Kétmilliárd eurót bukhat a hét végén kezdődő Európa-bajnokság rendezésén Lengyelország és Ukrajna – számolta ki a Saxo Bank. „Az ilyen események gazdasági súlyát általában szeretik felülbecsülni a politikusok és az önkormányzatok, hisz ezzel indokolják pályázatukat… De a közgazdászok zöme ezzel nem ért egyet – szögezi le Sverrir Sverrisson, a bank elemzője. Szerinte az ilyen események apropóján a kormányok olyan infrastrukturális beruházásokba fognak, amelyek aztán sosem térülnek meg.
Például hozza fel a két, Eb-helyszín ország stadionépítéseit, amelyekre összesen 2,3 milliárd eurót fordítottak. Sverrisson számításai szerint ezek jegybevételei valahol 150 millió euró környékén lehetnek, s az oda látogatók vélhetően még egyszer ennyit költenek majd el a büfékben és szuvenírboltokban. „Ám ez még mindig nem fedez körülbelül 2 milliárd eurónyi költséget” – állapítja meg, s hozzáteszi: ez még nem is tartalmazza az utak felújítására és más infrastrukturális költségekre fordított mintegy 25 milliárd eurót.
A korábbi nagy sporteseményeket elemezve kiemeli Ausztria példáját, amely „mindössze” 900 millió eurót költött 2008-ban az Eb megrendezésére, s számítások szerint legalább 640 millió euró haszna volt belőle. „Egy ilyen ár-érték aránynak már lehet értelme” – jegyzi meg.
Nem úgy, mint például a Katarban 2022-ben esedékes foci-világbajnokság büdzséje: becslések szerint 65 milliárd eurót költ majd az arab ország arra, minél puccosabb legyen a torna. „Ez a kétmillió fős lakosságra vetítve fejenként 35 ezer dollárnak felel meg! Ez egyszerűen őrültség!” – teszi hozzá az elemző.
A lengyelek és az ukránok annyit mindenesetre nyernek a beruházásokkal, hogy az Eb ürügyén elvégeznek olyan fejlesztéseket, amelyekre amúgy is szükség lenne, s az építkezéseken munkahelyeket teremtenek – egy ideig.
