Úgy néz ki, a görögök egyelőre nem mennek csődbe. Egyelőre. Nagyon korai lenne viszont még örülni, mert Görögország hosszú-, vagy akár középtávú működése még nincs biztosítva.
Tegnap kinyitott a görög tőzsde, egy hatalmas, harminc százalék körüli eséssel. Aztán zárásra a helyzet kicsit javult, csak 23 százalékkal zártak lejjebb, mint ahol nyitottak. Ennek ellenére ez az elmúlt három év legrosszabb tőzsdei adata. Az elemzők azt mondják, pár napon belül rendeződik majd a dolog, mert a befektetők még kivárnak, hogy érdemes-e pénzt tolni a részvényekbe. Amit egyébként nem is olyan egyszerű megcsinálni, mert a csődközelben bevezetett tőkekorlátozások miatt bankbetétekből konkrétan lehetetlen befektetni. Cihában tartott pénzből lehet.
És egyébként egyre több görög tartja párnacihában a pénzét, egy számítás szerint december óta 40 milliárd euró tűnt el a bankokból. Ezt többnyire készpénzként rejtegetik most a görögök. Most egyébként nyitva vannak a bankok, de továbbra is csak heti 420 eurót lehet kivenni és továbbra sem tudnak külföldre utalni, vagy külföldi cégeknek fizetni.
Van pénz
De egyelőre úgy tűnik, nem kell újabb áthidaló kölcsönt kérniük az EKB-tól. Miután megegyeztek a trojkával a következő görög mentőcsomagról – illetve arról, hogy egyáltalán lesz-e ilyen – egy majdnem nyolcmilliárd eurós részletet kellett azonnal visszafizetni az IMF-nek. Ezt nyilván nem tudták megtenni, a hírek szerint például a bankokban összesen nem volt már félmilliárd euró sem.
Mostanra javult a helyzet, a bankokban egyre több pénz van. Valószínűleg nem kell újabb átmeneti pénzért Brüsszelbe rohanni. A fél-egymilliárd eurós banktőke mostanra ötmilliárd euró körül lehet. Az emberek még mindig nem kezdték el visszarakni a bankokba a pénzüket, de maradt valamennyi pénz az EKB előző segítségéből, miközben nőttek a turizmus bevételei. Rengeteg adót és nyugdíjtörlesztést is beszedtek.
A tőkekontroll pedig megállította a pénz kiáramlását a bankokból. Júliusban konkrétan volt olyan hét is, amikor több pénzt tettek vissza a bankokba, mint amennyit kivettek. Az EKB eddig kétszer adott segítséget a görög bankoknak. Esetenként 900 millió euróval emelték meg az Emergency Liquidity Assistance (ELA) névre hallgató eszköz keretét, ami most 91 milliárd eurónál állt meg. Ebből eddig ötmilliárd eurót nem használtak el. Szerdán találkoznak az EKB-ban tárgyalni az újabb emelésről, amit egyébként a görögök egyelőre nem kértek.
Még mindig van pénz
A görögök eddig egyébként elég komoly pénzeket kaptak az uniótól. 2010 óta az EU durván 230 milliárd euróval mentette ki a görög államot, miközben az EKB 130 milliárd eurót pumpált a görög bankokba. Ennek egészen elhanyagolható része landolt végül a görög gazdaságban. Az az érdekes a görögök kimentésében, hogy a hitelezők gyakran a saját maguknak fizetendő törlesztőrészletekre adtak újabb hiteleket.
Ennek ellenére a görögök még nem nyugodhatnak meg. A maratoni tárgyalások után kiharcolt mentőcsomagot ugyanis még nem kapták meg. 86 milliárd euróról van szó, amiből Görögország törleszthetné az eddigi hiteleit. Cserébe a németek vezetésével az unió porig alázta Görögországot.
A görögök már elfogadtak két nagy környi megszorítást, mégsem sikerült megegyezni a hitelcsomagról. Egyrészt azért, mert az IMF tiltakozik. A görögök egyik nagy kérése volt, hogy engedjék el az adósságuk egy részét. Úgysem tudják visszafizetni. A németek szerint erről szó sem lehet. Az IMF viszont azt mondja, ők nem adnak hitelt olyan országnak, amelyiknek nem kezelhető az államadóssága. Az IMF nélkül pedig nincs hitel.
Nincs pénz
Augusztus 20-án kell egy újabb nagy törlesztőrésztetet visszafizetnie Görögországnak. 3,5 milliárd euróról van szó. Eddig kell tehát megegyezni a hitelcsomagról. Ha nincs megegyezés, a görögök csődbe mennek.
A jelek egyelőre bíztatóak. Ma lett vége a tárgyalások első felének, de holnap kezdődik a lényeg. Akkor kezdik el ugyanis szövegezni a megállapodást. Egyébként ezen bukhat el az egész. Ha a görögök megint olyan nyögvenyelősen tárgyalnak, mint eddig, akkor nem lesz megegyezés augusztus végéig.
Olyan részletekről van most szó egyébként, mint a nyugdíjak. A trojka azt követeli, hogy a nyugdíjkorhatárat emeljék 62-ről 67 évre. A görögök viszont szeretnék, ha ez nem terjedne ki azokra, akik 2015 júniusáig mentek nyugdíjba. Apró dolgokon bukhat el az egész ügy.
