Gazdaság

Megbénítja az országot a köd

Járatokat töröltek, több a baleset és a kamionok is késnek.

Korábban a témában:

Ma reggel az Austrian Airlines Bécs-Budapest járata tanácstalanul körözött egyet leszállás előtt, majd a pilóták és a személyzet úgy döntöttek: túl sűrű a köd, inkább nem kockáztatják a leszállást. Szerencsére ez nem okozott akkora nehézségét, egyszerűen visszamentek Bécsbe. (S emiatt a reggeli Budapest-Bécs járat is kimaradt, hisz ez lett volna a gép visszaútja.)

Ám az, hogy az Austrian Airlines feleslegesen járatta meg egyik gépét, s a több száz ember bosszankodott elmaradt megbeszélések és felborult tervek miatt,  csak egy kézzelfogható módja annak, miként okoz gazdasági károkat az országot lassan hetek óta időről időre betakaró köd, mindannyiunk közös láthatatlanná tévő varázsköpenye.

Ködesetek

Meglehetősen nehéz lenne forintra pontosan kiszámolni, hogy az elmúlt hetei mekkora károkat okoztak- Lehet tudni, hogy ilyenkor több a közúti baleset, de a Magyar Biztosítók Szövetsége, a Központi Statisztikai Hivatal és a rendőrség sem vezet erről külön statisztikát.

„Egyértelműen több ilyenkor a baleset, a veszély megsokszorozódik” – fogalmaz Pausz Ferenc közlekedésrendészeti szakértő. Kimondottan a köd miatt alakult ki például a nyolcvanas években egy tömegszerencsétlenség az M1/M7 közös szakaszán. Több mint 200 autó ment egymásnak a reggeli csúcsforgalomban, mert valaki rosszul igazította a látási viszonyokhoz a követési távolságát. Szerencsére senki sem ment annyira gyorsan, hogy halálos áldozat lett volna.

Köd, alkony

Bár a ködös baleseteket homály fedi, azzal kapcsolatban vannak adatok, hogy korlátozott látási viszonyok (alkonyat, éjszaka) között mi jellemzi a baleseteket. Az adatok zöme a teherforgalomból származik, mivel a kamionok a menetidejük legalább ötödét éjszaka, üres utakon teszik meg.

Ignácz Ferenc gépészmérnök a teherfuvarozók rossz látási viszonyok között bekövetkezett baleseteit vizsgálva azt találta 4363 európai baleset adatai alapján, hogy azok 15 százaléka következett be akkor, amikor nem lehetett jól látni.

Ködveszély

A rossz időjárásban vezetés a legnagyobb veszélyt az állatokra jelenti: a normálisnál húszonötször nagyobb az esélye annak, hogy a kamion elcsap egy őzet, kutyát, macskát, rókát. A gyalogosoknak is érdemes vigyázniuk, mert 14-szer olyan valószínű, hogy elütik őket. Ötször olyan valószínű, hogy a kamion sofőrje elveszíti a járműje feletti uralmat, vagy kicsúszik az útról, s háromszor olyan valószínű, hogy felborul, mint egyébként. A kerékpárosok sincsenek biztonságban: másfélszer akkora a kockázata, hogy elütik őket – és ehhez képest nem sokkal maradnak le a frontális karambolok.

Ködszezon

Az elemzésből az is kiderül: kamionos karambolok egyik legjelemzőbb – és könnyen orvosolható oka – hogy nincsenek eléggé kivilágítva. Az öreg reflektorok például kevésbé világítanak, de ezt lehet azzal kompenzálni, ha a konténer élei is fénylenek. Így kevésbé valószínű, hogy oldalról vagy hátulról beleszalad egy személygépkocsi a lassú kamionba.

A rossz láthatóság miatt bekövetkező baleset 56 százaléka a négy téli hónapban következik be – ez nem is csoda, ha figyelembe vesszük, hogy januárban például átlagosan a nap fele számít ilyennek.

Ködbér

Ám ha nem történik semmilyen baleset, akkor is a fuvaroscégek járnak a legrosszabbul a köddel. Ugyanis, mint Bende Zoltán, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének a tanácstitkára lapunknak elmondta, kiszámíthatatlanná válik a ködfoltok miatt, hogy melyik kamion mikorra ér hova.

„Ma már nagyon szűkek a rakodási ablakok – és ha nem ér oda időben a sofőr, akkor fizetheti a cég a kötbért ügyfelének” – jegyzi meg. Ezen kívül az is probléma, hogy a lassú haladástól függetlenül meg kell állni a sofőröknek az uniós szabályzás rendje szerint – tehát alapvetően 4,5 óránként pihenniük kell, s 9 óránál többet nem vezethetnek egy nap.  S ha nagy a köd, akkor az értékes vezetési idő alatt kevés utat lehet megtenni. Ehhez adódnak hozzá a járulékos problémák, mint hogy a gyakoribb balesetek miatt dugók alakulnak ki, kerülőket kell tenni.

Miért van mostanában mindig köd?

Minden télen szokott köd lenni egyszer-egyszer, ám akit a munkában érint az időjárás, jól tudja: mostanában azért a szokásosnál mintha jóval sűrűbben és sűrűbb lenne a köd. A san-franciscói Golden Gate híd esetében megszokott, hogy egyik végéről nem látni el a másikig, de a Lánchíd nem épp erről híres.

Pátkai Zsolt, az Országos Meteorológiai Szolgálat sajtóügyeletese szerint a mostani köd nem feltétlenül különleges, benne van az időjárási paklinkban.

Az elmúlt két hétben rajtunk ülő vattaszőnyeg egyébként egy összeurópai időjárási jelenség része: erős viharciklonok voltak az Atlanti-óceán felett, s ez szállított sok nedves – és viszonylag meleg – levegőt Európa fölé.

Ez a meleg és nedves levegő aztán megül a Kárpát-medencében, ha nem hajtja ki innen a szél. Erre azonban leghamarabb a hétvégén van esély, amikor egy erős hidegfront érkezik majd.

Köddé váló környezetszennyezés

Összességében az elmúlt évtizedekben ritkább lett a köd egész Európában. Ugyanis a levegőben koncentrálódó szennyező anyagok elősegítik a köd kialakulását, az utóbbi évtizedekben viszont az egész kontinensen szigorítottak a környezetvédelmi előírásokon, például szűrővel szerelték fel a legnagyobb kén-dioxid-kibocsátónak számító széntüzelésű erőművek kéményeit.

A légszennyezettség csökkenésével párhuzamosan három évtized alatt az évenkénti átlag húszról tízre csökkent az olyan napok száma, amelyeken két kilométernél kisebb a látótávolság. A ködmentes és tisztább levegő a kutatók szerint 10-20 százalékban járulhatott hozzá a kontinens klímájának melegedéséhez. Kelet-Európában ez az arány elérhette az 50 százalékot.

A kutatók szerint Európa levegője a jövőben nem fog olyan ütemben tisztulni, mint a hetvenes évek óta eltelt időszakban. A mérési adatok is erre utalnak, azt mutatják, hogy az ezredforduló óta lelassult a ködös napok ritkulásának folyamata. “Arra számítunk, hogy a levegő minősége és a látási körülmények kisebb mértékben javulnak majd, mint eddig, ez viszont valószínűleg a felmelegedés folyamatát is fékezni fogja” – mondta Robert Vautard kutatásvezető, a Francia Atomenergia Bizottság (AEC) munkatársa.

 

Földfelszíni felhőatlasz

A gyakorlatban akkor beszélünk ködről, ha a levegő nedvességtartalma olyan magas, hogy a látástávolság 1 km alá csökken. Köd minden évszakban elõfordulhat, de télen gyakoribb. Ködképzõdéskor a levegő már annyira telített, hogy nem tudja megtartani a felesleges nedvességet, ezért az kicsapódik. Ez a magas nedvességtartalom 3 féle módon alakulhat ki: bepárolgással (valamilyen módon plusz nedvesség kerül a levegõbe), lehűléssel (a telítetlen levegő a harmatpont hőmérséklete alá hűl), valamint két különböző, de közel telített levegő keveredésével (a melegebb, nedvesebb levegő a közös hőmérsékletre hűlve már telített lehet).

 

A leggyakoribb ködfajták:

  1. A párolgási ködnél kialakulásában az játszik szerepet, hogy a levegőnél melegebb vízfelszínről nedvesség párolog be a levegőbe és ez hozza létre a telítettséget. Például meleg álló- és folyóvizek, fölázott talaj, mocsár fölötti hűvösebb levegõbe való bepárolgás esetén fordul elõ ilyen típusú köd. Fõleg ősszel jellemzõ, amikor a vizek még melegek, de a levegõ már jól le tud hűlni. Őszi vízitúrán mindenképpen kell számolni ezzel a lehetõséggel. Ilyenkor csak partlátással közlekedjünk.
  2. A kisugárzási köd talajinverzióval jár együtt, tehát derült, szélcsendes éjszakákon alakul ki. Ilyenkor a felszín kisugárzása nagy, emiatt a felszínközeli 10-100 méteres légréteg a harmatpontja alá hűl, és a felesleges nedvesség kicsapódik. Ez az összes ködfajta közül a leggyakoribb, bármelyik évszakban elõfordulhat. Általában a délelőtti besugárzás hatására feloszlik, akárcsak az inverzió.
  3. Az áramlási köd légáramlással kapcsolatos hűlés miatt alakul ki. Ha az enyhe, magas nedvességtartalmú levegõ hideg felszín fölött áramlik, lehűl, telített lesz, köd alakul ki.
  4. Keveredési köd alakul ki, ha a talaj fölötti hideg levegőréteg fölött áramlik meleg nedves levegõ, majd a keveredés következtében lehűl és a felesleges nedvesség kicsapódik.
  5. A lejtőköd akkor alakul ki, ha egy hegyvonulat emelkedésre készteti a levegőt, az az emelkedés következtében lehűl és telített lesz.

Forrás: OMSZ

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Brüsszel, 2018. november 25.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b2) érkezik a rendkívüli Brexit-csúcsra Brüsszelben 2018. november 25-én. Mellette Várhelyi Olivér nagykövet, a brüsszeli Állandó Képviselet vezetője (b) és Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.