A kormányfő a közelmúltban, Brüsszelben jelentette be, hogy újabb adóemelések várhatók: nőhet a tranzakciós, a bankadó és az energiaadó mértéke, és érkezhet egy új adónem is, a reklámadó. A Nemzetgazdasági Minisztériumban elismerték, hogy dolgoznak az új adóterhek kivetéséhez szükséges törvénymódosításon, de részleteket nem árultak el. Az eddigi információk szerint a kormány 5-10 milliárd forintos bevétellel számol a reklámadóból, a hazai hirdetési piac tavaly 174 milliárd forintos volt.
Fotó: Kummer János
A reklámadóból beszedhető összeg gyakorlatilag több mint a magyar média nyeresége – mondta el az mmonline.hu érdeklődésére Szabó György, a Sanoma Media vezérigazgatója. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg 2-3 százalékos nyereségráta, amivel a hazai média működik, teljesen lenullázódhat, esetleg negatívba mehet át. A reklámadó oda vezethet, hogy sok terméket meg kell szüntetni, és nemcsak nyomtatott kiadványok, hanem internetes termékek is veszélybe kerülhetnek, hiszen ezek még inkább ki vannak téve a hirdetési piac változásainak, mint a lapok. Ez munkanélküliséget eredményezne, ami a szociális ellátások emelkedését hozza magával. Ráadásul a kieső profit miatt csökken a költségvetés nyereségadó- és áfabevétele is, ami könnyen azt eredményezheti, hogy nemzetgazdasági szinten nullszaldóssá válhat egy ilyen intézkedés – tette hozzá Szabó György.
A Sanoma Media vezetője szerint elfogadhatatlan az a módszer, hogy az érintetteket nem vonják be egy ilyen tervezet előkészítésébe.
Leépítésekre és cégek megszűnésére hívta fel a figyelmet a reklámadó kapcsán Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke is az RTLII híradójának nyilatkozva. A csatorna megkeresésére Mihók Attila, a Ringier Kiadó ügyvezetője azt közölte, hogy ha a reklámozót adóztatja meg a kormány az a reklámköltések azonnali, az adón felüli mértékű csökkenésével járhat, ha pedig a médiavállalatokat sújtja az adó, az a kis és közepes méretű, jellemzően magyar tulajdonban lévő kiadóvállalatok vállára tenne újabb terhet.
