Elképesztő magasságokba emelkedtek az albérletárak, és már nem csak a fővárosban. Az OTP Ingatlanpont és az OTP Jelzálogbank közleménye alapján megírtuk, Debrecent, Szegedet, Győrt, Miskolcot és Pécset is elérte a drágulási hullám.
- Budapesten a 40 négyzetméteresnél kisebb lakások havi bérleti díja 100 ezer forintra nőtt, egy 40-80 négyzetméteres lakásért már átlagosan 140 ezer forintot kell fizetni. De azok sem ússzák meg olcsón, akik társbérletben gondolkodnak: egy 80-120 négyzetméteres lakást havi 247 ezer forintos áron adnak ki. Rezsi nélkül.
- Egyedüli egyetemi nagyvárosként Győrben nem jelentkezett a drágulás: itt a 40-80 négyzetméteres lakások bérleti díja még csökkent is, átlagosan havi 98 ezer forintra. Ezzel szemben Debrecenben kilőttek az albérleti árak: a 40 négyzetméternél kisebb lakások bérleti díja 63 százalékkal (!), átlagosan 65 ezer forintra emelkedett. Szegeden a garzonlakások havi bérleti díja 55 ezer forintra nőtt, ahogyan a pécsi garzonok árát is megkérik: átlagosan 50 ezer forinttal kell kalkulálni havonta.
Érthető, hogy sokan halogatják a családi fészekből való kirepülést. A fővárosban még kiadó szobát sem könnyű kifogni havi 25 ezer forint alatt. A Budapest Albérlet nevű Facebook-csoportban körbenézve arra jutottunk, hogy ez az erősen kompromisszumos megoldás is legalább havi 30-40 ezer forintos kiadást jelent.
Olcsóbb, de linóleumszagú a kollégium
A bérlet alternatívája lehet a kollégiumi elhelyezés, ami bár kézenfekvőnek tűnik, az általunk megkérdezett egyetemisták mindegyike csak legvégső lehetőségként számol a beköltözéssel. A hallgatók arra panaszkodtak, hogy a kollégiumokban gyakorlatilag képtelenség magánéletet élni: a legjobb esetben is kétágyas szobába kerülnek, ahol a szobatárs jóindulatán és lehetőségein múlik, hogy egyedül lehetnek-e, vagy fogadhatnak-e vendéget. A tanulmányok szempontjából sem tartják jónak a kollégiumokat: a kisebb lakóközösségek tagjai gyakran nem ugyanúgy közelítenek kötelességeikhez, ez pedig súrlódásokhoz vezet. Elégedetlenek a kollégiumok felszereltségével is: volt, aki “szocreál linóleumszagra”, más a dohos lambériára panaszkodott, de akadt olyan is, aki atka-allergiája miatt egyenesen kínzókamraként emlegette az általa ismert kollégiumot.
Pedig a pénztárca számára ez a legkedvezőbb: az ELTE Ajtósi Dürer sori kollégiumában havonta 12 320 forintot kérnek, a Debreceni Egyetem Diákapartmanjában havi 22 ezer forintba kerül a lakhatás, a Hajdúböszörményi Kollégiumban a legolcsóbb, havi 12 ezer forint, az egyágyas elhelyezésért, a Kossuth Lajos kollégiumban pedig havi 35 ezer forintot kell fizetni. A hallgatók szociális rászorultság alapján kedvezményt és ösztöndíjat is kaphatnak.
Tanulás vagy pénzkereset? Tessék dönteni!
Vera két éve él a fővárosban, a Somogy megyéből érkezett 21 éves lány – szüleihez hasonlóan – a pedagógusi pályát választotta.
Mindenképpen nappali tagozatra akartam menni, a gimnáziumi tanáraim is erre biztattak. Szüleim nem akarták, hogy nekem is olyan körülmények között, zsúfolt, idegen szobákban, tojáshéjon járva vagy állandó buliricsajban kelljen eltölteni ezeket az éveket, ahogyan annak idején nekik, ezért a kollégium csak zs-tervként került szóba. Bár érettségi után dolgoztam egy évet külföldön, nem állt össze az a pénzmennyiség, amivel biztonságosan nekivághattam volna a városnak. Végül apáék eladták mama telkét, hogy Pesten tanulhassak, mama pedig beköltözött hozzánk
– meséli Vera, aki unokatestvérével bérel egy másfél szobás, nem a legjobb állapotban lévő, 50 négyzetméteres, kelenföldi panellakást havi 75 ezer forint plusz rezsiért. A jelenlegi viszonyok között ez egy remek fogás, és bár a lelakott ingatlanba minden gépet és a bútorok háromnegyedét is nekik kellett vinniük, a bérleti díjat két év alatt csak havi 10 ezer forinttal emelte a tulajdonos. Az indulás legköltségesebb része a kéthavi kaució és a kisebb felújítási munkák kifizetése volt. Vera nem éli fel a nagymama telkének eladásából származó pénzt, ha teheti, elvállalja a diákszövetkezet által felkínált munkákat, ám vizsgaidőszakban gyakran döntenie kell a tanulás és a pénzkereset között.
Erasmussal szeretnék fél évet Finnországban tanulni, de nagy a hajtás a helyekért, rossz átlaggal esélyem sem lesz. Karácsony környékén elég sok diákmunka van, de a december már vizsgaidőszak, ráadásul nem ártana néhány napot otthon is lenni a szüleimmel
– mondja Vera, aki szerint összehasonlíthatatlan előnyben vannak azok, akiknek nincs más dolguk, csak tanulni.
Akinek lakást tudnak venni vagy bérelni a szülők, bringával indul a futóversenyen. Nem kell a pénz miatt aggódni, összehangolni a munkát az előadásokkal, egy tízórás éjszakai műszak után beülni a szemináriumra. Jobb jegyeket kapnak, aztán emiatt nagyobb ösztöndíjat is. Vannak olyanok, akiket egy szülővel vagy egyedül, öneltartóként jelentenek be a saját lakásukba papíron, így szociális ösztöndíjat is kapnak. Épp azok, akik minden sítáborban ott feszítenek és hétvégente nem pultozni mennek a bulikba, hanem szórakozni.
Melinda a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója, tavaly augusztusban költözött be egy 70 négyzetméteres lakásba. A VII. kerületi két plusz negyedszobára hárman vannak, az elmúlt alig egy évben 15 ezer forinttal, havi 90 ezerről 105 ezer forint plusz rezsire emelkedett a bérleti díj. De csak “baráti alapon”, mivel a tulajdonos ismeri őket és tudja, hogy az ingatlan jó kezekben van.
A szüleimtől nem fogadok el pénzt, épphogy kijövök úgy, hogy néha elvállalok ezt-azt. Eleinte sokat dolgoztam, de akkor nem ment a tanulás, aztán muszáj volt a vizsgákra koncentrálni és háttérbe szorult a pénzkereset. Most az ösztöndíjamból fizetem az albérletet, csak egy picit kell kiegészíteni.
Nem ismeretlen számára a kollégium, két évet töltött el ott, de nem vágyik vissza. Zajról, bulikról, a privát szféra hiányáról, horkolásról és az idegenek zavaró közelségéről beszél.
Budapesten élni nem olcsó mulatság
Gábor Szombathelyen tanul rekreáció szakon. Gimnazistaként ő is úgy tervezte, hogy a Testnevelési Egyetemen szerez diplomát. Aztán a szülei lehűtötték: a városban élni nem olcsó mulatság. Nem csupán a lakhatás miatt, az utazás is drága, ráadásul Budapestről macerásabb hazaugrani egy kis főtt ételért. Egy takaros, 37 négyzetméteres garzonban él, havi 30 ezer forintot fizet a tulajnak, aki egyelőre nem akar emelni. A lakást bútorokkal, gépesítve vette át.
Ennyiért Pesten szobát sem kapni, és nekem fontos, hogy ne kelljen másokhoz alkalmazkodni. Lehet, hogy ez kényeskedésnek hangzik, de nem tudok zajban tanulni. Az is szempont, hogy a barátnőm nálam tudjon aludni és néha össze tudjunk röffenni a haverokkal kulturált alkoholfogyasztás céljából. Az Eb-t is nálam néztük, ide menekültek a koleszosok is.
Mint mondja: kivételes helyzetben van, szülei támogatása mellett nem kell dolgoznia a főiskola mellett. Valóban a szerencsés kisebbséghez tartozik, egy tavaly szeptemberi felmérés szerint a hallgatók 63 százaléka vállal munkát tanulmányai mellett, legtöbben részmunkaidőben, 18 százalékuknak okoz nehézséget a megélhetéshez szükséges pénz előteremtése.
