Gazdaság
Szegedi lézerkutató központ (Array)

Bemutatkozott a szegedi lézer Berlinben

Horváth Balázs
Horváth Balázs

hírszerkesztő. 2015. 05. 13. 16:43

Berlinben a tudományos nagyberuházás eddigi eredményeiről és tartottak előadást kutatóknak és iparvállalatok képviselőinek a projekt vezetői.

Korábban a témában:

A berlini magyar nagykövetségen rendezett fórumon a bevezető előadást a fény és az anyag kölcsönhatásának nagyteljesítményű lézerberendezésekkel történő vizsgálatára hivatott három európai uniós kutatóközpont – a szegedi mellett egy csehországi és egy romániai intézmény – munkáját, az ELI programot összefogó nemzetközi egyesület (ELI Delivery Consortium International Association – ELI DC) igazgatója, Wolfgang Sandner tartotta.

Hasonló jelentőségű, mint a hadronütköztető

Szerinte az ELI kulcsfontosságú az EU versenyképességének erősítésében, hiszen a kutatások a tudomány és az orvoslás mellett a mobiltelefonoktól a gépkocsikig a mindennapi élet alapvető fontosságú eszközeinek a lényegét jelentő lézerekre alapozó iparág, a fotonika fejlődését is szolgálják.

Az ELI kutatásai így éppen olyan jelentőségűek, mint a világhírű nagy hadronütköztetőről (LHC) ismert Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) munkája – mutatott rá Wolfgang Sandner.

Jöhetnek a start-up cégek

Mucsi János, az ELI-HU Nonprofit Kft. projektvezetője, az ELI-ALPS projekt műszaki igazgatója a szegedi lézerközpont kivitelezésének alakulását ismertető előadásában kiemelte, hogy a több mint 60 milliárd forintos költségvetésű projekt során Európában egyedülálló mélyépítési technológiát alkalmaztak. A nagyjából 25 ezer négyzetméteres épületegyüttes úgynevezett lézercsarnokának alapozásához 342 betoncölöpöt fúrtak a talajba, a lézerberendezések biztonságos használatához 5500 négyzetméteren rezgésmentes alapot építettek parafa és rugó technológia felhasználásával, a közepes és magas sugárvédettségű kísérleti területek köré pedig 1 és 2 méter vastagságú betonfalakat húznak – mondta a szakember, rámutatva, hogy a beruházás rendkívüli összetettségének ellenére mindenben az eredeti menetrendnek megfelelően haladnak.

Mucsi János hangsúlyozta: a szegedi helyszín nagy előnye, hogy a kutatóközpont körül még több mint 70 hektár terület áll rendelkezésre, ahol kisebb start-up cégek, nagyobb nemzetközi tőkeerős cégek, tudományos intézetek, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégek, valamint az ELI-hez kapcsolódó egyetemi részlegek telepedhetnek meg.

Az EU tudományos nagyberuházásainak egyikeként megvalósuló szegedi lézerközpont a tervek szerint 2016 első felére épül fel. Addigra lézertechnológiai berendezések egy részét is telepítik, így jövőre elindulhat a kutatómunka. A lézertechnológia fejlesztése tovább folytatódik egészen 2018-ig. A központ megvalósításának első fázisára 36,998 milliárd forint támogatási összeg áll rendelkezésre, ennek 85 százalékát az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.