Módosítaná két fideszes képviselő az Erzsébet-utalványról szóló törvényt, ami furcsa helyzetet teremthet, ha csak nem módosítják majd az adótörvényt is.
Jelenleg az adótörvény azt mondja: Erzsébet-utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel és melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására felhasználható utalvány. Azt is rögzíti, hogy az Erzsébet-utalvány havi 8000 forintig számít béren kívüli juttatásnak, vagyis legfeljebb ekkora összegig lehet kedvező, 35,7 százalékos adóteher mellett adni. (Tavaly még havi 5000 forint volt a határ.)
A magáról az Erzsébet-utalványról szóló törvény nem rögzít összeget. Azt mondja, hogy az szja-törvény szerinti célokra, valamint a szociális célból a törvényben meghatározott termék vagy szolgáltatás vásárlására használható az utalvány.
Igen ám, de az idén év közben megjelentek más Erzsébet-utalványok is: az ajándék, szabadidő és iskolai utalvány. Ezek azonban eddig nem voltak nevesítve a Erzsébet-utalványra vonatkozó törvényben. Viszont ugyanúgy az MNÜA bocsátja ki az új utalványokat, sőt, Erzsébetnek hívja azokat. Miközben a törvényekben ilyen Erzsébet-utalványok nem szerepelnek.
A javaslat úgy tűnik, ezt a hiányosságot kezelné azzal, hogy az Erzsébet-utalványról szóló törvényben rögzítené: meghatározott termékek vásárlására, szolgáltatások igénybevételére, illetve a gyermekek neveléséhez gondozásához szükséges termékekre és szolgáltatásokra is felhasználható legyen az utalvány. S egyben azt is hozzáteszi, hogy az ilyen úton származó bevételek hasznát is szociális célokra (üdültetés, étkeztetés) fordítanák, az Erzsébet-programon belül.
Fotó: Kummer János
Azt viszont nem rögzíti a tervezet, hogy pontosan milyen termékek és szolgáltatások megvásárlását engedné meg a jövőben Erzsébet-utalvánnyal. A megfogalmazás pedig elég tág ahhoz, hogy szinte bármit bele lehessen érteni, akár például az üdülést, utazást is, meg még számos dolgot. Kérdés, hogy pontosítanak-e majd vagy így marad a szöveg, s ezzel nyitva hagyják az utat, hogy még többféle Erzsébet-utalvány kerüljön forgalomba.
Fata László cafeteria-szakértő szerint viszont az az igazi nagy kérdés, hogy vajon az adótörvény is változik-e, és ha igen, akkor hogyan. Hiszen a munkáltató által fizetendő adót ebből lehet megállapítani. Az adótörvényben ugyanis ma csak étkezési cél szerepel, és legfeljebb havi 8000 forintos értékhatár az Erzsébet-utalvány meghatározásában.
A már forgalomban lévő többi Erzsébet-utalvány eddig az adózás szempontjából nem Erzsébet-utalványnak számított, hanem ajándék (adóteher: 51,17 százalék), iskolakezdési (adóteher: gyerekenként 29 400 forintig 35,7 százalék) és sport, valamint kulturális belépőre szóló utalványnak (évi 50 ezer forintig adómentes).
Kérdés, hogy ugyanaz a forgatókönyv várható-e, mint az étkezési utalványoknál. Hiszen mint tudjuk, az idei évtől csak az az étkezési utalvány adózhat kedvezményesen, amit Erzsébetnek hívnak. A többi étkezési utalvány kikerült a kedvezményes adózású körből, és csak a bérrel megegyező, jóval magasabb közteher mellett adható. Ez a lépés jelentősen visszavetette a többi étkezésiutalvány-forgalmazó forgalmát. Sőt, volt, amelyikük ki is vonult a magyar piacról.
Ha hasonló változtatást terveznek az ajándék, szabadidős és iskolai utalványoknál is, az hasonló következményekkel járhat. Vagyis kvázi állami kézbe kerülhet az utalványpiac is. Hogy így lesz-e, az előbb-utóbb kiderül.
