Átfogó vizsgálatot indít jövőre a Kúria a devizahiteles ügyekben, írta a Magyar Idők az intézmény tegnapi évértékelőjén a polgári kollégium vezetője által mondottak alapján.
A lap Wellmann Györgyre hivatkozva közölte továbbá, hogy a 2019-es év első felében – az egyes ügyek tapasztalatai alapján – a devizahiteles pereket tanulmányozó kúriai konzultatív testület egyebek mellett azt tanulmányozza majd, hogy mit tartalmaztak az egykori hitelek kapcsán kiállított kockázatfeltáró nyilatkozatok és az árfolyamkockázatról szóló, annak idején megszövegezett tájékoztatók. Emellett bekérik az ország bíróságaitól majd azoknak a pereknek az aktáit, amelyekben azért mondta ki valamely devizahitel-szerződés semmisségét jogerősen az ítélkezés, mert az árfolyamkockázatról szóló figyelemfelhívás nem volt megfelelő. Mindezt úgy értelmezték, hogy a Kúria ezúttal terítékre veszi azt is, megfelelő tájékoztatást adtak-e az árfolyamkockázatról a hitelező pénzintézetek.
Idén a Kúriára nagyjából négyszáz devizahiteles ügy jut el, s ezek között is szép számmal akad az árfolyamkockázat megítélését firtató eset. Az európai uniós ítéleteket alaposan elemezzük, s ha szükséges, a Kúria ennek megfelelően módosítja gyakorlatát, adott esetben megváltoztatja korábbi jogegységi határozatait, esetleg újat fogad el – fogalmaztak Wellmann Györgyre hivatkozva.
Pontosítást kért a Kúria
Szemlénk megjelenése után hívta fel a figyelmünket a Kúria Sajtótitkársága arra, hogy a Magyar Idők információi több helyen tévesek. A félévzáró sajtótájékoztatójáról a Kúria kiadott egy közleményt, ahol meghallgatható az is, hogy Wellmann György kollégiumvezető mit is mondott pontosan a devizahiteles ügyekről.
A tájékoztatóból egyértelműen kiderül, hogy nem a Kúria, hanem a legfőbb bírói fórum által felállított konzultatív testület foglalkozik a devizahiteles ügyekkel kapcsolatos jogkérdések vizsgálatával. A testület munkájában alsóbbfokú bírák is részt vesznek. A testület üléseiről készült összefoglalók nem kötik a bíróságokat, foglalták össze a lényeget.
A tájékoztatón elhangzott, hogy a testület eddig is vizsgálta az ügyeket, munkáját pedig a jövőben is folytatja. Szintén elhangzott, hogy a Kúria eddig is tanulmányozta az Európai Unió bíróságának ítéleteit, az eddigi ítéletek alapján nem volt szükség a Kúria jogegységi határozatainak megváltoztatására, tették hozzá.
Kiemelt kép: Darák Péter, a Kúria elnöke (b) és Wellmann György, a testület polgári kollégiumának vezetője a kollégium ülésén 2013. december 16-án. Nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés – döntött a polgári kollégium jogegységi határozatában. Az ilyen szerződésekben az adós viseli az árfolyamváltozás kockázatát.
MTI / Kovács Tamás
