A Policy Agenda által számított KKV Konjunktúra Index értéke a korábbi időszak növekedése után váratlanul visszaesett – olvasható a társaság közleményében.
Főbb megállapítások:
- Csökkent azon cégek száma, amelyek javulást várnak a gazdaság általános helyzetében
- A munkaerőhiány problémáját egyre jelentősebbnek érzik a cégvezetők
- Miközben negatívnak látják a kormány ezen területen nyújtott teljesítményét
Romlottak a várakozások
Talán a növekvő munkaerőhiány által okozott gondok miatt is, de váratlanul csökkent a KKV index értéke, és az előző negyedévi 48,8%-ról 47,8%-ra módosult. Ha távlatosabban nézzük, akkor ez az érték továbbra is a 2015 vége óta mért 45-49% közötti sávba illik, és messze van a 2014-es választások idején mért 57%-os csúcstól.
A KKV cégvezetők 38%-a (félévvel ezelőtt még 42%-uk) vár kisebb-nagyobb javulást a magyar gazdaságtól az elkövetkező félévben, míg csak 14%-a (félévvel ezelőtt 17%-uk) gondolja azt, hogy inkább zsugorodni fog a teljesítmény. Továbbra is érezhető egy bizonytalansági faktor is, amit az érzékeltet, hogy a cégvezetők 35%-a számít olyan nehézségre az elkövetkező évben, amely alapvetően megingathatja vállalkozásának helyzetét. Ez 5 százalékponttal kisebb érték ugyan, mint félévvel ezelőtt, de mindenképpen magasnak számít.
Saját vállalkozásának helyzetét illetően a cégvezetők 40%-a azt gondolja, hogy javulhat a helyzet az elkövetkező időszakban, míg relatív többségük (43%-uk) inkább azt feltételezi, hogy nem lesz változás. Kedvező azonban, hogy kisebbségben vannak azok, akik szerint – 17%-uk válaszolta ezt – romlani fog vállalkozásának helyzete.
Munkaerőhiány: növekvő probléma
Fél évvel ezelőtt is megkérdezték a cégvezetőket, hogy mennyire érzik a saját ágazatukban a munkaerő hiányát. 55%-uk jelentős problémának tartotta, míg 22%-uk szerint mérsékelt gondokat okoz, hogy nem találnak elég munkaerőt. Mindössze a válaszadók 20%-a mondta, hogy nem jelent nehézséget a munkaerőhiány a saját területén (3%-uk nem tudta eldönteni).
A mostani adatok azonban romló hangulatot mutatnak. Jelenleg már kétharmaduk (67%!) jelentős problémának érzékeli ezt a helyzetet, és mindössze 16%-uk látja már csak azt, hogy saját ágazatában nem probléma a munkaerőhiány. A cégvezetők 15%-a szerint pedig mérsékelt a gond (2%-uk nem tudott erre a kérdésre válaszolni).
Arra is kíváncsiak voltak, hogy a munkaerőhiány kezelésére folytatott gazdaságpolitikát milyennek ítélik meg a cégvezetők. Egy 1-5-ig terjedő skálán az átlagérték 2,1 lett, azaz nagyon negatív a kormányzati munkának az ezzel kapcsolatos megítélése. Jellemzi a cégvezetők helyzetértékelését, hogy 4-es vagy 5-ös értéket csak 7%-uk adott a gazdaságpolitika teljesítményére.
Elég a béremelésből?
A kormány 2016-ban kétéves minimálbér-megállapodást kötött a szakszervezetekkel és a munkaadókkal. Ennek eredményeképpen jelentős minimálbér és garantált bérminimum emelés történt 2017-ben és lesz további is 2018-ban.
Ez egyértelműen egy olyan lépés volt, amelynek egyúttal célja az elvándorlás lassítása, a munkaerőhiány kezelése is. Ugyanakkor ez csak egy kezdeti lépés, önmagában nem oldja meg a problémát. A cégvezetők is hasonlóan látják ezt. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „a minimálbér emelése elégséges-e”, csupán 8%-uk válaszolt igennel, míg 83%-uk nemmel (9% nem tudta eldönteni).
Ehhez kapcsolódóan azt is kérdezték, hogy a további béremelések fedezeteként mennyire tartanának szükségesnek az adócsökkentéseket, akár az egészségügyi, vagy oktatási kiadások csökkentése árán is. Miközben a cégvezetőknek rövid távú céljuk – azaz kevesebbe kerüljön a dolgozók foglalkoztatása, és a felszabaduló pénzeket béremelésre költhessék – egyértelműen lenne, mégsem ezt választották többen. 72%-uk nem venne el forrást az egészségügytől, vagy az oktatástól, még akkor sem, ha ezzel nem lenne fedezete az adók csökkentésének.
Képünk illusztráció. Fotó: MTI
