A háztartások bruttó pénzügyi vagyona idén az első fél évben durván 2500 milliárd forinttal, 56 337 milliárd forintra nőtt. Ez újabb rekordnak számít, még akkor is, ha a tartozások levonása után a nettó érték ennél kevesebb, 47 051 milliárd. Ebből arányosan nőtt az a rész, amely gyakorlatilag nem termelt hozamot a tulajdonosainak:
- meghaladta a 4900 milliárdot a készpénzállomány,
- a 6600 milliárdot a folyószámlabetét,
- és némileg csökkenve, de még így is 3279 milliárd feküdt egyéb, azaz lekötött betétekben.
Ezek szerint a megtakarítások majdnem harmada nem hoz hasznot, rossz esetben az infláció még erodálja is.
A hozam reményében és nem függetlenül a szuperállampapír bedobásától, jelentősen nőtt az állampapírok állománya, a június végi 6572 milliárd forint csaknem 800 milliárddal haladta meg a tavaly év végi értéket. Részvények és részesedések formájában volt a megtakarítások legnagyobb része, 23 638 milliárd, ami több mint 1000 milliárddal több, mint tavaly decemberben. Ezen belül a befektetési jegyek veszítettek a népszerűségükből, már csak 3732 milliárd forintot tartottak ebben a formában, 94 milliárddal kevesebbet, mint tavaly év végén.
Utóbbinál többet fordítottak biztosításokra, és ezek állománya 188 milliárd forinttal nőtt fél év alatt. Valamivel több pénzt szántak életbiztosításra, mint nyugdíjpénztári megtakarításra: előbbi 2015 milliárd, az utóbbi 1931 milliárd forint volt a második félév végén.
Nemcsak a megtakarítás, hanem a lakosság eladósodása is növekvőben van, az összes hitelállomány 7747 milliárd forint volt, 224 milliárddal több, mint fél évvel korábban. Ezen belül száguldanak a lakáshitelek, új tranzakcióknak köszönhetően az állomány 154 milliárddal nőtt, és összesen már 3513 milliárdot tettek ki.
Az eddig részletezett pénzügyi vagyonnál több, mintegy 68 000 milliárd forint a háztartások fizikailag létező, úgynevezett reálvagyona.
Az MNB számítása szerint 2014 és 2017 között az egy háztartásra jutó vagyon 48 százalékkal nőtt, és ennek fő oka az ingatlanok értéknövekedése.
Magyar specialitás, hogy a háztartások döntő hányada tulajdonosként él a lakóingatlanában, így hagyományosan fő szempont a háztartások körében az ingatlanvagyon megszerzése. Az elemzésben szereplő felmérés alapján a háztartások 84 százaléka rendelkezett lakóingatlannal.
Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a megtakarítási célok között vezet (a vésztartalékképzés mellett) a lakásszerzés vagy lakásfelújítás. A Fundamenta országos reprezentatív felmérést végzett* a 25-35 év közötti fiatalok körében, akikről az derült ki, hogy jellemzően a 30-as éveik elejére tervezik a gyerekvállalást, a babát már saját lakásban szeretnék fogadni és úgy, hogy az új jövevénynek saját szobája legyen. A felmérés azt mutatta, hogy összekapcsolódik a gyerekvállalás a lakásszerzéssel, legalábbis a megkérdezettek háromnegyede azt jelezte, hogy a stabil párkapcsolat és a megbízható anyagi háttér mellett a saját lakás is fontos a gyerekvállaláshoz.
Ugyanakkor az első lakás megszerzése óriási kihívás a fiatalok többsége számára. Az áhított lakást a Fundamenta által megkérdezettek elsősorban megtakarításaikból vennék meg, a fiatalok 64 százaléka lakáscélú, 58 százalékuk egyéb megtakarítást jelölt meg forrásként. A többség ugyanakkor nem veti el a hitellehetőségeket sem, a megkérdezettek több mint fele, egészen pontosan 53 százaléka válaszolt úgy, hogy lakáskölcsön lenne a lakásvásárlás forrása.
*A kutatás 2017 júliusában készült, a 25-35 éves, lakással és gyermekkel nem rendelkező magyar lakosság, nem, településtípus szerinti reprezentatív mintáján.
