amely nem titkos, de nem nyilvános, vagyis nem jelent meg a Magyar Közlönyben, ám közadat, így például egy adatigénylésre is ki kell adnia a kormánynak.
A létszámgazdálkodással kapcsolatos intézkedésekről szóló kormánydöntés – visszavonásig – tételesen megtiltja
- a minisztériumoknál,
- a kormányzati főhivataloknál,
- a központi hivataloknál,
- a fővárosi és megyei kormányhivataloknál,
- a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó egyéb szerveknél
új kormányzati/hivatásos/katonai szolgálati, hon- és rendvédelmi, valamint közalkalmazotti jogviszony és munkaviszony létesítését. A létszámstopról szóló rendelkezést az állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságokra és alapítványokra is alkalmazni kell. Kivételt lényegében csak a szakmai felsővezetők kinevezése jelent, ezen kívül felmentést kizárólag Rogán Antal adhat a szabály alól.
Mindez azért is okozott megütközést, mert a teljes közszféra létszámhiánytól szenved. Nemrég írtunk arról, hogy a rendőrök egy év alatt átlagban másfél hónapot túlóráznak, munkaerőhiány miatt több kormányablakot bezártak már, vagy rövidebb ügyfélszolgálati idővel működtetnek, a NAV feladatellátását is veszélyezteti az emberhiány, a Magyar Nemzet még a héten is arról cikkezett, hogy több tucat álláshirdetésre várnak jelentkezőket az adóhivatalnál. Az állami cégek sem állnak jobban: a Magyar Postánál októberben 300 dolgozó hiányzott, az ország legnagyobb foglalkoztatója hiába keres kézbesítőket, egyes településeken az emberek járnak be a postahivatalba, ha meg akarják kapni a leveleiket, a vasutasoknál ezerfős, a volánosoknál 10-15 százalékos a létszámhiány.
Adóhivatali forrásunkat azért lepte meg a létszámstop, mert nemrég még a létszám feltöltésén munkálkodott az ő vidéki szervezete is. Kevés sikerrel, a kormányhivatalokban nincs elég ember, nem tudják ellátni a feladataikat maradéktalanul. Tudomása szerint a közigazgatásban újabb átszervezés várható, újraosztják a hatásköröket, feladatokat, ennek előszele a létszámstop. Úgy tudni, Orbán Viktor miniszterelnököt mellbe vágta az önkormányzati választás eredménye, összefüggést lát a helyi hivatalok működése és a Fidesz által elvesztett pozíciók között, ezért változást vár.
Akármi a mozgatórugója, annyi már látszik, hogy miközben bevezették a létszámstopot, jelentős átszervezést tervez a kormányzat. Az erre vonatkozó törvénytervezeteket kedd este be is terjesztették a parlamentnek, és előzetesen ezekről sem tájékoztatták a szakszervezeteket.
A változtatások ugyanakkor helyenként még növelnék is a kormányhivatalok feladatait, elvonnák például az önkormányzatok építési igazgatással kapcsolatos hatásköreit, így az ezen a területen foglalkozó tisztviselők átkerülnek a kormányhivatalokba.
Nincs ember, az ügyfelek is érzik, hogy gond van
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke megdöbbentő képet tárt elénk: a megyei kormányhivatalokban egyre nagyobb a munkaerőhiány, legalább öt-hat helyen már be is zárt emiatt a kormányablak, legutóbb Pomázon, ahol egyetlen ügyintéző maradt. Az ügyintézőknek amúgy is egyre nehezebb helytállni, és ezt érzik az ügyfelek is, amit jelez az az országos felmérés is, amit a szakszervezet a Policy Agendával készíttetett ősszel. Arra voltak kíváncsiak, mi az emberek véleménye a kormányhivatali-, a járási- és kerületi hivatali ügyintézésről, érzik-e, hogy csökkent a szolgáltatás színvonala. A közvélemény-kutatás főbb megállapításai:
- ügyintézésből négyes alá,
- túlterheltségből ötös,
- felelősségvállalásból egyes.
A létszámstop a szakszervezet szerint rossz eszköz, és ha még kevesebb lesz a dolgozó, tovább nőhet az ügyfél-elégedetlenség.
Lesz félnivalójuk
A szakszervezet a titkolózást sem érti: a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalóit, ha valamit dönt róluk, a titkosítással nemcsak ezt szegik meg, hanem az állam mint munkáltató korlátozza a dolgozói és a szakszervezeti jogokat is, valamint megnehezíti a munkaügyi intézkedések egyéni és kollektív jogorvoslatát – sorolta Borosné.
A létszámkorlátozás mellett kötelező létszámjelentést is előírtak. Innen közelítve a létszámstop célja az lehet a szakszervezeti vezető szerint, hogy addig ne legyen létszámmozgás, amíg át nem tekintik pontosan, hogy az egyes területeken melyik feladatra, hol, milyen munkakörökben kik állnak rendelkezésre. Mert bármilyen hihetetlen is, a szakszervezeti vezető szerint ezt ma nem tudják. De amint tisztában lesznek vele, a kiválasztáskor egyenként nézhetik meg, ki maradhat, kinek kell mennie. Ez pedig komoly bizonytalanságot okozhat a dolgozóknál, veszélyben érezhetik az egzisztenciájukat. És
Nincs javulás és egyelőre nem is várható
Boros Péterné szerint amióta a kormányzati igazgatási törvény alá kerültek, nem egyénként kezelik a közszolgákat, hanem „kontingensként”, nem humánerőforrás-gazdálkodás van, hanem létszám- és pénzgazdálkodás. A szabályozás nem alkalmas arra, hogy megtartsa a dolgozókat – akik maradnak, kényszerből teszik, mert nincs más lehetőségük. Nem vonzó a pálya, mert nagyok az elvárások, rengeteg a munkaidő, kevés a bér, és az előrejutási lehetőségeket sem rögzítették a törvényben, hiába kérte a szakszervezet.
Az új vízió a szolgáltató állam
Az átszervezésekre vonatkozó előterjesztések megismerésére egyértelműen jogosultak a közszolgálati szakszervezetek. Nem az elkészült jogszabálytervezeteket szerették volna látni, hanem részt venni az előzetes egyeztetéseken. A szakszervezet kezdeményezte már – részben pont a létszámügyek miatt – a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) összehívását Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternél, de választ még nem kaptak.
Boros Péterné borítékolta, a kormány azzal fog érvelni az átszervezés mellett, hogy egyszerűsítésre törekednek, és kevesebb legyen a feladat. Jól gondolta. A kormányhivatalok átszervezéséről szóló törvényjavaslatban pontosan ezt írják:
Célunk, hogy 2020-ra a magyar közigazgatás szervezetten, következetes és átlátható intézményi struktúrában, korszerű és ügyfélbarát eljárásrenddel, mindenki számára elérhetően; professzionálisan, nemzeti hivatástudattal rendelkező, szakmailag felkészült, etikus és motivált személyi állománnyal, modern szervezeti keretek között; és költséghatékonyan, a lehető legkisebb adminisztratív teherrel, versenyképes szolgáltatási díjakkal és rövid ügyintézési határidőkkel működjön, azaz létrejöjjön az emberek bizalmát élvező Szolgáltató Állam.
Hogy ezt a mostani létszámstop miként szolgálja, arra azonban egyelőre nem adott a választ a kormány egyetlen illetékese sem.
Kiemelt kép: Kovács Tamás / MTI
