E problémára kínálnak megoldást a kollektív befektetési formák, amelyek közül Magyarországon az egyik legismertebb s legelterjedtebb a befektetési alap: a háztartások értékpapírban elhelyezett megtakarításainak mintegy fele (közel kétezer milliárd forint) befektetési jegyekben pihen.
Befektetési jegy
A befektetési alap tehát a megtakarítók vagyonát gyűjti össze, Az egyes befektetők részesedését ebből a közös vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg, melyeket az alapkezelő a befektetési jegyek vásárlói számára értékesít.. A vagyont az alapkezelő fekteti be, amelynek eredményessége folyamatosan nyomon követhető a jegy árfolyamának alakulásán keresztül. E sokszereplős, jogszabályokkal nagyon szigorúan körbebástyázott rendszer jól áttekinthető az alábbi ábrán.
A képre kattintva az ábra nagyítható!
Ma már Magyarországon is több száz alap érhető el. A választék színes. Fontos azonban látni azt, hogy a befektetéseknél felmerülnek kockázatok. Az alap által megvásárolt befektetési termékeknek a piaci értéke (ami alapján az alap vagyona, ezáltal pedig a befektetési jegyek árfolyama folyamatosan változik), emelkedhet, s csökkenhet is. Az egyes termékeknél (például a részvényeknél) nagyobbak, másoknál (pénzpiaci eszközöknél, kötvényeknél) mérsékeltebbek az árfolyamváltozások.
Ennek alapján attól függően, hogy a kiválasztott alap miben forgatja a vagyont, azok, akik befektetési jegyet vesznek, valamilyen mértékű kockázatot vállalnak. Magasabb kockázatokhoz jellemzően magasabb elérhető hozamok párosulnak, ezért a befektetési döntés meghozatalánál mindig a két tényezőt együttesen kell figyelembe venni.
A kockázatok persze mérsékelhetők. Ezt szolgálja az, amikor az alapkezelők tőke- illetve hozamgaranciát, vagy védelmet vállalnak. Ennek azonban az ára jellemzően az, hogy annak érdekében, hogy kedvezőtlen piaci viszonyok között se veszítsen értékéből a befektetés, a hozamok is mérsékeltebbek lesznek, a garanciaelemeket nem tartalmazó módozatokéhoz képest.
Ma már nem csak az akciós betét lehet megoldás
A befektetési forma számos előnyének köszönhetően a befektetési jegyek igen nagy népszerűségre tettek szert a lakosság körében. Miként azt Horváth István, K&H Befektetési Alapkezelő befektetési igazgatója megfogalmazta, az elmúlt években a hazai megtakarítók igényei folyamatosan bővültek, finomodtak, ma már kevesen érzik úgy, hogy például egy kéthónapos akciós betét mindenre megoldás lehet. A befektetési alapok piacán ezzel párhuzamosan nagyon széles kínálat jött létre, amely lehetővé teszi, hogy mindenki saját befektetési céljainak és biztonsági elvárásainak megfelelő alapot választhasson – tette hozzá a szakember.
Különösen kedveltek voltak korábban is a likviditási alapok, amelyek jellemzően nagy biztonságú pénzpiaci eszközökben (egyebek mellett rövidtávú állampapírokban) forgatják az alap vagyonát. Komoly súllyal szerepelnek a lakossági portfolióban a tőke- és hozamvédett alapok is, amelyek már tíz éve megtalálhatók a kínálatban, s az elmúlt időben sokféle formában kerültek kibocsátásra – jelezte Horváth István.
Kockázat nélkül, rövidtávra
Az elmúlt évek szélsőséges piaci ingadozásai a K&H igazgatójának elmondása szerint eredményeztek hangsúly eltolódásokat az egyes befektetési alap kategóriák között, de ezek mérsékeltek voltak. Továbbra is igaz, hogy a hazai megtakarítók a biztonságosabb (és jellemzően inkább rövidtávra szóló) befektetéseket részesítik előnyben.
2008 óta nőtt az egyértelműen a pénzpiaci, kötvényes származtatott alapok súlya. Ez utóbbi terjedése feltételezhetően annak is betudható, hogy a válság során sokan elbizonytalanodtak és félnek meghozni a legalapvetőbb befektetési döntéseket is.
Mindezzel párhuzamosan súlyukat tekintve csökkentek az ingatlan és részvényalapok. A részvénypiacok gyenge teljesítménye hatott a részvényalapok népszerűségére, illetve a hozamukat részben a részvénypiacokhoz kapcsoló tőkevédett alapokra. Az ingatlanalapoknál negatívan hatott, hogy 2008-2009 fordulóján tartósan felfüggesztették legtöbbjük forgalmazását, és a befektetők nem, illetve nehezen tudtak pénzükhöz hozzáférni.
Nem csak a biztonság számít
A válság óta ugyanakkor a biztonság mellett a likviditás is előtérbe került. Egyre határozottabban merült fel az igény arra is, hogy a futamidő alatt a megtakarítók hozamfizetésben vagy a tőkéjük egy részének kifizetésében részesüljenek. Így erre lehetőséget adó módozatok is megjelentek a piacon. Ez a paletta jelenleg is tovább bővül: az idén már évente hozamot fizető termék is bemutatkozott, sőt, olyan is található a palettán, amely a futamidő egy részének eltelte után a tőke egy részét is visszafizeti – hangsúlyozta Horváth István.
A végtörlesztés nyomai
Az elmúlt hónapokban az általános piaci tendenciák mellett erőteljes hatása volt a befektetési alapok piacára a végtörlesztésnek is: jelentős tőkekivonás ment végbe ezen a területen. A piaci szereplők várakozásai szerint azonban az állományok visszaépülése gyorsan megtörténhet.
Miközben ugyanis az állományok rövidtávon csökkentek, a megtakarítókban megerősödött az a tudat, hogy a befektetési alapok hosszabb és rövidebb időtávú befektetésekre is alkalmasak, egy váratlan alkalom vagy kényszer esetén – amilyen a végtörlesztés volt – az alapokban tartott összegek többségében könnyen mobilizálhatók.
Így a végtörlesztés befektetési alapokra gyakorolt hatása Horváth István álláspontja alapján közép- és hosszútávon sokkal inkább pozitív, mint negatív. Éppen az átláthatóság és hatékonyság kapcsán, amelyet az elmúlt hónapok bizonyítottak, így a befektetők bizalma inkább erősödhetett a befektetési alapok iránt.
Kinek, mikor ajánlható?
A széles kínálatot látva persze a választás sem egyszerű. Horváth István a befektetőknek mindenképp azt ajánlja, hogy mielőtt megtakarításaikról döntenek, gondolják végig kockázatviselési hajlandóságukat, a befektetési időtávot, az elérendő célt, azaz azt, hogy mit kívánnak majd abból megvalósítani: vésztartalékként van arra szükség, új autót kívánnak venni, vagy nyugdíjas éveikre, egyéb terveik finanszírozására szolgál majd. A befektetési portfoliót pedig ennek ismeretében érdemes összeállítani. Ilyen döntéssel lehet az egyéni helyzethez legjobban illeszkedő, adózási szempontból is kedvező megtakarítási összetételt kialakítani.
Szempontok a választás előtt
Mielőtt tehát valaki arról dönt, hogy mely alap jegyeit vásárolja meg:
- Érdemes tájékozódnia, hogy az alap milyen eszközökbe fekteti a befektetők pénzét, és hogy ezen eszközök értékének alakulása milyen tényezőktől függ, hiszen a befektetési jegyek árfolyamát is áttételesen ezek fogják alakítani!
- Bár az alap múltbeli teljesítménye nem jelent garanciát a jövőre nézve, azért hasznos lehet erről is információt gyűjteni, összehasonlítani más, hasonló befektetési politikájú alapok teljesítményével!
- Ha devizában értékesített, zártvégű (tehát meghatározott időre létrehozott) alapot választ valaki, ajánlott utánanézni annak, hogy történhet-e a kifizetés forintban, és ha igen, ez milyen feltételektől függött!
- A forgalomba hozatalhoz készített és a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztatók megismerése ezen a területen kiemelten fontos. Ezek a a forgalmazóknál megtekinthetők! Az alapkezelők internetes oldalain további kiegészítő és a befektetési döntést segítő információk találhatók.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu
, www.facebook.com/mindennapipenzugyeink
