Gazdaság
Szegedi-lezerkutato-kozpont(210x140).jpg (Array)

Bemutatkozott a szegedi lézer Berlinben

Berlinben a tudományos nagyberuházás eddigi eredményeiről és tartottak előadást kutatóknak és iparvállalatok képviselőinek a projekt vezetői.

Korábban a témában:

A berlini magyar nagykövetségen rendezett fórumon a bevezető előadást a fény és az anyag kölcsönhatásának nagyteljesítményű lézerberendezésekkel történő vizsgálatára hivatott három európai uniós kutatóközpont – a szegedi mellett egy csehországi és egy romániai intézmény – munkáját, az ELI programot összefogó nemzetközi egyesület (ELI Delivery Consortium International Association – ELI DC) igazgatója, Wolfgang Sandner tartotta.

Hasonló jelentőségű, mint a hadronütköztető

Szerinte az ELI kulcsfontosságú az EU versenyképességének erősítésében, hiszen a kutatások a tudomány és az orvoslás mellett a mobiltelefonoktól a gépkocsikig a mindennapi élet alapvető fontosságú eszközeinek a lényegét jelentő lézerekre alapozó iparág, a fotonika fejlődését is szolgálják.

Az ELI kutatásai így éppen olyan jelentőségűek, mint a világhírű nagy hadronütköztetőről (LHC) ismert Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) munkája – mutatott rá Wolfgang Sandner.

Jöhetnek a start-up cégek

Mucsi János, az ELI-HU Nonprofit Kft. projektvezetője, az ELI-ALPS projekt műszaki igazgatója a szegedi lézerközpont kivitelezésének alakulását ismertető előadásában kiemelte, hogy a több mint 60 milliárd forintos költségvetésű projekt során Európában egyedülálló mélyépítési technológiát alkalmaztak. A nagyjából 25 ezer négyzetméteres épületegyüttes úgynevezett lézercsarnokának alapozásához 342 betoncölöpöt fúrtak a talajba, a lézerberendezések biztonságos használatához 5500 négyzetméteren rezgésmentes alapot építettek parafa és rugó technológia felhasználásával, a közepes és magas sugárvédettségű kísérleti területek köré pedig 1 és 2 méter vastagságú betonfalakat húznak – mondta a szakember, rámutatva, hogy a beruházás rendkívüli összetettségének ellenére mindenben az eredeti menetrendnek megfelelően haladnak.

Mucsi János hangsúlyozta: a szegedi helyszín nagy előnye, hogy a kutatóközpont körül még több mint 70 hektár terület áll rendelkezésre, ahol kisebb start-up cégek, nagyobb nemzetközi tőkeerős cégek, tudományos intézetek, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégek, valamint az ELI-hez kapcsolódó egyetemi részlegek telepedhetnek meg.

Az EU tudományos nagyberuházásainak egyikeként megvalósuló szegedi lézerközpont a tervek szerint 2016 első felére épül fel. Addigra lézertechnológiai berendezések egy részét is telepítik, így jövőre elindulhat a kutatómunka. A lézertechnológia fejlesztése tovább folytatódik egészen 2018-ig. A központ megvalósításának első fázisára 36,998 milliárd forint támogatási összeg áll rendelkezésre, ennek 85 százalékát az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.