A komposztfűtéses melegházról azt kell tudni, hogy ez olyan rendszer, amely saját maga termeli az energiát. Képes arra, hogy amikor februárban vagy márciusban beindítjuk a termelést, akkor ne külső energiával kelljen fűteni. Nagyon egyszerűen meg lehet oldani. Amikor kiástuk a melegházat, akkor egy 1 méter mély gödröt ásunk. Az 1 méter mély gödör alján párhuzamosan megy két, 20×20 cm-es csatorna. Ezek végébe műanyag csövek vannak beállítva, ezek szállítják a levegőt. Azért kell a levegő a rendszernek, mert komposztálódnia kell az aljának.
Azt csináljuk, hogy amikor megástuk a gödröt, és benne van ez a két pár cső, akkor ennek a tetejére körülbelül 30 cm vastagon ágakat pakolunk keresztbe. Ezek az ágak biztosítani tudják a laza szerkezetet és a szellőzést, hogy a csatornán keresztül az oxigén fel tudjon jönni ehhez a komposztálandó anyaghoz. Utána ezt a gödröt, az ágak tetejére színültig, küszöbig megrakjuk azzal az anyaggal, amit komposztálni fogunk: a kikerülő gyomokkal, az állatok alól az alommal, és ezt szépen megrétegezzük (1 nitrogén:35 szén arányt állítjuk be ezzel). És amikor szeretnénk elindítani, hogy hőt termeljen, akkor tulajdonképpen belocsoljuk az egészet vízzel. Ezt megágyazzuk ősz folyamán és mondjuk, februárban belocsoljuk, majd néhány nap múlva a rendszer elkezd hőt termelni és a belső hőmérséklet 64 Celsius-fokig megy fel. Miután beindulnak kémiai folyamatok, akár 70 fokig is tarthat ez a hőtartomány. Ez kb. 2 hónapig hőt termel.
Az Ökotrip korábbi adásaiban is bemutattunk már találékony, fenntartható környezetterhelésű megoldásokat. Az egyik ilyen a komposztot termelő illemhely, vagy a másik a magas hatékonysággal üzemelő tömegkályha. A sorozat nyitó epizódjában pedig Gyulai Iván, a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány elnöke foglalta össze, hogy mennyire pusztítja és éli fel az ember a környezetét.
