A helyettes államtitkár szerint hiánypótló kiadvány az NFM támogatásával megjelent kötet, mivel elsőként mutatja be a hazai űrtevékenység szereplőit – vállalkozásokat, kutatóintézményeket – magyar és angol nyelven. Hozzátette, hogy a magyar űripar szinte kizárólag exporttevékenységet végez, ezért különösen fontos, hogy a nemzetközi szereplők – elsősorban az önálló európai űrképesség fejlődését támogató Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) és annak tagállamai – megismerjék a magyar űrtevékenység eredményeit.
Mernyei Ákos felidézte, hogy Magyarország sikerrel zárta teljes jogú tagságának első évét az ESA-ban, a kimagaslóan magas hozzáadott értéket képviselő magyar fejlesztések pedig a nemzetközi közösség számára is hasznosak lehetnek.
Előretör a magántőke
Johann-Dietrich Wörner, az ESA főigazgatója fontos lépésnek nevezte a magyar űrkatalógus megjelenését és hozzátette, hogy Magyarország a kötelező programokon túl a 22 tagállamot tömörítő szervezet általános technológiai programjában is részt vesz. Hangsúlyozta, hogy az ESA tevékenysége rendkívül sokrétű: a Föld megfigyelésén túl különféle tudomány- és iparágak, technológiák (navigáció, telekommunikáció, kiberbiztonság, új meghajtások, kvantumtechnológia) fejlesztésében is részt vesz, de a globális problémák – többek között energiaválság, klímaváltozás, demográfia – megoldásában is segíti a döntéshozókat.
A főigazgató felidézte, hogy az űrtevékenység számos változáson ment keresztül, egyre több szereplő részvételén és együttműködésén alapszik, finanszírozásában az állami források helyét egyre inkább átveszi a magántőke, amely kockázatot és befektetést vállal magára. A fejlesztések eredményei átkerülhetnek az űrből a mindennapi életbe, de a földi körülményekre tervezett technológiák is hasznosulhatnak az űrben, így egymást segítő innovációk hálózata jön létre – fogalmazott Johann-Dietrich Wörner.
Az űripar gazdaságilag kiemelkedően sikeres ágazat, minden 1 euró befektetés 6 euró nyereséget termel – tette hozzá az ESA főigazgatója.
