Olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy a hazai szállodákat levéllel bombázza az MPLC Magyarország Kft., mondván, hogy ha filmet akarnak vetíteni, akkor ahhoz úgynevezett Ernyő Engedély szükséges, amiért fizetni kell. Olvasónk úgy vélte, átverésről lehet szó, de nem így van, sőt a szállodákon kívül egész sor más intézményre is vonatkozik a díjfizetési kötelezettség.
Az MPLC a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SzNTH) 2016 decembere óta nyilvántartott független jogkezelő szervezet. A filmalkotások jogszerű nyilvános előadásához, például a szállodai filmvetítéshez pedig engedély kell, akkor is, ha nincs belépti díj. És valóban jogdíjat kell fizetni, ami a szerzői jogosultat illeti meg.
Nem csak a szállodákat érinti
Az MPLC a nyilvántartás alapján jogosultak javára, filmjeik nyilvános előadásával összefüggésben végez jogkezelést, így például megállapítja a felhasználás díját és feltételeit, engedélyezi a felhasználást, beszedi és a jogosultak között felosztja a jogdíjat, valamint fellép a jogsértésekkel szemben.
A szabály az, hogy a DVD-n és Blu-rayen forgalomba került, valamint online és tv-sugárzás útján elérhető filmalkotások kizárólag magáncélra használhatók. Amennyiben a nyilvánosság számára szeretné levetíteni vagy elérhetővé tenni őket egy szervezet, akkor engedélyt kell kérnie a művek jogtulajdonosától. Nyilvánosságnak az számít, ha a filmvetítés során a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek össze.
Az engedélykérés és jogdíjfizetés kötelezettsége nem csak a szállodákat érintheti, hanem
- buszok, vonatok, hajók, vártótermek üzemeltetőit,
- büntetés-végrehajtási intézeteket,
- családi napköziket, óvodákat, iskolákat, egyetemeket, főiskolákat, egyéb oktatási intézményeket (kivétel a tanórai vetítés, az oktatási segédlet és az iskolai ünnepély),
- egészségügyi intézményeket
- egyházi szervezeteket,
- éttermeket, bárokat, szórakozóhelyeket,
- fesztiválokat, konferenciákat, filmklubokat, könyvtárakat, kulturális központokat, művelődési házakat,
- nyugdíjasklubokat, idősotthonokat,
- más szálláshelyeket, kempingeket, a kis- és nagykereskedelmet.
A korlátlan számú előadásra jogosító éves engedély ára több tényezőtől függhet (felhasználás helye, oktatási intézményekben tanulók száma, kiskereskedelemben üzlet mérete). Az Ernyő Engedéllyel kizárólag díjmentes programok indíthatók, például filmklub. Ha valaki belépti díjat is akar szedni, ahhoz is van külön engedély, ami meghatározott számú és nézőszámú nyilvános vetítést tesz lehetővé. Az ilyen típusú előadások jogdíja 20 és 167 ezer forint között mozog az MPLC díjszabása szerint.
Csak be kell jelenteni
A független jogkezelő tevékenységet tehát a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához kell bejelenteni, ahol nyilvántartják a szervezeteket. De mint az SzNTH válaszában hangsúlyozta, a nyilvántartásba vétel nem teremt jogosultságot a független jogkezelési tevékenység ellátására, lényegében csupán e szervezetek azonosítását, adataik megtalálhatóságát segíti elő.
Ennél fogva a jogszabály alapján nem ellenőrzik, hogy a szervezet mely jogosultakat milyen szerződés, megbízás alapján képviseli független jogkezelő szervezetként. Erre azért nincs szükség, mivel a nyilvántartásba vétellel e szervezetek többletjogosultságokat nem szereznek – tette hozzá a hivatal.
Az SzNTH válaszában megjegyezte:
a független jogkezelő kizárólag azon szerzői jogosultak műveinek felhasználása ügyében léphet fel, amelyek őt előzetesen erre a tevékenységre megbízták és felhatalmazták. És mint kiderült, a megbízók listáját a hivatal nem tartja nyilván.
Adódik a kérdés, hogy ha az SzTNH nem vizsgálja a jogkezelési tevékenységének alapját, akkor mi a garancia arra, hogy az MPLC vagy más jogkezelő valóban jogosan kér díjat mondjuk egy szállodától?
A belföldön letelepedett független jogkezelő szervezetek működésének felügyeletét is a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala látja el, ez a felügyelet azonban szintén nem terjed ki a szerzői jogosultak által a független jogkezelő szervezetnek adott megbízások hitelességének és terjedelmének vizsgálatára. Azaz nincs olyan hatósági jogkör, amely garantálná a független jogkezelő szervezetek megbízásainak hitelességét és érvényességét, mivel e feladat egy a szerzői jogosult és független jogkezelő szervezet közötti megállapodás értékelését igényli. A jogok érvényesítése során a független jogkezelő szervezet feladata igazolni – szükség szerint akár bíróság előtt is –, hogy az adott mű adott felhasználása után felléphet a szerzői jogosult nevében és javára és díjat szedhet.
Az SzNTH egyébként hivatalból kétévente vagy szükség esetén ellenőrzi a jogkezelőket. A felhasználók, például a szállodák, pedig írásban panasszal élhetnek a hivatalnál, ha úgy érzik, hogy jogszabálysértés történt. Ha a panasz jogos, akkor az SzNTH felügyeleti eljárást indíthat. Amennyiben pedig a jogkezelési megbízások érvényessége vitatott, bírósághoz lehet fordulni.
Mentesülhetnek-e a szállodák a jogdíjfizetés alól?
A Turizmus.com cikke számol be arról, hogy egy osztrák szálloda megtagadta a jogdíjfizetést, és az az Európai Unió Bírósághoz (EUB) fordult jogértelmezésért, ahol tulajdonképpen igazat adtak neki. Az EUB ugyanis kimondta, hogy a vonatkozó uniós
irányelvet úgy kell értelmezni, hogy a televízió- és rádióműsorok szállodaszobákban elhelyezett televíziókészülékek segítségével történő közvetítése nem minősül a nyilvánosság számára belépti díj ellenében hozzáférhető helyiségben történő közvetítésnek.
A cikkben megszólaltatott szakjogász szerint egy itthon indított per hasonló eredménnyel végződhetne. Az SzNTH-t megkérdeztük, valóban erről van-e szó.
A hivatal hangsúlyozta: a szóban forgó ítélet lényege abban áll, hogy a televízió- és rádióműsorok úgynevezett szomszédos jogi jogosultjai (vagyis a csatornákat, rádióadókat működtető szervezetek) az uniós jog alapján nem jogosultak arra, hogy a szállodaszobákban elhelyezett televíziók és rádiók révén folytatott közvetítés után a szállodától díjat szedjenek, mert az ilyen felhasználás engedélykötelességéhez szükséges egyik feltétel (a belépti díj szedése) nem valósul meg. Viszont
az ő általuk képviseltek műveinek felhasználása után, Az ő esetükben ugyanis ez a többletfeltétel a nemzetközi és az ezen alapuló európai uniós szerzői jog szerint nem áll fenn.
