Az agrárkamaráról azt kell tudni, hogy kötelezően előírt a tagság, vagyis aki mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik, annak muszáj fizetnie a tagdíjat. A kamara ehhez a cégek által bejelentett TEÁOR-jegyzéket veszi alapul. Hogy mi ezzel a probléma? Íme egy konkrét példa Ruszin Zsolt adószakértőtől.
A kamarai tagdíjat alapesetben is a nettó árbevétel alapján vetik ki, ám ha abban az összegben az agrárgazdasági tevékenység aránya kisebb 20 (vagy 25) százaléknál, akkor külön kérvényre ez a bevétel képezheti a tagdíj alapját. Ez az étterem esetében nulla forintot jelentene, hiszen fakitermelési bevétele sem tavaly, sem az elmúlt két évtizedben nem volt. Most mégis milliós nagyságrendű tagdíjat követel tőle a NAK. Ez adók módjára behajtható köztartozásnak minősül, csakúgy mint az évi 5000 forintos kamarai hozzájárulás, amit minden vállalkozónak meg kell fizetnie.
És ez bárkivel előfordulhat, aki nem tisztította meg, nem igazította a tényleges profiljához a TEÁOR-listáját, amennyiben abban a kamara által megjelölt tevékenységek valamelyike szerepel.
Igazságtalanul szedik
A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) szerint a NAK igazságtalanul szedi pusztán a TEÁOR-számokra alapozva a kamarai tagdíjat. A szövetség ráadásul nem lát érdemi, gyors jogi megoldást sem. Ám meggyőződése, hogy az így beszedett tagdíjak ártanak “a nemzeti agrárium ügyének”.
A problémát egyébként az agrárkamaráról szóló törvény 2/A.§-a okozza:
(3) E törvény alkalmazásában az 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységek folytatása megszűnésének minősül, ha az érintett tevékenységet a közigazgatási nyilvántartási feladatokat ellátó szerv által az érintett személyről vezetett nyilvántartásból törlik vagy onnan kivezetésre kerül. Ebben az esetben az érintett tevékenység folytatása megszűnése időpontjának a nyilvántartásból való törlés vagy kivezetés hatályának időpontját kell tekinteni, amely azonban nem lehet korábbi annál a napnál, amikor a gazdálkodó szervezet vagy az egyéni vállalkozó a törlés iránti kérelmét benyújtotta.
Az MKOE szerint ebből az következik, hogy alkotmányossági panaszig kellene vinni az ügyet, a jogbiztonsági szempontok mellett arra hivatkozva, hogy a tevékenységi körök hatályosságát nem szabályozhatja egy kamarai jogszabály. Miután ez egy speciális szabály, amely csak az agrárkamarai tagságra vonatkozik, így a szövetség szerint kétséges, hogy az AB az alaptörvénnyel ütközőnek találja-e majd a fenti – korántsem elegáns – jogalkotási “produkciót”.
Az MKOE részéről Ruszin Zsolt alelnök úgy gondolja, hogy a probléma megoldásához a jogalkotó belátása kellene, amit a NAK erős érdekérvényesítő képességeivel lehetne gyorsan elérni.
Frissítés
Amikor a cikket készítettük, megkérdeztük az agrárkamarát is. Arra voltunk kíváncsiak, mióta van a fent vázolt gyakorlat náluk. Mit tehet az a vállalkozó, aki ténylegesen nem végez agrártevékenységet, és ezért nem is akar tagdíjat fizetni? Lesz-e változás ebben a gyakorlatban?
A válasz hétfőn megérkezett, idemásoltuk:
Az agrárkamarai tagság keletkezéséről a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény rendelkezik. Ennek alapján a gazdálkodó szervezetek akkor kötelezettek agrárkamarai tagságra, ha a főtevékenységük agrártevékenység, vagy melléktevékenységként folytatnak agrártevékenységet és ezzel egyező időben az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilván vannak tartva. (Azon tevékenységek felsorolását, melyek a törvény erejénél fogva kamarai tagságot keletkeztetnek, a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.) A törvény értelmében az agrárgazdasági tevékenység tevékenységi körbe való bejegyzése – vagyis nem annak tényleges gyakorlása – a tevékenység folytatásának minősül.
A törvény a tagságra kötelezettek számára előírja, hogy a tagságuk keletkezésével egyidejűleg jelentkezzenek be az agrárkamara tagnyilvántartásába. Ezen törvényi előírásnak sajnos számos személy, szervezet nem tett eleget.
Az agrárkamarai törvény 2015. január 1-jétől hatályos szabályai felhatalmazást adtak a kamarának a közhiteles adatbázisokból történő adatátvételre. A tagdíjat szabályszerűen megfizető tagok érdekében, illetve a közös teherviselés megteremtése céljából került sor a tagi adatbázis kiegészítésére azon tagokkal, akik a törvényi bejelentkezési kötelezettségüknek nem tettek eleget. Azon tagokat, akik nem tettek eleget a bejelentkezési kötelezettségüknek, tértivevényes levélben értesítettük ki a tagság tényéről, az azzal járó jogokról és kötelezettségekről. Ezen tagok tehát a törvény erejénél fogva már korábban, akár 2013-tól kamarai tagok voltak – csupán a nyilvántartásba vételük történt meg 2016-ban, visszamenőleges hatállyal –, így ezen években a tagdíjfizetési kötelezettségük is fennállt.
Ezen tagok számára is elérhetővé tettük azokat a kedvezmények, amelyeket a kamara megalakulása óta bevezettünk. Köztük az úgynevezett árbevétel-arányosítást, amelynek lényege, hogy amennyiben a tag agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétele nem éri el a teljes árbevételének 20 százalékát (kérelem esetén 25 százalékát), úgy a tagdíjfizetés alapja kizárólag az agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétel. Az agrárgazdasági tevékenységet ténylegesen nem végzők számára megadtuk a lehetőséget arra, hogy a tárgyévi kötelezettségek teljesítése után, a tevékenységi körük 2016. október 31-ig történő módosításával mentesüljenek a korábbi évek előírásai alól. Emellett folyamatosan lehetőséget biztosítottunk minden érintett tagnak arra, hogy a megállapított tagdíjköveteléssel kapcsolatos kifogásait jelezze, továbbá részletfizetést igényeljen.Sajnálatosan számos tag csak későn, a határidők lejárta után jelezte a tagsággal, tagdíjakkal kapcsolatos kifogásait, illetve, hogy valamilyen tagdíjkedvezménnyel kívánna élni. Ügyfélbarát kamaraként tervezzük, hogy a visszamenőleges tagdíjkedvezmények igénylésére 2016. október 31-én lejárt ügyintézési határidőt meghosszabbítjuk, valamint hogy az árbevétel-arányosításnál az eddigi 20 százalékos határ 33 százalékra emelkedjen. Erről az e hét szerdai (2017. május 24-i) Küldöttgyűlés hozhat döntést.
