Negyed éve először ismét 303 forintba kerül egy euró: megjelent a korábbi görög miniszterelnök, Lucas Papademos nyilatkozata, hogy Görögország fontolgatja az eurózóna elhagyásának a lehetőségét. Erre a hírre rövid idő alatt 302-ig ugrott az árfolyam. Ez valószínűbbé teszi, hogy a görögök nem fogják megmenteni magukat az államcsődtől. Karsai Péter, a Commerzbank közgazdásza egyenesen úgy fogalmaz: ha a görög szavazók az EU17-ek elhagyása mellé állnak, akkor jöhet a drachma és utána a vízözön is, amit az új pénzügyi mozaikszó, a „drachmageddon” remekül tükröz.
A kormányalakítás nélkül zárult első görög választási eredmények rámutattak arra, hogy az évek óta tartó megszorítások hatására még a kívülről nézve racionálisnak tűnő forgatókönyvek ellen is képes szavazni a választók többsége. Ez a helyzet újra ráirányította azokra az alapvető gazdasági nehézségekkel küszködő országokra a figyelmet, amelyek esetében egy negatív görög választás esetén gyorsan pánikhangulat alakulhat ki: és a Policy Agenda elemzőintézet heti elemzése szerint egyebek között nálunk is.
Hiába sikerült ugyanis egy többé-kevésbé elfogadható konvergenciaprogramot elfogadnia a kormánynak, az utóbbi hetek adatai mutatják, hogy már egyre kevésbé vagyunk urai az országot befolyásoló folyamatoknak – vélik az elemzők. Jó példa erre, hogy 16 százalékkal nőtt a magyar csődkockázati felár a görög választási eredmények nyilvánosságra kerülése óta, és 8-9 forintot is romlott az euróhoz képest a magyar forint értéke. Mindez úgy, hogy a hazai folyamatok nem indokoltak ilyen változásokat, azaz egyedül a görög események miatti nemzetközi bizonytalanság változtatta meg negatív irányba Magyarország megítélését.
Hogy is működik ez?
Amikor a befektetői csoportok a kelet-közép-európai régióban lévő befektetéseikről döntenek (a Visegrádi-országok mellett Romániát, Szlovéniát, Bulgáriát, a Balti-országokat és esetleg Ukrajnát is), akkor jellemzően abba az irányba haladnak, ahol a legkisebb kockázattal a legnagyobb profitot tudják realizálni. Magyarország ma a leggyengébbek között van ebben az összehasonlításban – állítják az elemzők.
Mit néznek a befektetők? Egyrészt a makroszámokat. A legfrissebb gazdasági adatok szerint az előző negyedévhez képest 1,3 százalékkal csökkent a magyar GDP értéke. Ezzel Európában a legrosszabb adatot produkáltuk. Ha a régiónkat nézzük, akkor év/év összehasonlításban is negatív a helyzetünk, mivel a harmadik legrosszabb növekedési adattal rendelkezünk.
A jegybanki alapkamat az előbbi tizenegy ország közül nálunk a második legmagasabb (Ukrajnában 7,5 százalék míg Magyarországon 7 százalék). Ez egyrészt ugyan növeli a befektetői kedvet, ugyanakkor drágábbá teszi a vállalkozások számára a forráshoz jutást, amely viszont tovább nehezíti a gazdaság fellendülését.
Ugyancsak negatív hatású az inflációnk, mivel a környező versenytársaink közül nálunk a legmagasabb (5,7 százalék) a mértéke. Ha csak a többi Visegrádi-országot nézzük, ott ez az adat 3,5-4 százalék között ingadozik. Egyedül a munkanélküliség tekintetében pozitívabb a helyzetünk, mivel az ötödik legalacsonyabb a munkanélküliek aránya hazánkban a korábban vizsgált országok között.
Egyértelmű, hogy Magyarország gazdasági stabilitása erősen ingatag még a versenytársainkéhoz viszonyítva is. Mindezt tetézi, – vélik – hogy a trendek nálunk semmiképpen sem pozitívak, ezek miatt akár további pozícióvesztéssel kell számolnunk, azaz mi vagyunk a régió gyenge pontja, fokozottan kitéve a nemzetközi piacok hullámzásának.
Egy olyan hangulatban, amikor a befektetők igyekeznek tovább mérsékelni esetleges veszteségeiket, könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy napról napra romlik az euróhoz képest a magyar fizetőeszköz értéke, az ezáltal keletkező pánikhangulatban felerősödnek a magyar gazdasággal kapcsolatos bizonytalanságok.
Mi várható?
A Policy Agenda szerint lényegében két forgatókönyvre szűkíthetők le az elkövetkező két hónap eseményei. A „horror” forgatókönyv szerint a június 17-ei görög választásokon megint patthelyzet alakul ki, vagy azok az erők kapnak kormányzó többséget, amelyek ellenzik az EU-val kötött korábbi pénzügyi stabilitási megállapodást. Ez pedig egyértelműen a görög államcsőd kezdetét jelenti.
Középen: Lucas Papademos
Fotó: Louisa Gouliamaki / AFP
Ebben a helyzetben azonnal megnő Magyarország iránt is a bizalmatlanság, amely megjelenik a forintárfolyam romlásában. A kezdeti sokkot tompíthatja, hogy a június 22-ei ülésén az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszterei vélhetően jóváhagyják a magyar konvergenciaprogramot, és ezzel feloldják a kohéziós források zárolását, és közelségbe kerül a túlzott deficit eljárás megszüntetése is, valamint megkezdődhetnek az EU/IMF-fel a hiteltárgyalások.
Amennyiben ez nem lesz elegendő a befektetői bizalom stabilizálására, akkor Magyarország elemi érdeke lesz a nemzetközi szervezetekkel egy szinte azonnali megállapodás megkötése, és ezzel egy pénzügyi védőháló biztosítása a gazdaság számára. Éppen ezért, ez esetben nem látjuk annak lehetőségét, hogy bármilyen belpolitikai ok miatt tovább halogassa a hitelszerződés aláírását a kabinet. Ezt a forgatókönyvet támasztja alá, hogy a miniszterelnök jelezte, akár július végéig is üléseznie kell a parlamentnek, hogy azonnali válaszokat adhasson a görög válságból adódó helyzetre.
A második, ún. „stabilitás” forgatókönyvben azzal számolunk – írja a Policy Agenda –, hogy a görög parlamentben végül azok a pártok szereznek többséget, amelyek elfogadják a válság megoldására eddig kidolgozott megállapodásokat, intézkedéseket. Ezáltal folytatódhat az a politika, amely biztosítja a görög gazdaság talpon maradását, és ennek hatására nem lesz olyan bizalmi vákuum a pénzpiacokon, amely Magyarországot súlyosan negatívan érintené.
Ebben az esetben a június 22-ei pénzügyminiszterek tanácsa által adott támogatást követően, egy nyugodtabb légkörben tárgyalhat a magyar kormány az EU/IMF küldöttségével, és akár ősz elejéig is lesz idő a megállapodásra.
Az elemzők egy szűk hónappal a görög választások előtt mindkét forgatókönyv teljesülésének azonos esélyt adnak.
