Pótlólagos nyugdíjemelés jöhet ősszel

A magyar gazdaság fontosabb ágazatainak növekedése 2019 első két hónapjában a tavalyihoz képest még gyorsult is, de a hazai gazdasági várakozások áprilisban már kétéves mélypontjukra kerültek - állapította meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzésében.
Korábban a témában:

2019-re a kormány 3,9 százalékos az MNB 3,8 százalékos növekedést vár, a piaci konszenzus 3,6 százalék. Az első két hónapban az ipari termelés 5,2 százalékkal (tavaly éves átlagban 3,6 százalékkal), a kiskereskedelmi forgalom 6,9 százalékkal (tavaly 6 százalékkal), az építőipari termelés pedig egyenesen 39 százalékkal (tavaly 22 százalékkal) bővült. Gyorsult a kivitel bővülése, az import/export olló pedig 1,4 százalékponttal szűkült — fogalmaz a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Ezek az egész évben várhatónál lényegesen kedvezőbb adatok. Idén az EU-transzferek tovább emelkednek, de már csak 7 százalék körüli beruházásnövekedést alapoznak meg. A lassulásra utal, hogy az építőipar szerződésállománya február végén már mindössze 2,6%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ráadásul az eddigi aszály miatt egyelőre rosszak a mezőgazdaság kilátásai.

Tavaly a bruttó bérek növekedése lassan, de folyamatosan csökkent, az infláció pedig tendenciájában emelkedett, így a reálkeresetek a 2017. évi 10% feletti ütemről 2018-ban 8 százalék körülire fékeződtek. Idén 5,5-6 százalékos dinamika várható.

Ősszel a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt várhatóan mintegy 0,5 százalékos nyugdíjemelésre kerül sor

— írják a kutatók.

A fogyasztás bővülését a gyors béremelkedés mellett támogatja az erős fogyasztói bizalom és a hitelezési expanzió. A fogyasztás tavalyi 4,6 százalékos bővülése azonban idén 4 százalék körülire lassulhat.

Több dolgozó, magas infláció

Mint írják:  év elején az elsődleges (valódi hazai) munkaerőpiacon dolgozók száma az egy évvel korábbinál 80 ezerrel több volt, a közmunkások száma mintegy 40 ezerrel csökkent, a külföldön dolgozóké 15 ezerrel emelkedett. A 3,6 százalékos munkanélküliségi ráta kissé kedvezőbb az egy évvel korábbinál, a közmunkásokkal együtt is alacsonyabb az EU-átlagnál, azonban immár háromnegyed éve stagnál.

A magyar infláció az egyik legmagasabb az EU-ban (hasonlóan az ugyancsak látványos béremelkedést felmutató Romániához), a maginfláció pedig márciusban már elérte a 3,8 százalékot.A GKI az év során elkerülhetetlennek tartja a hazai monetáris kondíciók szigorítását. Első lépésként a jegybank március végén 10 bázisponttal emelte egynapos betéti rátáját, azonban alapvetően a változatlanul laza monetáris politika mellett tett hitet. Ennek következtében a forint jelentősen gyengült. Ugyanakkor az Államadósság Kezelő Központ kedvezőbb kamatozású állampapírokat bocsát ki, ami közvetve monetáris szigorítást jelent. Az infláció gyorsulása és tovább gyengülő forint esetén lehetséges, hogy az MNB alapkamat-emelést is végrehajt az év során. 2019 végén az alapkamat 1-1,15%-ra emelkedhet.

A magyar gazdaság külső egyensúlyára vonatkozó adatokat az MNB jelentősen korrigálta. A folyó fizetési mérleg többlete 2018-ban – az erős belső kereslet miatt – a GDP 0,5 százalékára csökkent, ilyen alacsony szintre 2011 óta nem volt példa. Mivel a folyamatok jellege változatlan, idén elfogyhat a többlet, sőt deficit is kialakulhat. Ugyanakkor emelkedhet a beérkező EU-transzferek összege.

Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.