Törökország és Oroszország kibékülése után ismét felvetődött mindkét ország részéről a Török Áramlat gázvezeték megépítése. A terv aggasztja az Európai Unió tisztségviselőit, de elemzők úgy vélik: kevéssé valószínű, hogy valóra váltanák.
Az EU-ban azért tartanak a Török Áramlattól, mert növelné az orosz gáztól való függőséget, és elzárná az utat a Kaszpi-tengeri régió jelentette alternatíva előtt, miközben Törökországgal váltanák ki a meglévő ukrajnai tranzitútvonalat.
Elemzők szerint azonban a török-orosz viszony továbbra is törékeny, a helyzet pedig még bizonytalanabb a puccskísérlet után. A brüsszeli székhelyű Bruegel gazdasági elemzőintézet kutatója, Simone Tagliapietra úgy vélte: ilyen fokú bizonytalanság közepette józanul nem lehet elköteleződni hatalmas infrastrukturális beruházások mellett. A gázvezetékre vonatkozó kijelentések inkább politikai üzenetként foghatók fel – mondta.
Mégis, Recep Tayyip Erdogan és Vlagyimir Putyin a következő hónapra kitűzött találkozójuk során megkötheti a megállapodást. Az eddigi közlések szerint kezdetnek két vezeték megépítését tervezik, melyek harmincmilliárd köbméter éves kapacitással rendelkeznek. Az idei évben Ukrajna 72 milliárd köbméter orosz gáz továbbításával számol.
A Török Áramlat terve egyébként abban különbözik a két éve elbukott Déli Áramlatétól, hogy csak az Európai Unió határáig szállítanák a gázt, hogy elkerüljék az uniós szabályoknak való megfelelést.
Brüsszel ehelyett a Déli Gázfolyosó tervét támogatja, amely Azerbajdzsánból szállítana gázt az európai piacokra, már 2020-tól. Tranzitországként ebben is kulcsszerepe lenne Törökországnak, ezért figyelik aggodalommal az orosz terveket.
Az Energiatanulmányok Oxfordi Intézetének kutatója, Katja Yafimava is szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Török Áramlatot valaha is kiépítenék teljes kapacitással. Úgy vélte, Oroszországnak egyáltalán nem célszerű a problémás ukrajnai tranzitot egy problémás török viszonyra cserélni. Ráadásul Törökországnak sem érdeke, hogy túlságosan függjön az orosz gáztól. (Reuters)
