Gazdaság
Budapest, 2015. július 1.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. által szervezett magyar-szerb üzleti fórumon a fővárosi Kempinski Hotel Corvinus szállodában 2015. július 1-jén.
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Fény derült a külügy botránycégének féltett titkára

Baksa Roland
Baksa Roland

újságíró. 2017. 07. 14. 13:09

Ön fizeti a nemzeti kereskedőházban dolgozók zsíros fizetését! Elképesztő húzás Szijjártóéktól és az általuk felügyelt cégtől: a minisztérium azért fizet évente milliárdokat, hogy idén év végén visszakaphassa a pár éve nyújtott ötmilliárdos kölcsönt. Olyan feladatlista készült, hogy a fal adja a másikat. Egy híján kijön az angol ábécé!
Korábban a témában:

Új elemmel bővül a botrányokba keveredett Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) körüli, már eddig is színes történet.

A Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alatt álló állami cég két hete bepöccent egy cikkünkre, melyben arról számoltunk be, hogy az MNKH a törvényi határidőt be nem tartva hozta nyilvánosságra beszámolóját, és két pénzügyi manőverrel kendőzte el egyre duzzadó veszteségét.

Igyekeztünk tisztába tenni a történetet, rámutatva, nem mond igazat a cég, amikor azt állítja, hogy

a sajtóban megjelenő álhírekkel szemben a Magyar Nemzeti Kereskedőház sosem termelt veszteséget.

A tények azt mutatják, hogy a cég ötéves fennállása alatt négyszer veszteséget termelt, és csak tavaly mutatott ki nyereséget, 170 millió forintot, papíron.

Azt azonban nem fedte fel a Ducsai-Oláh Zsanett vezérigazgató által irányított MNKH, hogy az általunk is furcsállt két húzás pontosan mennyivel is szépítette a mérleget. Eddig. Most erre a kulcsmomentumra is fény derült.

A minisztérium odaad milliárdokat, hogy visszakaphassa a kölcsönt. Hogy mi van?

Ehhez az kellett, hogy közérdekű adatigényléssel forduljon Szél Bernadett, az LMP társelnöke az állami céghez és a felügyelő minisztériumhoz. A cégtől kapott válaszok alátámasztják sejtésünket, vagyis hogy valóban óriási segítséget kap az MNKH a tavaly a minisztériummal kötött közszolgáltatási szerződés és az érte kapott apanázs révén.

A kép bal oldalán Ducsai-Oláh Zsanett, az MNKH vezérigazgatója.

A 2016 márciusától hatályos közszolgáltatási szerződés alapján tavaly 2,75 milliárd forintra volt jogosult a cég. A minisztérium teljesítésigazolást állított ki minden hónap után, és ki is fizette a pénzt.

Ezen fölül az Orbán Viktor jó barátjaként elkönyvelt Mészáros Lőrinc egy faktorcége is becslésünk szerint 2 milliárd forint körüli összeggel segíthette a vállalatot. (A Mészáros-cég egy Orbán rokonaihoz köthető vállalkozás adósságát rendezte az MNKH felé.)

Ha ezzel a két tétellel korrigáljuk az MNKH tavalyi mérlegét, láthatjuk, 4-5 milliárd forintos veszteségtől szabadították meg a minisztérium felügyelete alatt álló vállalatot.

Az MNKH idén még nagyobb segítséget kap a külügyminisztériumtól, ugyanis nemcsak a közszolgáltatási szerződés révén, hanem egy támogatási szerződés után is kap pénzt a tárcától. A Szél Bernadettnek adott válaszból kiderül:

Az MNKH Zrt. 2017-ben mindösszesen 814.474.237,- Ft + áfa összegű szolgáltatási díjra jogosult közszolgáltatási szerződés alapján, míg 2.742.327.956,- Ft támogatásra jogosult a támogatási szerződés alapján.

Vagyis kicsivel több mint 3,5 milliárdos díjat zsebel be a cég az őt felügyelő tárcától ezen két jogcímen – attól a minisztériumtól, melynek amúgy pont idén év végéig köteles az MNKH visszafizetni egy három éve kapott 5 milliárd forintos kölcsönt.

A képlet tehát leegyszerűsítve úgy néz ki: a Szijjártó-féle tárca tavaly és idén összesen körülbelül 6 milliárd forintot ad(ott) a cégnek a két említett jogcímen, hogy az képes legyen törleszteni a minisztériumtól pár éve kapott kölcsönt.

Külön pikánssá teszi az ügyet, hogy az MNKH-nál meglehetősen jól lehet keresni. A legutóbbi, tavalyra vonatkozó adat alapján 96-an dolgoztak a vállalatnál, fejenként átlagosan havi bruttó 754 ezer forintot kaptak a munkatársak, ez nettóban havi félmillió.

A külügyminisztérium az adófizetők pénzéből él. Az MNKH is állami cég, így az is közpénzt emészt fel. Az adófizetők befizetéseiből telik az átlagosan havi nettó 500 ezer forintos fizetésekre a cégnél, és adófizetői milliárdok kellenek ahhoz, hogy papíron ne kelljen veszteséget kimutatnia a vállalatnak.

Nemcsak él az ember, hanem lélegzik, eszik, iszik is

Az sem kevésbé érdekes, milyen feladatokkal indokolják a közszolgáltatási szerződés keretében kapott summát. Egy 25 pontból álló feladatlistát prezentált az MNKH, de rengeteg az átfedés. Akár egy téma is lehetne, mégis külön pontokban tüntetik fel, hogy

  • az MNKH részt vesz a külgazdasági stratégia és a külgazdaság-politikai koncepció végrehajtásában,
  • meg a kidolgozásában is
  • segíti a minisztert ebbéli tevékenysége ellátásában
  • a miniszter egyetértésével kapcsolatot tart fenn más kormányzati szervekkel
  • előkészíti és lebonyolítja a miniszter által rátestált tárgyalásokat
  • gondoskodik szakmai programok végrehajtásáról
  • és egyébként a miniszter által rárótt egyéb feladatokat is végrehajtja.

Hasonlóan aprólékosan szálazzák szét, hogy a cég nemcsak felkutatja az exportlehetőségeket, hanem információkat gyűjt, mi több, továbbít is a kkv-k számára exportlehetőségekről, sőt tanácsokkal szolgál.

De tán jobb, ha a saját szemükkel látják a hosszú listát. Szó szerint idézzük a cég vonatkozó tájékoztatását:

Az MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. a 2016. évben az alábbi feladatokat látta el a Külgazdasági és Külügyminisztériummal kötött közszolgáltatási szerződés alapján:

a.       javaslatot tesz a kereskedelem-fejlesztés közép- és hosszú távú céljainak kialakítására, a célok elérését biztosító gazdasági, szabályozási, intézményi és egyéb feltételrendszer kialakításának lehetséges irányaira;

b.      részt vesz a külgazdaság politikai koncepció és a külgazdasági stratégia végrehajtásában;

c.       segíti a külgazdasági és külügyminisztert (a továbbiakban: miniszter) e tevékenysége ellátásában;

d.      közreműködik a kereskedelem-fejlesztési szakmai anyagok összeállításában;

e.      közreműködik az üzleti delegációk szakmai programjainak megvalósításában;

f.        részt vesz a kereskedelem-fejlesztési elképzelések, programok, koncepciók kidolgozásában, azok megvalósításában a partner országokban a magyar vállalkozások részére piacra lépési tárgyalási, bemutatási célból igénybe vehető infrastruktúra biztosításán keresztül;

g.       a miniszter egyetértésével kapcsolatot tart fenn, illetve együttműködik a kereskedelem-fejlesztésben érintett kormányzati szervekkel;

h.      szakmai háttéranyagok kidolgozásával közreműködik a kereskedelem-fejlesztési szakmai kommunikáció szervezésében;

i.         segíti a két- és többoldalú nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztését;

j.        előkészíti és lebonyolítja a miniszter által a hatáskörébe utalt kereskedelem-fejlesztési tárgyalásokat, koordinálja a vállalt kötelezettségek végrehajtását;

k.       részt vesz a külgazdasági támogatási rendszerre vonatkozó javaslatok kidolgozásában;

l.         feladatkörét érintően együttműködik hazai és határon túli civil szervezetekkel, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel, illetve testületekkel;

m.    végrehajtja a miniszter által meghatározott egyéb feladatokat;

n.      felkutatja az exportlehetőségeket, üzleti partnereket közvetít és üzletember-találkozókat szervez a magyar vállalkozások számára;

o.      információkat gyűjt és továbbít kis- és középvállalkozók számára export és tőkekihelyezési tevékenységükkel elérhető uniós és hazai támogatási, pályázati lehetőségekről;

p.      tanácsokat nyújt külkereskedelem-technikai, vámügyi, jogi, adózási, valamint az állami támogatási rendszerekkel kapcsolatos kérdésekben;

q.      gondoskodik a kereskedelem-fejlesztési szakmai programok megvalósításáról;

r.        tájékoztatást nyújt a tőkekihelyezéssel kapcsolatos információkról, jogszabályokról, illetve a befektetési és privatizációs lehetőségekről, valamint figyeli a külföldi tendereket;

s.       szakmai illetve komplex fejlesztési konstrukciókat dolgoz ki a külpiaci infrastruktúra-fejlesztési projektekben a magyar vállalkozások részvételének támogatására;

t.        együttműködik az exportösztönzési tevékenységet folytató szakmai partnerekkel, közös exportstratégiát alakít ki és közös eseményeket szervez;

u.      a közép-európai régiót kivéve, kiválasztja és felkészíti a külföldi partnerirodákat, gondoskodik azok üzemeltetéséről, felügyeli azok működését;

v.       a külföldi partnerirodákon keresztül a partner ország területén magyar vállalkozások részére célzott partnerközvetítési tevékenységet végez, elősegíti a magyar és külföldi üzleti partnerek találkozóit;

w.     a külföldi partnerirodákon keresztül a partner országban kapcsolatrendszer épít ki és tart fenn a partner országban működő kereskedelem-fejlesztési szakmai szervezetekkel;

x.       együttműködik a külföldi partnerirodákon keresztül a partnerországban működő magyar gazdasági, társadalmi, diplomáciai szervezetekkel;

y.       ország-specifikus komplex kereskedelem-fejlesztési exportstratégiára vonatkozó javaslatot dolgoz ki.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Kijini Primary School students learn to float, swim and perform rescues on Tuesday, October 25, 2016 in the Indian Ocean off of Mnyuni, Zanzibar.
—
Daily life in the Zanzibar Archipelago centers around the sea, yet the majority of girls who inhabit the islands never acquire even the most fundamental swimming skills. Conservative Islamic culture and the absence of modest swimwear have compelled community leaders to discourage girls from swimming. Until now.

For the past few years, the Panje Project has made it possible for local women and girls to get into the water, not only teaching them swimming skills but aquatic safety and drowning prevention techniques. The group has empowered its students to teach others, creating a sustainable cycle. Students are also provided full-length swimsuits, so that they can enter the water without compromising their cultural and religious beliefs.

While the wearing of full-length swimsuits may be seen as subjugation, donning one in order to learn a vital life skill, which has long been and would otherwise be forbidden, is an important first step toward emancipation. Education — whether it be in or out of the water — serves as a springboard providing women and girls the empowerment and tools with which to claim their rights and challenge existing barriers.

The rate of drowning on the African continent is the highest in the world. Still, many community leaders have yet to warm up to the idea of women and girls learning to swim. The swimming lessons challenge a patriarchal system that discourages women from pursuing things other than domestic tasks. It is this tension of the freedom one feels in and under water juxtaposed with the limitations imposed upon Zanzibari women that is at the heart of this series.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.