Gazdaság

Felmondási hullám söpör végig a kormányhivatalokban

Kormányablak (Array)
Kormányablak (Array)

Nem ezt érdemeltük. Ez nem közszolgálat, ez már közrabszolgaság.

Egy kormányhivatali dolgozó így jellemezte az Indexnek a területi közigazgatási egységekre jellemző közhangulatot.

Az újság arról írt, hogy a megnövelt munkaidő, a beígért emelés helyett jött bércsökkenés komoly indulatokat váltott ki a kormányhivatali dolgozókban, több ezren végleg be is sokalltak, és beadták a felmondásukat.

Március elsején lépett életbe a köztisztviselői jogszabályváltozás, amely a minisztériumok és háttérintézményeik, valamint a megyei, járási és központi kormányhivatalok dolgozóit, továbbá a nyugdíjfolyósítónál dolgozókat és a Magyar Államkincstár valamennyi kormánytisztviselőjét és ügykezelőjét érinti.

A módosítás értelmében már nem számítják bele a félórás ebédidőt a munkanapba, így az eddigi 8 helyett legalább 8,5 órát kell naponta dolgozni. Ez egy évben összesen nagyjából plusz 14-15 plusz munkanapot jelent ezeknek a hivatalnokoknak, miközben ugyanezzel a törvénymódosítással 25-ről 20 napra csökkent az alapszabadságuk.

A lap szerint a megnövelt munkaidő egyre több helyen hétfőtől csütörtökig 7:30 és 16:30 közötti munkavégzést jelent, ami nem is 8,5, hanem napi 9 óra. Lassan az lesz az általánosan elvárt teljesítmény.

Csak pénteken maradt meg a régi munkarend, miközben az alapszabadság csökkentésével együtt éves szinten legalább 8 százalékkal csökkent a bér is – állította az egyik név nélkül nyilatkozó alkalmazott.

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a központi és a területi közigazgatásban összesen 2500-an kérték felmentésüket, de ez szerintük nem jelent gondot az ügyintézésben.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik