Elsőre jól mutat a friss foglalkoztatási statisztika

A KSH jelentése szerint 2015. október–decemberben a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 259 ezer fő volt, 118 ezer fővel (2,8 százalékkal) több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 64,8 százalékra emelkedett, ezen belül a férfiak foglalkoztatási mutatója javult nagyobb mértékben. Az összességében 118 ezer fős növekedéshez a hazai elsődleges munkaerőpiac 58 ezer fővel járult hozzá, a közfoglalkoztatottak köre 54 ezer fővel bővült, miközben külföldi telephelyen 6 ezer fővel dolgoztak többen. Vagyis a növekmény kevesebb mint felét tették ki az új magyarországi piaci munkahelyek.

A 4,259 millió főből csak 3,909 millió fő dolgozott a hazai elsődleges munkaerőpiacon. A többiek vagy közfoglalkoztatottnak tekintették magukat (232,3 ezer fő) vagy külföldi telephelyen dolgoznak (117,1 ezer fő).

2015-ben a foglalkoztatottak éves átlagos száma 4 millió 210 ezer fő volt, 110 ezer fővel haladta meg a 2014. évit. A 15–64 évesek körében 63,9 százalékos volt a foglalkoztatási ráta, 2,1 százalékponttal magasabb az előző évinél.

Foglalkoztatottság október-decemberben

A foglalkoztatottak közül 4 millió 221 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 2,2 százalékponttal, 64,8 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 3,3 százalékal, 2 millió 295 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,8 százalékponttal, 71,4 százaléra nőtt. A 15–64 éves női foglalkoztatottak száma 2,0 százalékkal, 1 millió 927 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 1,6 százalékponttal, 58,4 százalékra javult.

• A 15–24 éves foglalkoztatottak létszáma 292 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 2,2 százalékponttal, 26,8%-ra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves, valamint az idősebb, 55–64 éves foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 81,1%-ra, utóbbiaké 3,8 százalékponttal, 46,7%-ra.
• A 20–64 éves korcsoport esetében – mely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 2,2 százalékponttal, 69,7%-ra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75% célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 76,8, a nőknél 62,7%.
• A foglalkoztatás szintje a 15-64 évesek körében valamennyi régióban emelkedett, a legjelentősebben – 3,2, illetve 3,1 százalékponttal – Észak-Magyarországon és Közép-Dunántúlon. A foglalkoztatási ráta Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb (68,8%), Észak-Alföldön a legalacsonyabb (59,9%).

Munkanélküliség

2015. október–decemberben a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 38 ezer fővel, 281 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,0 százalékponttal, 6,2 százalékra csökkent. A férfiakat alacsonyabb szintű munkanélküliség jellemezte, és esetükben a javulás is nagyobb mértékű volt.

2015-ben éves szinten átlagosan 308 ezer fő volt a munkanélküliek száma, 35 ezer fővel kevesebb, mint 2014-ben. A munkanélküliségi ráta 6,8 százalékos értéke 0,9 százalékponttal volt alacsonyabb az előző évinél.

2015. október–decemberben az egy évvel korábbihoz képest:

• A 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 25 ezer fővel, 146 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,2 százalékponttal, 5,9 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 13 ezer fővel, 135 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 0,7 százalékponttal, 6,5 százalékra mérséklődött.
• A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 3,0 százalékponttal, 15,3 százalékra csökkent, de a munkanélküliek 19 százaléka továbbra is ebből a korcsoportból került ki.
• A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak és az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 0,9 százalékponttal, 5,5 százalékra, utóbbiaké 0,8 százalékponttal, 5,0 százalékra.
• A munkanélküliség átlagos időtartama 18,4 hónap; a munkanélküliek 48,3 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.
• A munkanélküliségi ráta – Dél-Dunántúl kivételével – mindegyik statisztikai régióban csökkent. Legjelentősebb a változás Észak-Magyarországon, ahol 2,3 százalékponttal 7,1 százalékra csökkent a munkanélküliség. A legjobb mutatóval rendelkező Nyugat-Dunántúlt 0,5 százalékponttal alacsonyabb, 3,5 százalékos ráta jellemezte, míg Észak-Alföldet a 0,5 százalékpontos javulás ellenére is ennek közel háromszorosa, 10,2%.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint 2015. december végére a nyilvántartott álláskeresők létszáma 13,7 százalékkal, 337 ezer főre csökkent.

Elemzői vélemények

Az Erste elemzői, Barczel Vivien és Ürmössy Gergely összességében úgy látják, hogy 2015 egészében is folytatódott a munkaerőpiac feszesebbé válása, hiszen amellett, hogy csökkent a munkanélküliek száma a 15-74-es korosztályban, az aktív munkaerőként számon tartott emberek száma 4,5 millió fölé kapaszkodott, ami azt jelenti, hogy az aktivitási ráta soha nem látott szintre, 60% fölé emelkedett 2015-ben.

Fontosnak tartották azonban azt is megemlíteni, hogy a munkanélküliségi és foglalkoztatottsági számok javulásában nagy szerepet játszott a közmunka program, hiszen az év végére több mint 230 ezer főt foglalkoztattak a program keretein belül. Ez azt jelenti, hogy nagyjából minden huszadik foglalkoztatott a közmunkaprogramban helyezkedett el. A közmunkaprogram mellett az elsődleges munkaerőpiac is fokozatosan élénkült a tavalyi év során, azonban az üteme egyelőre nem nevezhető lendületesnek. Előretekintve, idén is folytatódhat a munkanélküliségi ráta csökkenése, 2016-ban átlagosan 6,5% vagy akár enyhén az alá eshet a mutató.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint biztató, hogy a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések többnyire továbbra is a foglalkoztatási szándék növekedését jelzik. A foglalkoztatottak számának növekedése a gazdaság munkahelyteremtő képességét is tükrözi, az elsődleges munkaerőpiacon 58 ezer új munkahely keletkezett egy év alatt, ami némi élénkülés az előző háromhavi átlaghoz képest – mutatott rá.

Az NGM nagyon elégedett

Már majdnem két éve 4 millió felett van a foglalkoztatottak száma Magyarországon a KSH legfrissebb jelentése szerint – hangsúlyozta a minisztérium a KSH statisztikát kommentáló közleményében. Ez azért van szerintük, mert a magyar reformok láthatóan működnek, hiszen 25 éve nem volt ilyen magas a foglalkoztatottak száma hazánkban, a munkanélküliségi ráta pedig továbbra is 6,2 százalékon áll, így már öt hónapja 300 ezer alatt van a munkanélküliek száma.