Gazdaság
Parlament (Array)

Büdzsé: a kormány fényez, az ellenzék kritizál

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2015. 05. 28. 13:22

Az uniós források felhasználásáról, a nemzetbiztonsági szolgálatok finanszírozásáról, a családok támogatásáról, a gyermekvédelmi rendszer forrásainak növeléséről és a mezőgazdaságról folyt a vita csütörtökön. Délelőtt idáig jutottak. Délután folytatják. 

Korábban a témában:

Mérték:

Ahogy írtuk, a csütörtök a jövő évi büdzséről szól a Parlamentben. Az uniós források felhasználásáról, a nemzetbiztonsági szolgálatok finanszírozásáról, a családok támogatásáról, a gyermekvédelmi rendszer forrásainak növeléséről és a mezőgazdaságról beszéltek az Országgyűlésben azok a képviselők, akik a 2016-os központi költségvetés és az arról szóló állami számvevőszéki vélemény csütörtökön folytatódott általános vitájában szólaltak fel. Íme, at MTI tudósítása szerint hogyan osztották egymást a pártok. 

Fidesz: uniós források is segítik a gazdasági növekedést

Manninger Jenő (Fidesz) szerint a 2016-os költségvetésben az országnak jelentős pluszforrásaik lesznek, amelyek segítik a munkahelyteremtést, a gazdasági növekedést. Ehhez jönnek még az uniós források, 2020-ig ugyanis 12 ezer milliárd forint ilyen forrás érkezik Magyarországra – mondta.

A kormánypárti politikus jelezte, hogy jövőre az uniós forrásból megvalósuló programokra, beruházásokra a GDP négy százalékát, több mint 1400 milliárd forintot költ a büdzsé. Szerinte ennek részeként több száz millió forint jut szociális, egészségügyi, oktatási fejlesztésekre. Hozzátette: a közlekedési projektekre továbbra is kiemelkedő mértékű támogatás van.

Manninger Jenő azt mondta, 2016-ban a pályázók a korábbinál jóval átláthatóbb, egyszerűbb és ésszerűbb pályázati eljárásokkal számolhatnak. Úgy értékelt: a pénzügyi konszolidáció lezárulta után Magyarország fokozottan fordulhat az európai felzárkózás felé, ebben kitüntetett szerep jut a fejlesztéspolitikának.

MSZP: nem kellő gondossággal tervezték meg a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetését

Molnár Zsolt (MSZP) véleménye szerint nem kellő gondossággal tervezte meg a kormány a Terrorelhárítási Központ (TEK), a nemzetbiztonsági szolgálatok, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a rendőrség költségvetését. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke felhívta a figyelmet a közel-keleti, az ukrajnai helyzetre, illetve a Balkánra, ahol a magyar határtól 150-200 kilométerre terroristasejtek vannak. A kedvezőtlen folyamatokat a kormány tetőzte Magyarország Iszlám Állam elleni szerepvállalásával Kurdisztánban – közölte, és úgy értékelte, hogy ezzel aránytalanul megnőtt a kockázat.

Szerinte a kormányzat mintha nem értené a változásokat, nem érzékelte a kockázatokat, egy kormánynak pedig az a feladata, hogy remélje a legjobbat, de a rosszra készüljön. Kérdéseket vett fel a TEK költségvetésének csökkentése – mondta. Hozzátette: az Alkotmányvédelmi Hivatalnak bár nő a támogatása, de kizárólag új feladatai, a közszféra átvilágítása miatt. Nagy kihívás a missziós tevékenység Kurdisztánban, de nem biztos, hogy a katonai nemzetbiztonsági szolgálatnak juttatott az 139 millió többletforrás elegendő lesz-e – vetette fel.

KDNP: a családok érdekét szolgálja a költségvetés

Hoffmann Rózsa (KDNP) szerint a kiszámíthatóságot szolgálja, hogy példátlan módon már májusban beterjesztette a költségvetést a kormány.

Elmondta, a 2016-os büdzsé a családok érdekeit szolgálja. Kiemelte a legfontosabb családokat érintő intézkedéseket, a személyi jövedelemadó kulcsának 1 százalékos csökkentését, a sertéshús áfakulcsának csökkentését, a gyermekétkeztetés kiterjesztését, az ingyenes tankönyveket. Megemlítette azt is, hogy az egészségügy finanszírozására 50 milliárd forinttal többet szánnak, mint idén.

A volt oktatási államtitkár beszélt arról is, hogy szerinte nem magával a Klebersberg Intézményfenntartó Központtal (Klikkel) van baj, hanem a költségvetési feltételeinek hiányossága miatt, ezért örvendetes, hogy jövőre megemelik a Klik támogatását. Osztotta az ÁSZ azon véleményét, hogy csak megfelelő strukturális intézkedések mellett lesz elegendő ez a forrás.

Hoffmann Rózsa rámutatott: a Klik létezése óta nem fordult elő olyan helyzet, hogy egy-egy iskola, kollégium működésképtelenné vált volna, összeomlott volna, a rendszer mindig biztosította azokat “a kiegészítő csatornákat”, amelyek áthidalták a nehézségeket. Reméli – mondta -, hogy 2016-ban a működésbeli panaszok – a késedelmes számlakifizetések, elhúzódó bürokratikus intézkedések – megszűnnek.

Jobbik: alaposan meg kell emelni a gyermekvédelmi rendszer költségvetését

A gyermekvédelmi rendszer költségvetésének megemelése mellett érvelt Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti (EP-) képviselője, aki úgy értékelte, hogy ez a rendszer megroppant, nagy bajban van. Szavai szerint körülbelül nyolcezer súlyosan bántalmazott, elhanyagolt gyerekkel foglalkoznak a 80 ezer forintot kereső szociális gondozók.

Az EP-képviselő gyermekek bántalmazásáról szóló bírósági ítéletekből idézett, helyenként vulgáris kifejezéseket tartalmazó részletekkel. Az elnöklő Jakab István figyelmeztette is emiatt, felhívva a figyelmet arra, hogy a parlamenti közvetítést sokan hallgatják. Morvai Krisztina úgy válaszolt, nem öncélúan olvassa fel az ítéleteket, és az a kisgyerek, aki ezeket nap mint nap hallja, nem teheti meg, hogy azt mondja, a szülők hagyják abba.

Fidesz: a kézimunka-igényes szektor támogatására van szükség a mezőgazdaságban

Font Sándor (Fidesz) arról beszélt, hogy az ellenzék minden évben a mezőgazdaság halálát látta a költségvetésben, de szerint a 2010 után hozott intézkedések a fejlődését szolgálták, azok beváltották a hozzáfűzött reményeket. Mint mondta, az időjárás – amelyet nem tudnak befolyásolni – az egyedüli faktor, amely miatt ez a szektor némely évben, például 2012-ben nem tudta hozni a remélt eredményt.

A mezőgazdasági bizottság elnöke úgy értékelt: a mezőgazdaság a foglalkoztatást területen segíthetne a nemzetgazdaságnak, ezért a kézimunka-igényes szektor támogatására van szükség.

Aztán jött az oktatás témája. 

LMP: a kormányzat alacsony szinten akarja tartani az oktatási kiadásokat

Ikotity István (LMP) azt mondta, hogy az oktatásból való pénzkivonást a szocialista-liberális kormányok kezdték el, de ennek mértéke 2010 után nőtt meg. Példaként említette, hogy a korábbi hat százalék körüli GDP-arányos ráfordítás 2013-ra öt százalék közelébe zuhant, ami több száz milliárd forintos pénzkivonást jelent.

2008 óta nem nőttek sem a köz- sem a felsőoktatásban dolgozók bérei, aztán a legutóbbi választás előtt indult el a pedagógusok bérfejlesztése – közölte Ikotity István, aki szerint beigazolódni látszik, hogy az oktatási kiadásokat a kormányzat egy nagyon alacsony szinten akarja tartani. A felsőoktatási kiadásokat a stagnálás jellemzi, a tavalyi 152 milliárd oktatási támogatás idén egymilliárd forinttal nő, ez messze elmarad a 2010 előtti 190-200 milliárd forintos ráfordítástól – emelte ki.

Az egészségügyről beszélve azt mondta, ezen a területen sem történt túl nagy előrelépés, az ágazat dolgozóinak továbbra is megszégyenítő fizetésért és olyan körülmények között kell dolgozniuk, ami csak felgyorsítja az elvándorlást.
Az LMP szerint jövőre egy “tűzoltásnak elegendő”, de azonnali béremelést kell nyújtani, utána pedig úgy kell emelni a fizetéseket, hogy az itthon tartsa a dolgozókat – szögezte le.

Varju: nincs értelme benyújtani módosító javaslatokat

A DK-s Varju László, független képviselő elfogadhatatlannak nevezte a jövő évre javasolt költségvetést, mert – véleménye szerint – az sem megélhetést, sem biztonságot nem nyújt hatmillió ember számára.

Az szja 1 százalékos csökkentése elsősorban a “Fidesz-haverjainak” jó – jelentette ki, hozzátéve, cinikusnak tartja azt, hogy áfa csökkentéséről beszélnek, amikor Magyarországon egyébként a világ legmagasabb áfáját kell megfizetni. A Fidesz már fél évtizede kormányoz és ezalatt azt sem sikerült elérniük, hogy a minimálbér biztosítsa a létminimum feltételeit – bírált Varju László.

Hozátette, a kormány a munkahelyteremtést is célként jelölte meg, miközben sorra szűnnek meg a magyarországi kisvállalkozások; a DK kezdeményezi, hogy egyetlen vállalkozás se szűnjön meg úgy, hogy ne fizesse ki az alkalmazottak bérét.

A költségvetési javaslat elfogadhatatlan, ezért módosító javaslatokat sincs értelme benyújtani – összegzett a képviselő, aki azt kérte, vonják vissza az indítványt.

Kedvező döntést kért a nemzetiségeknek a szerb szóvivő

Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószóló kérte a parlamentet, hogy hozzanak kedvező döntést a nemzetiségi színjátszás, a pályázatokon való részvételi lehetőség és a nemzetiségi köznevelés ügyében.

A nemzetiségi köznevelésről beszélve felhívta a figyelmet arra, hogy mind az országos, mind a települési nemzetiségi önkormányzatok tartanak fent száz fő alatti iskolai és óvodai köznevelési intézményeket és ezek központi finanszírozása nem elegendő a biztonságos működtetéshez.

A jövő évi költségvetési javaslatban nyolcvanmillió forintot különítenek ezen intézmények fenntartásának és működtetésére kiegészítésére – közölte. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiséghez való tartozást képzésekkel, a nyelvi kultúra megismertetésével lehet erősíteni.

Vita a tejkvótáról

Gőgös Zoltán (MSZP) azt mondta, mindenki kezdjen hozzá ahhoz, hogy megszeresse a marhahúst, a marhapörköltet, mert az uniós tejkvóta megszűnése miatt tömegével fognak megjelenni a szarvasmarhák a vágóhidakon.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkárának szavai szerint a tárca mindent megtesz a tejpiaci helyzet megfelelő kezeléséért. 1,2 milliárd forintért felvásárlást kezdeményez, hogy a tej fölös mennyiségéből kivonjanak a piacról – ismertette. Hozzátette: 55 százalékkal több támogatást kap idén egy tejtermelő gazda, mint korábban. Hozzátette, az elektronikus, közúti áruforgalmat ellenőrző rendszer (ekáer) sem véletlenül lett bevezetve, mert a tejtermelőket leginkább az áfacsalt termékek behozatala sújtotta.

Fidesz: több mint 4 milliárd forint többletforrás a rendőrségnek

Vas Imre (Fidesz) szerint a kormány a közbiztonságot az egyik legfontosabb területnek tekinti, amely komoly jelentőséget kap a jövő évi költségvetésben is. Úgy értékelt, a jövő évi büdzsé biztosítja a közrend, a közbiztonság folyamatos megerősítésének kormányprogramban foglalt céljait, mert a törvényjavaslat a stabilitás és a kiszámíthatóság jegyében készült. A kormány nagyobb és minőségi teljesítményért, különleges szolgálatokért cserébe megfelelő ellentételezést kíván biztosítani a rendvédelmi ágazat dolgozóinak – mondta.

A politikus szerint a kormány és a szaktárca kiemelt célja a hatékony, a kor kihívásainak megfelelni tudó apparátus működése, továbbá a pályán maradás ösztönzése érdekében kiszámítható, a jelenleginél lényegesen magasabb bért eredményező életpályamodell létrejötte.

Vas Imre hozzátette: a célok elérését lehetővé teszi a 2016-os költségvetés, mert több mint 4 milliárd forint többletforrást biztosít a rendőrségnek.

Vita alakult ki a rendőrség és a környezetvédelem előirányzatairól is.

MSZP: cserben hagyják a rendőrséget

Harangozó Tamás (MSZP) szerint a fideszes Vas Imre által elmondottaknak nem sok köze van a valóságnak, szerinte ugyanis a költségvetés cserben hagyja a rendőrséget, “egy huncut fillért” sem tartalmaz béremelésre, életpályamodellre. Az ellenzéki politikus azt feltételezte, hogy az ágazati béremelést három évvel elhalasztja a parlament és jutalmazásra sem lesz lehetőség 2017 előtt. Kifogásolta azt is, hogy a rendvédelmi illetményalap mértéke változatlan marad.

A szocialista politikus azt is szóvá tette, hogy 10 százalékkal csökken a dologi kiadások előirányzata, miközben másfél milliárd forintot költenek golyóálló mellényekre. Szerinte a javaslatból az is kiolvasható, hogy megszűnik a rendőrök közterületi jelenléte.

Harangozó Tamás bírálta, hogy miközben nő a Nemzeti Védelmi Szolgálat támogatása, a szervezet nem végzi jól a dolgát, nem tárta fel például az adóhivatal vezetőjének kitiltási ügyét.

A büntetés-végrehajtási fejlesztéseket támogathatónak nevezte, azt ugyanakkor megjegyezte, hogy hiába emelik 250 millió forinttal az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság keretét, összeomolhat a szemétszállítás és a kéményseprés.

BM: idén és jövőre is teljesülnek a megígért emelések

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a szocialista Harangozó Tamás szavaira reagálva azt mondta: több beruházás miatti, egyszeri kiadás jövőre nem már nem jelenik meg a költségvetésben, ezért tapasztalhat kisebb előirányzatokat.

A golyóálló mellények beszerzése kötelezettség, azoknak adott szavatossága van, védelemre alkalmatlan felszerelésben pedig nem küldhetik bevetésre a rendőröket – jelentette ki.

Az államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy a bejelentett emelések idén és jövőre is megvalósulnak, erre 121, 7 milliárd forint áll rendelkezésre, ezért komolytalannak tartotta, hogy a rendvédelem vesztese lenne a költségvetésnek. Hozzátette, hogy a rendvédelmi területen dolgozó közalkalmazottak második 5 százalékos béremelését is végrehajtják jövőre.

KDNP: kellő források vannak a sportszakma prioritásaira

Simicskó István (KDNP) arról beszélt, hogy a költségvetés tekintettel volt a sportszakma prioritásaira és kellő forrást rendelt hozzá.

Hármas célként jelölte meg, hogy lehetőség szerint minden gyermek sportoljon, minél több nemzetközi versenyt hozzanak Magyarországra és színvonalas sportlétesítmények jöjjenek létre.

A kormánypárti politikus méltatta, hogy a legtöbb olimpiai érmet szerző hat fővárosi klub támogatását tovább növelik, és 2 milliárd forinttal emelkedik a magyar sportolók elismerésére rendelkezésre álló keret. Üdvözölte a fogyatékosok sportolására, a szabadidősportra, a diáksportra és a sport népszerűsítésére szánt előirányzatokat is, és jelezte, hogy külön forrást terveztek a riói olimpia és paralimpia sportolóinak elismerésére.

Jobbik: többet kell áldozni oktatásra és kultúrára

Dúró Dóra (Jobbik) bírálta, hogy csökkent az állam szerepvállalása a felsőoktatás finanszírozásában és rossz iránynak nevezte, hogy a következő 15 évben nem növelhetők jelentős mértékben ezek a források. Szóvá tette azt is, hogy nem újul meg a felsőoktatási életpályamodell, az egyetemek pedig a magasabb piaci fizetések miatt nem tudják ott tartani a legkiválóbbakat.

Az ellenzéki politikus azt kezdeményezte, hogy a közép-magyarországi régiók is részesüljenek kutatásfejlesztési forrásokban.

Rossz gyakorlatnak nevezte, hogy az iskolák pályázati pénzekből tartják fenn magukat és kifogásolta a tornatermek hiányát.
Dúró Dóra arról is beszélt, hogy nem lát előrelépést a kultúra finanszírozásában és alacsonynak tartotta a színházi fizetéseket, amelyeket párhuzamba állított a közmédia 80 milliárd forintos állami támogatásával.

Vita a környezetvédelmi forrásokról

A költségvetési javaslat tárgyalásában vita alakult ki a kormányoldal és az LMP között a jövő évi tervezett környezetvédelmi forrásokról.

A fideszes Manninger Jenő arról beszélt, hogy az előző időszakoz képes több pénz jut a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szakmai feladatokra. Emellett természetvédelmi pályázatokat támogatnak, természetvédelmi fejlesztések indulnak, erősítik a természetvédelmi őrszolgálatot, és megvan a forrás a levegőminőség-javítási programra is.

Az LMP frakcióvezetője viszont arról beszélt, hogy a kormány megfelezi a környezetvédelmi kasszát, 300 milliárd forintot vonna el. Felszólalásában emellett azt szorgalmazta, hogy növeljék a korrupcióellenes küzdelemben feladattal bíró szervek, a számvevőszék és az ügyészség költségvetését.

Nagy István, a földművelésügyi tárca parlamenti államtitkára a környezetvédelmi pénzekkel kapcsolatos LMP-s szavakra válaszolva közölte: a kifogásolt összeg a kormányhivatali büdzsében található, mert odakerülnek agrár-háttérintézmények.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint Schiffer András nem ismeri a költségvetést, ezért átadott neki belőle egy példányt.

Szabó Tímea: a büdzsé a szegények megalázásán alapul

A független Szabó Tímea szerint a költségvetési javaslat a szolidaritás teljes hiányát mutatja, az a szegények és az elesettek megalázásán alapul.

Mint mondta, a gyermekeknek, a rokkantaknak, a nagycsaládosoknak és a munkából kiesetteknek “megint és megint rosszabb lesz”.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.