Gazdaság
Image: 73438593, A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Fiumei úti épülete, Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com

Egyszerre kegyetlen és gáláns a kormány a nyugdíjasokkal

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2015. 09. 17. 07:00

Az Alkotmánybíróság kedden úgy döntött, hogy alkotmányellenes a Kúriának az a végzése, amely lehetővé tette, hogy népszavazást lehessen kezdeményezni (a nőkhöz hasonlóan) a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásáról. A népszavazás kezdeményezői megdöbbentőnek találták az AB elutasító döntését, a kezdeményezést támogató MSZP szerint olyan, mintha a Fidesz pártjogászai döntöttek volna, a szintén férfi 40-et pártoló Jobbik nem mond le arról, hogy a férfiak is 40 év munkaviszony után elmehessenek nyugdíjba, a Fidesz pedig ismét kijelentette, nyugdíjcsökkenést okozhat a szocialisták és a Jobbik ötlete. (A népszavazást egyébként nem a két párt kezdeményezte, hanem a Vasutasok Szakszervezetének tisztségviselője, Bodnár József).

Az alkotmányjogi panasz benyújtók egyikének ügyvédjogi képviselője, Dessewffy Alice pedig az MTI-nek korábban kifejtette: a nők esetében az egyenjogúság valójában a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg. Éppen ezt veszélyezteti a támadott népszavazás, amely ha sikeres lesz, törvényalkotási kötelezettséget ró az Országgyűlésre. Amennyiben pedig ennek következtében a nőkre és a férfiakra egységes nyugdíjszabályokat alkotnak, megszűnik a nők pozitív diszkriminációja, ráadásul, ha ezt egy változatlan költségkeret mellett teszik, akkor nyilvánvalóan csökkenni fognak a nyugdíjak.

Arra voltunk kíváncsiak, mi van a politikán túl, vagyis mit mondanak a szakértők. Kell-e a nők 40? Kell-e a férfiak 40? Vagy másképp feltéve a kérdést: mi legyen azokkal az emberekkel, akik a nyugdíjhoz közeledve nem kapnak munkát?

Gáláns és kegyetlen

A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének (MTA KTI) munkatársa, Simonovits András nyugdíjszakértő szerint miközben Orbán Viktor gáláns a nőkkel, mármint azokkal, akiknek megvan a 40 éves jogviszonyuk (nem a 40 éves munkaviszonyuk), aközben hihetetlen kegyetlen azokkal a nőkkel, akiknek 39-38-37 év szolgálati idejük van. És minden férfival is.

Az a véleménye tehát, hogy nemhogy be kellene hozni a férfi 40-et, hanem meg kellene szüntetni a nők 40-et is (szerinte az úgy, ahogy van, hülyeség) és vissza kellene térni az előrehozott nyugdíjhoz. Csak nem olyan felvizezett formában, ahogy azt alkalmazták – tette hozzá. És meglátása szerint nyugodtan le lehetne vonni évi 3-4 százalékot azoktól, akik egy-egy évvel az általános korhatár előtt mennek nyugdíjba.

Van rá példa máshol

Megjegyezte: a világ számos országában van minimális nyugdíjkorhatár, ami általában 2-3-4 évvel alacsonyabb, mint az általános korhatár. Az ilyen nyugdíjrendszerek választási lehetőséget adnak a munkavállalónak. Igaz, a korábbi nyugdíjazás cserébe kemény, zsebbe vágó kompromisszummal jár együtt.
Példát is mondott: Amerikában 66 év az általános nyugdíjkorhatár (amire 100 százalékos nyugdíj jár) és leghamarabb 62 éves korban lehet nyugdíjba vonulni. Aki azonban az utóbbi lehetőséggel él, annak azzal kell számolnia, hogy 32 százalékkal csökkentik a járadékát, méghozzá élethosszig. De legalább van választási lehetőség. Amit az Orbán-féle otromba politika két paraméterre egyszerűsít: a 40 éves jogviszony nőknek, vagy 62,5 éves korhatár mindenki másnak – jegyezte meg.

Jó, hogy elmeszelte a kezdeményezést az AB

Simonovits András személy szerint örül, hogy az Alkotmánybíróság elkaszálta a Kúria népszavazási kezdeményezést engedélyező döntését a férfi 40 nyugdíj témájában. Ennek ellenére szerinte rosszul felépített az az alkotmányrendszer/alaptörvény, amiből kiindulva két bíróság ellentétes döntést tud kihozni. Továbbá azt is furcsának találja, hogy miután elindult a népszavazási kezdeményezés, aláírásgyűjtés, most leállítják.

Magánvéleménye, hogy az MSZP szerepe szégyenletes volt ebben az ügyben, amikor a Jobbikkal karöltve beállt a férfi 40 mögé a butaságot támogatni. Megkönnyebbülhetnek a szocialisták, hogy megszabadulnak ettől az egésztől – tette hozzá.

Nem a 150 milliárd a kérdés lényege

Felvetettük, hogy a kezdeményezés arra azért jó lehetett, hogy felhívja rá a figyelmet, kezelni kell azok helyzetét, akik nem tudnak már dolgozni, nem kapnak állást, de még nem vonulhatnak még nyugdíjba. Szerinte erre sem volt jó a kezdeményezés, mert nem az előre hozott nyugdíjról szólt. Ezt jól jelzi az is, hogy nemigen szállt vitába vele senki arról, hogy 3, 4 vagy 5 százalékot vonjanak-e le attól (kvázi büntetésként), aki korábban szeretne nyugdíjba menni egy rugalmas, előrehozott nyugdíjat is megengedő rendszerben.

Olyan kőkorszaki a magyar gondolkodás, hogy csak odáig jutottak, ki lehet-e fizetni 100-150-200 milliárd forintot a férfi 40-re – mondta. Szerinte a problémára az előre hozott nyugdíj lehet a megoldás, és a korhatár alattiak visszaengedése a nyugdíjrendszerbe, hogy ne keletkezzenek hamis illúziók (mintha 180 milliárd forintos megtakarítás lenne a nyugdíjrendszerben).

Nem kell nemek szerint különbséget tenni

Kérdeztük azt is, ha az amerikai példát magyarítanánk, akkor a 62,5 éves általános nyugdíjkorhatárhoz képest mit javasolna. Szerinte 59-60 évnél lehetne meghúzni a minimális nyugdíjkorhatárt. Az amerikaihoz hasonló évi 8 százalékos levonást azonban elviselhetetlenül szigorúnak tartja, helyette 4 százalékot gondol méltányosnak. Tehát javaslata szerint ha valaki 59 évesen akarna nyugdíjba menni, akkor 14 százalékkal kevesebb nyugdíjjal kellene beérnie, amíg él.

Elismerte, ha ezt bevezetnék, akkor az tényleg okozna hiányt a költségvetésben. De mint mondta, a hatékonyságot és a szolidaritást nehéz egyszerre megnyerni. Valamiféle egyensúlyt kell megtalálni. És az is biztos, tette hozzá, hogy lesznek olyan emberek, akik kihasználják a rendszert, elmennek korán nyugdíjba. De mégis, nem lehet erőszakkal bent tartani mindenkit 62,5 évig – hangsúlyozta. A maga részéről semmilyen különbséget nem tenne nemek szerint. És különösen nem hozná helyzetbe a gyermektelen nőket, köztük azokat, akik esetleg jobban keresnek, mint a férfiak. Mert szerinte nem ez a megoldás. Hanem a rugalmas nyugdíjrendszer, a több bölcsőde és óvoda, több segítség a nőknek.

Miért lenne pont 40?

Matits Ágnes közgazdász nyugdíjszakértőtől ugyanazt kérdeztük, kell-e a nők 40, kellene-e a férfiak 40, és ha nem, mi legyen azokkal, akik a nyugdíjhoz közeledve nem tudnak munkát szerezni, és így jövedelem nélkül kénytelenek élni. Szerinte tévedés azt gondolni, hogy pont azoknak nincs munkájuk a nyugdíjhoz közeledve, akiknek van már 40 év munkaviszonyuk. Vagyis meggyőződése, hogy a 40-es program nem oldaná meg azok helyzetét, akik a nyugdíj előtt nem sokkal már nem tudnak munkát szerezni. Ugyanis tapasztalata szerint akinek 40 év munkaviszonya van, annak feltehetően nyugdíj előtt is van munkája. Legfeljebb azt mondhatja, hogy ő már fáradt.

Szerinte amikor nőnek a várható élettartamok, akkor a férfi 40 egy olyan igény, amivel azt követeljük, hogy még a régi rendszerben érvényes 60 évnél is hamarabb mehessenek nyugdíjba bizonyos emberek. Hozzátette, ha belegondolunk, a nőknél nem 60 év volt az akkori nyugdíjkorhatár, hanem 55 év. És ezt az 5 év különbséget annak idején nemigen ellenezte senki – jegyezte meg. Igaz, nem is igen volt erre mód, mert nem olyan világ volt – tette hozzá.

Az a véleménye, hogy mindenféle nyugdíjszakmaiságot nélkülöz az az elv, ami szerint pont 40 év után lehetne nyugdíjba menni. Miért pont 40? – kérdezte.

Felemás egyenlősdi

Az, hogy a nőknek él a lehetőség, az szerinte az olyan kivételek közé tartozik, amely valószínűleg nem kellene. De az a nyugdíjszabályozás is olyan, mint az összes többi magyar előírás: megszabunk valamit, hogy utána mindenféle kivételeket engedélyezzünk. Szerinte annak eldöntését, hogy a nőknél jogos-e az engedmény inkább a szociológusokra kellene bízni. Leszögezte: nyugdíjszakmai indoka nincs annak, hogy bárki ilyen kivételezett legyen. Szakmailag nem tudja támogatni a kivételeket.

Viszont azt is hozzátette: a nők hátrányos megkülönböztetése (lényegesen alacsonyabb jövedelem, bizonyíthatóan kevesebb munkaviszony a nyugdíjba vonuláskor, a családi elkötelezettségek miatt, és/vagy a részmunkaidővel együtt járó csökkentett szolgálati idő miatt) ellen nemigen tiltakoznak a férfiak. Na és szerinte egy nő még a mai társadalomban is lényegesen több hátrányt szenved el, mint amennyi előnyt kaphat azzal, hogy esetleg elmehet 40 év után nyugdíjba, úgy, hogy egy férfi pedig nem. Felemás egyenlősdi ez.

Hamis követelés

Matits Ágnes véleménye szerint is a rugalmas nyugdíjba lépést kellene bevezetni. De akkor azt is tudomásul kellene venni, hogy aki mondjuk 60 évesen megy nyugdíjba, tegyük fel 38 év munkaviszonnyal, az nem ugyanannyi nyugdíjat fog kapni, mint aki 38 év munkaviszonnyal 65 évesen megy el nyugdíjba – vázolt fel egy újabb megközelítést. Magyarul a nyugdíjszámítást szerinte át kellene alakítani úgy, hogy attól is függjön a járadék összege, hogy hány éves az, aki éppen nyugdíjba kerül.

Nem híve annak, hogy mindenki csak egy meghatározott korban mehessen nyugdíjba. Nem kell szerinte, hogy 40 év után életerős emberek vonják ki magukat a munkából. De lehetnek szerinte olyan szociológiai szempontok, amelyek bizonyos embereknél indokolhatják a korábbi nyugdíjazást. Ezért sem mondja egyértelműen, hogy a férfi 40 ellen lenne. Viszont megismételte: a nőket akkor is több hátrányos megkülönböztetés éri a 40 év munkaviszony alatt és után. És azt is kiemelte, hogy azokat a hagyományos társadalmi szerepeket nem tudjuk megváltoztatni (visszamenőleg pláne nem), ami a férfiak és nők között van (volt). Ezért szerinte hamis követelés, hogy hirtelen az egyenjogúságra hivatkoznak.

Valóban sokan vannak bajban

Elismerte ugyanakkor, hogy nagyon sok olyan nyugdíj előtt álló (férfi) van, akinek nincs munkaviszonya. Emlékeztetett rá, hogy a magyar nyugdíjrendszert tulajdonképpen az bolondította meg, amikor a rendszerváltozás után tömegesen lettek ilyen emberek, mert a képzettségük, a felkészültségük nem volt megfelelő ahhoz, hogy tovább tudjanak lépni, hogy felszívja őket a munkaerőpiac. Egyetlen esélyük az volt, hogy elmehettek korengedményes nyugdíjba. Sokan éltek is a lehetőséggel, és rengetegen elég hamar elmentek nyugdíjba. Komoly teher volt az a magyar nyugdíjrendszernek. De ezek az idők, problémák már elmúltak – jegyezte meg.

Viszont változatlanul sok olyan ember van, akinél problémás a nyugdíjhoz közeledve az elhelyezkedés. És nem biztos, hogy nem kéne megoldani ezt a kérdést. Ehhez azonban rendszerszintű gondolkodás kell, és nem politikai szlogenekkel megtűzdelt kivételeket kell létrehozni – szögezte le.
A tisztán látás végett azt is hozzátette, hogy ma a nyugdíjba lépők átlagos munkaviszonya jóval a 40 év alatt van. Tehát nem az a jellemző, hogy az embereknek 40 év munkaviszonya van, hanem hogy ennél kevesebb, amikor végre elmehet nyugdíjba.

Valamit valamiért

Szerinte igaziból az kellene, hogy legyen a kérdés, hogy ha valaki elmegy nyugdíjba, akkor hogyan számítják ki a járandóságát. Ezt a kettőt azonban nem szeretik összekapcsolni. Pedig ha valakinek azt mondjuk, elmehetsz most nyugdíjba, de 30 százalékkal kevesebbet kapsz, mintha megvárnád mondjuk a (majdani) 65 éves kort, akkor az lehet, hogy meggondolná a dolgot. Akinek nagyon nagy szüksége van rá, mert nincs munkája (így járadékot sem fizet), sem más jövedelme, az kérné az azonnali, ám csökkentett ellátást. De aki csak azért menne el nyugdíjba, mert miért ne, ha kaphat még a munkajövedelme mellett nyugdíjat is (tegyük fel úgy, hogy a vállalkozásában akár milliókat keres mellette), annak szerinte nem kellene megadni a lehetőséget.

Ha mindenki csibész, az sokaknak nem jó

Visszatérve az ő általa preferált rugalmas nyugdíj modelljéhez: Matits szerint ki kellene számítani a nyugdíjba lépéshez tartozó jogosultságot mondjuk 70 éves korra, és akinek a jogosultsági ideje megvan, de nem 70 éves, hanem annál kevesebb, az annyival kevesebb nyugdíjat kapna, amennyivel hosszabb ideig fog várhatóan nyugdíjat felvenni. Tehát ha valaki a mondjuk 70 évhez beállított nyugdíjat 60 évesen akarná igénybe akarná venni, akkor 25-30 százalékkal kevesebb ellátásra számíthatna.

Úgy gondolja, hogy ezt meggondolnák az emberek. De szerinte nem szabadna hogy engedjék, hogy akármikor, akármilyen feltételekkel el lehessen menni, mert közben arról is szó van, hogy egy csomó ember nem a nyugdíjából él. De ha az államtól kiszedhet valamennyit, akármilyen kis nyugdíjat, akkor azt ki fogja szedni. A mindenki csibész szabályozás nagyon nagyon káros. A nyugdíjaknál is. De pillanatnyilag nincs más – jegyezte meg végül.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.