A rendszerváltásra emlékeztető jelenetet láthattak azok, akik hétfő fél 12 körül a parlamenthez vezető Alkotmány úton jártak: több száz taxis tömörült össze, elégedetlenségüket hangoztatva a készülő taxirendelettel kapcsolatban. Első pillantásra meglepő dolgot követeltek: szigorúbb állami szabályozást szeretnének. „Fix tarifa nélkül semmilyen megszorítást nem akarunk és nem tudunk vállalni” – hangsúlyozta lapunknak a tüntetés követeléseit megfogalmazó Metál Zoltán, az Országos Taxiszövetség elnöke.
A furcsa kérés mögött egy többéves árháború áll. A mintegy hatezer budapesti taxis körülbelül három éve szakadt két törzsre: a „reklámárasokra” és a „normálokra”. A brutális árversenyt a 184 forintos kilométerenkénti tarifát ígérő Taxi4 indította el, aztán nemsokára jöttek a 150, sőt 99 forintos ajánlatok is. Eközben a másik tábor úgy véli: az önköltségi ár kilométerenként 200 forint, tehát aki átlagban ennél olcsóbban adja a szolgáltatásait, az valahol csal: vagy az adóját nem fizeti be, vagy az utasát vágja át, vagy villámgyorsan tönkremegy.
„Az a helyzet, hogy sok taxis úgy gondolkozik: ha egy társaságnál az akciós ár miatt sok a cím, akkor annyival több lesz a munka, hogy behozza az alacsonyabb tarifát” – mondta lapunknak egy veterán taxis, Zoltán. Pedig ehhez nem kell matekzseninek lenni: ha minden út 100 forint veszteséget termel, akkor minél többet taxizik, annál nagyobb lesz a veszteség.
A csalás részben városi legenda
A Hír24 tapasztalatai szerint ugyanakkor annyira nem vált elterjedtté a csalás, hogy azonnal bele lehessen futni: lapunk tesztjében öt társaság közül mindössze egy adott olyan számlát, ami nem jött ki a mi jegyzeteink és a tarifatáblázat alapján. Pedig ha egy taxissal beszélgetünk, könnyű elhinni, hogy a taxisok elektronikus kütyükkel töltenek extra kilométereket az órákba, s hogy már a taxióra kalibrálásánal azzal csalnak, hogy vastagabb gumit tesznek fel az autóra, s így a keskenyebb normál gumival való futásnál 10-15 százalékkal többet mér az óra.
Fotók: Kummer János
A társaságok ráadásul egytől egyig azt hangsúlyozzák: az „etikások” (az etikai bizottság) nagyon kemény kézzel bánnak a szabályokat lerúgókkal. „Nem gondolná az ember, hogy egy 50 kilós fickó szembe mer szegülni egy szekrény méretű, vastagnyakú dühös taxissal, de a mi etikásunk nem fél senkitől” – írja le az egyik társaság etikai bizottságának elnökét a fuvarszervező vállalat vezetője.
A hiénák őrzik a posztjukat
Ám az etikai bizottságok sem segítenek a hiénák jelenlétén, akik minden igyekezet dacára továbbra is az összes olyan drosztot elfoglalják, ahol bármi esély van rá, hogy le lehet nyúlni egy turistát vagy vidékit, aki azt hiszi, hogy minden taxi jogszerűen működik, amire rá van írva, hogy taxi és kockák vannak rajta. A valóságban ezek a taxiórák meg vannak buherálva és bőven az aktuális 240 forint/kilométeres limit felett számláznak (ilyen is szerepelt a tesztünkben: az 1300-1600 forintos út 6000 forintba került a hiénás utazásunknál).
A rendesek nyírják egymást
Ám a taxirendelet kapcsán mégsem őket ütik a rendes taxisok, hanem egymást, illetve a fuvarszervezőket. Ugyanis a forgalom zöme a hiénákat messze elkerülő pesti lakosok, cégek telefonos rendeléseiből jön. A Főtaxi, Citytaxi és más régebb óta fuvarozó cégek, illetve az OTSZ és a Taxis Gépkocsivezetők Független Szakszervezete azt szeretnék, ha a verseny fő tárgya az lenne, hogy ki milyen szolgáltatásokat kínál. A Rádió Tele 5, a Taxi 4 és más akciós tarifákat hirdető társaságok pedig szeretnék fenntartani az árversenyt, hisz ebben ők az erősek, s az etikások erősítésében és a panasziroda bevezetésében látják a megoldást.
Ki hal ki a piacról?
A tét nagy, hisz abban mindenki egyetért, hogy egy ekkora város, mint Budapest, nem tarthat el hatezer taxist. A várakozások szerint több ezer taxis is visszaadhatja az engedélyét ebben a harcban, vagy még kiszolgáltatottabbá válhat a fuvarszervezőknek, akiket sok taxis havi 50-70 ezer forintba kerülő parazitaként él meg.
Modern rabszolgatartók?
A taxisok modern rabszolgatartásról adomáznak, arról, hogy a cég által „felajánlott” autólízingben miként megy tönkre egy taxis: először eladja az URH-ját, mivel azt ingyen biztosítja a társaság, majd amikor az önkizsákmányoló tarifák miatt napi 12-16 órás munkával sem tudja befizetni az adóját, akkor kénytelen az egyéni vállalkozását is feladni.
Ekkor beáll egy „droidtartóhoz” – egy taxishoz, aki papíron több taxist foglalkoztat munkavállalóként egy díjért cserébe – hogy dolgozni tudjon, és fizetni a brutális lízingdíjat (sokszor svájcifrank-alapon). De hiába dolgozik egyre többet, mégse jön ki a hónap végén. S amikor kiszállna, és visszamenne egy drágább társasághoz, akkor már egyszerűen nem tud annyi pénzt sem összekaparni; hogy vegyen egy rádiót.
Rendeltalkotás most
Sokan a taxirendelettől várják a megváltást, hiszen ez egyértelműen szűkíti majd a taxisok számát, s reménykednek benne, hogy nem pont őket vágja majd ki, hanem a többieket. Háromévi jogalkotás és intenzív lobbizás után azonban még mindig nem lehet tudni, hogy a főváros végül is merre hajlik majd a rendeletalkotással: a fix tarifával könnyíti meg a drágább, újabb autóval taxizók életét, vagy pedig továbbra is engedi az árversenyt, ami még legalább másfél-két évig levegőhöz juttatná a szegényebb taxisokat is.
Ma dől el a sorsuk
Tarlós István főpolgármester állítólag a fix tarifa pártján áll, ami azt jelentené hogy 400 forintos alapdíjra 280 forintos kilométerdíjat kellene az utasoknak fizetniük jövő januártól. (Ez jelentősen drágítaná az utasoknak a taxizást.) Ez lett a rendelet „A” verziója.
Fotó: MTI
Ugyanakkor pénteken meglepetésszerűen bekerült egy „B” verzió is, amely mégis engedélyezné a bonyolult tarifarendszereket, s valamennyivel megengedőbb lenne a kisebb autókkal szemben is (bár ugyanúgy a 10 évnél fiatalabb, egyensárga autókat engedné csak). Ezt a verziót preferálta ismereteink szerint egyebek között a Gazdasági Versenyhivatal is.
Drágább lesz, az fix
Az utasok mindenesetre valószínűleg mindenképpen drágább taxiszámlákkal szembesülnek majd, hiszen a sárgítás és flottafiatalítás költsége mindenképp sok százezres vagy akár többmilliós tétel. Az engedélyezett autók közül a legolcsóbb 2,8 millió forint, amiből a taxisoknak akár 15-20 százalékos kedvezményt is kijárhat majd a mostani pangó autópiacon. Ha a mostani autójuk megfelel a kor- és méretkövetelményeknek, akkor a sárgára fényezés vagy matricázás kerül majd jelentős összegbe, taxisok becslése szerint 400-700 ezer forintba.
Ennek a költségét szinte biztosan be fogják majd így vagy úgy építeni az árba, hisz nem akkora a taxizás profitja, hogy le tudnák nyelni.
