A kormányzati szektor eredményszemléletű hiánya (ESA-deficit) a GDP 1,6-1,8 százalékos sávjában lehet 2016-ban, ami 100-150 milliárd forintos mozgásteret jelent, tehát a költségvetési törvény elfogadásakor feltételezett 2,0 százalékos GDP-arányos deficitcélnál kedvezőbb hiány alakulhat ki a GDP 0,2 százalékát kitevő, szabad tartalékok teljes elköltése esetén is – állapította meg az elemzés.
Ezt a fiskális mozgásteret ugyanakkor ki is kell használni a gazdasági növekedés fenntartása és gyorsítása érdekében, hogy a költségvetés felől érkező gazdasági impulzus ne legyen kisebb a tervezettnél – hangsúlyozta elemzésében a jegybank.
Bevételek
A központi alrendszer elsődleges bevételei az MNB előrejelzése szerint a GDP 0,6 százalékával lehetnek magasabbak a költségvetési törvény aktuális előirányzatainál.
Az adó- és járulékbevételekből együttesen a GDP 0,2 százalékát meghaladó bevételi többlet elsősorban a szociális hozzájárulási adóból, az egyéni járulékokból és a jövedéki adókból ered, de további bevételi többlet származik az állami vagyonbevétel (földértékesítés) többletéből, mely a GDP 0,3 százalékát is elérheti – vélekednek az MNB elemzői.
Kiadások
Az elsődleges kiadási tételekre vonatkozó prognózis a GDP 0,3 százalékával nagyobb kiadási szinttel számol a költségvetési törvény előirányzataihoz képest. Ennek fő oka, hogy a kormányzat várakozásához képest 68 milliárd forinttal magasabb igénybevételre számítanak az MNB-ben a családi otthonteremtési támogatásoknál, ami a GDP 0,2 százalékával nagyobb támogatások folyósítását teszi szükségessé. Emellett az első félévi adatok alapján a költségvetési szervek kiadásait is magasabbra becsülik a törvényi előirányzatnál.
Hiány
A költségvetési törvény az államháztartás ESA-hiányát 2017-re a GDP 2,4 százalékában határozza meg, ami a hiány 0,4 százalékpontos növekedését jelenti a 2016-os előirányzathoz képest. Az MNB előrejelzése szerint ez akkor elérhető, ha az Országvédelmi alap felét nem használja fel a költségvetés.
2017
Az MNB előrejelzése szerint a központi alrendszer 2017-es pénzforgalmi bevételei csak kismértékben, a GDP 0,1 százalékával maradhatnak el a tervezettől az általános forgalmi adóból és a személyi jövedelemadóból várható alacsonyabb bevételek miatt. A gazdálkodó szervezetek befizetései, a jövedéki adóból érkező bevételek, illetve a társadalombiztosítási alapok bevételei viszont az MNB prognózisa szerint előirányzatoknál kedvezőbben alakulhatnak.
A jövő évi pénzforgalmi kiadások ugyanakkor számottevően, GDP-arányosan 0,5 százalékkal, mintegy 180 milliárd forinttal alacsonyabbak lehetnek az elfogadott költségvetési törvényben szereplőknél. Az európai uniós programokhoz kapcsolódó kifizetések vártnál lassúbb felfutása miatt 270 milliárd forinttal kevesebb kifizetésre számít a jegybank, mint a költségvetési törvény, de a lakásépítési támogatásoknál 75 milliárddal nagyobb összeget prognosztizál.
