Zsidai Zoltán Roy szerint a magyar gasztronómia fellendüléséhez az kellett, hogy az egész szakma összefogjon. További céljaik elérésében sokat segíthet majd a Magyar Turisztikai Ügynökség, amely a következő években remélhetőleg támogatja a gasztronómiát, felülvizsgálva a jogszabályokat és az oktatást is. Azzal, hogy a kormány stratégiai, fejlesztési szintre emelte a szektort, történelmi esélyt adott nekik.
Most itt a lehetőség, hogy új sebességi fokozatba kapcsoljunk, ehhez teljes összefogásra van szükség a szakmában.
Szerinte nincs igazi megosztottság, noha sokan kiléptek a Magyar Gasztronómiai Egyesületből, hogy létrehozzák a Pannon Gasztronómiai Akadémiát (PGA). Az interjúban Zsidai hosszan sorolja a “miérteket”. Úgy látja, a gasztronómia és az idegenforgalom egészét meghatározó szervezetekben tapasztalható ellentétek hátterében az állam által nyújtott egyre nagyobb források állhatnak.
Azt is elárulja, miként sikerült elérni az éttermi szolgáltatások áfájának csökkentését, amiért ő maga már öt éve küzd. Egyedül a szállodaszövetség állt egy ideig mellé, egyébként csak azt hallotta, hogy ez butaság, nem megy át a döntéshozókon. Ő viszont folyamatosan harcolt, majd a Századvég készített egy kutatást,
amelyben különböző szcenáriókban megvizsgálta, mi lehet az áfa csökkentésének hatása. Így született meg az a modell, amelyet 2018-tól vezetnek be. Ennek alapján gyakorlatilag 9 százalék lesz az áfa, 5 + 4 százalék, amelyből utóbbi tétel a Magyar Turisztikai Ügynökség költségvetésébe folyik be, és országmarketingre költhető.
Az étterem-tulajdonos elismeri, segítséget jelenthetett az is, hogy jó a kapcsolata Orbán Viktor lányával, aki korábban a mentorának nevezte. Szerinte Orbán Ráhel rálát a szállodaiparra, a gasztronómiára, a fesztiválturizmusra. Munkahelyein megismerte a kihívásokat, amelyekkel szembe kell néznie a szakmának.
Nyilván sok lehetőségem volt tanítani őt, és elmagyarázni az iparág működését, összefüggéseit. Ráhel agilis, intenzív és okos lány, akinek jó iskolái voltak, és rengeteget akar tanulni.
Az interjúban a szakember beszél arról is, hogy egyre több ugyan a jó magyar alapanyag, de még mindig nagyon kevés, illetve azt is elárulja, miért értelmezhetetlen kifejezés számára a „hungarikum”. A teljes cikk a hétfői Magyar Nemzetben.
