Gazdaság

Megszólalt a brókercég tulajdonosa, akinél razziát tartott a rendőrség

 

Helyreigazítás

Helyreigazítás A 2017.02.16-án megjelent, Megszólalt a brókercég tulajdonosa, akinél razziát tartott a rendőrség című cikkünkben:

Valótlanul állítottuk, hogy „a CP-nél és IT-nél ugyanazon értékesítési modell volna érvényben”. A valóság ezzel szemben az, hogy a két társaság eltérő módon működik.

Valótlanul híreszteltük, hogy a cég közvetítő szerződéseket kötött volna bárkivel, amikor azt állították: az egyik ügyfél szerint vele nem kötöttek ilyet. A valóság ezzel szemben az, hogy az IT senkivel sem köt közvetítői szerződést, mivel nem brókercég.

Valótlanul híreszteltük, hogy az egyik ügyfelet „az ügyletek előtt mindig felhívta valaki a cégtől, hogy a beleegyezését kérje egy-egy tranzakcióhoz. A valóság ezzel szemben az, hogy az IT nem értékesít részvényeket és nem működik közre egyéb tőzsdei termékek adásvételében sem.

Valótlanul állítottuk, hogy az IT Disney IPO bevezetésével hívott fel ügyfeleket. Ezzel szemben a valóság az, hogy a Disney tőzsdei bevezetésére 1940-ben került sor.

Valótlanul híreszteltük továbbá, hogy a társaság az állítólagos 2015-ös kibocsátásokat úgy ajánlotta, mint amelyen biztosan extra hasznot lehet elérni. A valóság ezzel szemben az, hogy a társaság nem ígér biztos hozamot ügyfeleiknek.

Valótlanul híreszteltük, hogy az IT ügynökei 18 és 26 év közötti fiatalemberek, a valóság ezzel szemben az, hogy idősebb munkavállalók is dolgoznak a társaságnál.

Valótlanul híreszteltük, hogy a munkatársak kizárólag jutalékot kaptak, abból éltek. A valóság ezzel szemben az, hogy a társaság állandó, fix fizetést ad munkatársainak.

Azt a valós tényt, hogy a munkatársaknak nem volt brókervizsgájuk, abban a valótlan színben tüntettük fel, mintha az IT munkatársainak kellene ilyennel rendelkezniük. A valóság ezzel szemben az, hogy a befektetési szolgáltatásokat nem az IT (hanem a Goldenburg-csoport) nyújta az ügyfeleknek, így az IT munkatársainak nem kell brókervizsgával rendelkezniük.

Valótlanul híreszteltük, hogy az IT működése a pénzügyi ágazatban boiler roomként, magyarul kazánházként, emlegetett társaságokat mintázza. A valóság ezzel szemben az, hogy a társaság kereskedési platformot értékesít, nem vesz részt tőzsdei műveletek végzésében, így nem is lehet kazánház-társaságként leírni.

Nálunk senki nem tart fegyvert az üzletkötő fejéhez, hogy mit mondjon az ügyfélnek

– mondta a 24.hu-nak Jusztin Róbert, a vizsgálat alá vont Invest and Trade Kft. tulajdonosa*. A vállalkozót azért kerestük meg, mert – mint megírtuk – csütörtök délelőtt a rendőrség a Magyar Nemzeti Bankkal közösen fogyasztóvédelmi vizsgálatot tartott az Invest and Trade (IT) nevű budapesti brókercég irodájában. Az ellenőrzés több órán át tartott, a piacfelügyelet munkatársai több kötetnyi iratot foglaltak le.

Az MNB-vizsgálat célja tisztázni, hogy az ügynökcég valóban agresszív, félrevezető termékértékesítési gyakorlatot folytat-e.

A jegybank szerint erre alapos gyanú van, és „nem zárható ki, hogy a függő ügynök üzleti tevékenysége akár egy csehországi szolgáltató társaság korábban felügyeleti intézkedéssel sújtott magyarországi ügynökeinek gyakorlatával vethető össze”.

A 24.hu információja szerint a nemzeti bank válaszában nem nevesített csehországi cég, a jól ismert Capital Partners (CP), amely 2009-ben 10 milliárd forinttal károsította meg ügyfeleit. Úgy tudjuk: a most vizsgálat alá vont cégben a CP korábbi üzletkötői, illetve vezetőségi tagjai közül sokan újra feltűntek, és ugyanazon „értékesítési modell” alapján károsították meg az ügyfeleket.

Megszólalt a brókercég tulajdonosa, akinél razziát tartott a rendőrség 1
A Magyar Nemzeti Bank munkatársai tartanak vizsgálatot az Invest and Trade irodájában, 2016. február 16-án. (Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás)

A tulajdonos szerint minden rendben

Jusztin Róbert azt mondta, hogy állnak a vizsgálat elébe, nem követtek el jogellenes cselekményeket, és bízik benne, hogy tisztázzák magukat. Kérdésünkre először tagadta, hogy bármi kapcsolat lenne a Capital Partners és az IT között, majd elismerte, hogy korábban ő is a CP-nél dolgozott, de „ez nem jelenti azt, hogy megtévesztették volna az Invest and Trade ügyfeleit”.

Az agresszív telefonos értékesítésről azt mondta,

relatív, hogy mi számít agresszívnak.

Jusztin szerint a telemarketing egy bevett, legális értékesítési eszköz, amely bármilyen termékre – például mosóporra vagy pénzügyi eszközre – is vonatkozhat. Nekik alapelvük, hogy a tőzsde kockázattal jár, erre mindig felhívják ügyfeleik figyelmét, és amúgy sem kezelik az ügyfelek számláját.

Arra a kérdésre, hogy mekkora ügyfélkörrel rendelkeznek, azt válaszolta, hogy ha tudná, akkor sem mondaná meg, mert ez üzleti titok. További kérdezősködésünkre elárulta, hogy szó nincs ezres ügyfélszámról, ennek legfeljebb a tizedéről van szó, azaz százas nagyságrendről.

Mit lehet tudni a cégről?

Az Invest and Trade Pénzügyi Tanácsadó és Marketing Kft. 2012-ben alakult. Korábbi tulajdonosai felváltva Jusztin Róbert és Riczkó István voltak, jelenleg a cég Jusztin egyszemélyes tulajdona. Főtevékenységük értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység. 2015-ben 138 millió forintos árbevétel mellett 7 millió forintos adózás utáni eredményt értek el az Opten céginformációs rendszere szerint. Az MNB nyilvántartásában az itthon határon átnyúló szolgáltatást nyújtó ciprusi befektetési vállalkozás, a Goldenburg Group Limited függő ügynökeként szerepel. A felügyelet honlapján a befektetőknek szóló figyelmeztetések között nem találtuk a cég nevét.

Kazánház cégek

A cégre rálátó forrásaink szerint az IT ügynökei 18-26 év közötti fiatalemberek, akik kizárólag jutalékot kaptak, abból éltek. Így az volt az érdekük, hogy minél több tranzakciót generáljanak, ezért sokszor beszélték rá az ügyfeleket, hogy a nemrég megvett értékpapírokat adják el és vegyenek helyette másokat. Az ügynököknek még brókervizsgájuk sem volt, 3 napos képzésen okosították ki őket, hogy milyen technikákkal lehet rábeszélni embereket a részvények vételére.

A tájékoztatás is elégtelen volt, a cég igen lazán kezelte a magyar tőkepiaci szabályokat, állították lapunknak a volt ügyfelek.

Mint egy károsult az 24.hu-nak elmondta: 30 millió forintot bukott az IT-nél több ügyleten, ám amikor reklamált, azt mondták neki, hogy nem tehetnek a mínuszokról, ez a tőzsdei kereskedés velejárója. Egy másik károsult azt mondta lapunknak: vele nem kötött közvetítői szerződést a cég, de az ügyletek előtt mindig felhívta valaki a cégtől, hogy a beleegyezését kérje egy-egy tranzakcióhoz. A brókercég többek között Ferrari, illetve Disney részvénykibocsátást ajánlott ügyfeleinek 2015-ben, mint amelyen biztosan extra hasznot lehet elérni, mondták forrásaink.

A beszámolók alapján az Invest and Trade működése a pénzügyi ágazatban boiler roomként – magyarul kazánházként – emlegetett társaságokat mintázza. Ezek a cégek rendkívül erőszakos technikát alkalmaznak és az ügyfelek érdekeit figyelmen kívül hagyva üzletelnek, megrövidítve a kisbefektetőket. Bár az Invest and Trade történetének minden bizonnyal itt nincs vége, az ügyfelek nagy valószínűséggel futhatnak a pénzük után.

* FRISSÍTETT: cikkünk eredeti verziójában – elírás miatt – Jusztin Róbert neve helyett Riczkó István neve szerepelt. Az érintettektől elnézést kérünk. 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik